Sam Claflin interjúrészletek a STATUS magazinból

Lassan ott tartok, hogy ha kinyitom a vízcsapot abból is Sam Claflin folyik (na, Francis Lawrence még ilyen), de igyekszem beosztani az interjúit és a többiekkel felváltva adagolni. Ma a Status című újságban található interjúból olvashattok részleteket.

Sam Claflin legújabb szerepe Finnick Odair-é az Éhezők Viadala: Futótűzben, amellyel az a célja, hogy meglepjen mindenkit, amikor a bőrébe bújik az - így fogalmaz - "magas, szőke, sportos, napbarnított, zöld szemű szex isten"nek, amiről bevallja, hogy teljesen más, mint amilyen az ő "átlagos magasságú, formán kívül lévő, sápadt angol, barna hajú, borostás" valója. Azt mondja, "úgy éreztem, mint valami szörfös fickó lenne, és azt gondoltam, hogy hiszen én Londonban élek, életemben nem szörföztem, így kemény lesz." Mindennek ellenére "soha nem éreztem magam olyan boldognak, mint amikor Finnick Odairt játszom". 

Mert persze eljátszod ezt a magas, szőke szexistent. Miért ne lennél elégedett magaddal?

Mert így van! Határozottan érzem, hogy nem vagyok az, még sminkben, jelmezben sem. De mindezek ellenére azok közé tartozom, akik elég bizonytalanok alakjukat illetően. Nem vagyok anorexiás, de nem vagyok olyan, aki a tengerparton él és első adandó alkalommal leveszi a pólóját. Ez is hozzátartozik, amikor az embernek saját személyi edzője van, aki ott van mellette egész nap, minden nap, és egy csapat segít abban, hogy az ember élete legjobb formáját hozza, ezért aztán igenis benne van a pakliban, hogy az ember rosszul érzi magát, amikor először kerül ilyen helyzetbe. 

Egyre nehezebb manapság brit színészként betörni a szakmába. Nem csak te vagy ilyen nagyravágyó, de ott van még jó pár hasonlóan tehetséges srác, aki hasonló szerepekre vágyik. 

Az a nehéz ebben a szakmában amikor versenyről van szó, hogy leggyakrabban ugyanazokért a szerepekért szállok harcba, mint a barátaim, honfitársaim, munkatársaim is, vagy azok, akiket csak azért ismerek, mert szintén britek. Mi mind ugyanazokért a szerepekért állunk sorba. De ez nem verseny (a szó hagyományos értelmében). Én örülök, ha a barátaim szerephez jutnak. Sőt, olyan is gyakran megtörténik, hogy kapok egy forgatókönyvet, és azt mondom "én nem vagyok igazán megfelelő a szerepre, de a barátom tökéletes lenne".

Tekintve, hogy a Futótűz az egyik legizgalmasabb dolog, amiben részt vehetsz, pláne, karrierednek ennyire az elején, nem hiányoznak a színpadi darabok és a csöndes BBC-n látható drámák [amikben ehelyett szerepelhetnél]?
Határozottan és egyértelműen megőriztem a színház szeretetét. Tegnap este egy barátommal elmentünk egy előadásra a West End-be, Londonban és maximális tiszteletet éreztem, azért a szakmaiságért, amit ezek a színészek a színpadon megjelenítenek és mindenképpen szeretnék majd valahol színpadon is játszani.
Ugyanakkor most nyilván meglovagolok egy hullámot és nagyon izgatottan várom mindazt, ami következik, és remélem, ez majd ajtókat nyit meg számomra a film világában is. Nem akarom most ezt megkockáztatni azzal, hogy hét hónapra visszamegyek a színházba. De ha lesz jó szerep, lesz elég időm, egy jó rendező és egy darab, akkor boldog leszek, ha újra a színpadra léphetek.

[...]

Milyen terveid vannak 2014-re?
Lehet, hogy ostobán hangzik, de nem várom, hogy vége legyen a Futótűznek. Annyira jól éreztük magunkat az első rész [=Futótűz] forgatásán, hogy nem akarom, hogy véget érjen a forgatás. Tudom, hogy eltart még egy darabig, és nyilvánvalóan jövő év végén újabb film forgatásába kezdek, de fogalmam sincs, merre halad majd a karrierem a következő öt évben. Egyelőre izgatottam várom, mi is fog történni. Remélhetőleg nem fogok otthon ülni londoni lakásomban, hogy esténként álomba sírjam magam.
Forrás: STATUS

Sam Claflin egyébiránt a Futótűzön kívül a Love, Rosie és a Posh című filmekben látható majd a közeljövőben. A cikk többi kérdése ezekre vonatkozott, úgyhogy azokat most ugrottam.