Blogszerkesztési kisokos kezdőknek

A Futótűz közeledtével az elmúlt időszakban megsokszorozódott az általatok nyitott blogok száma is, időnként azonban azt tapasztalom, hogy úgy kezdtek bele ebbe az egészbe, hogy nem is ismeritek igazán ezt a világot, illetve, ha mégis, inkább olvasóként. Nyilvánvaló számomra is, hogy a sok blognyitás oka az, hogy szeretnétek még több időt tölteni az Éhezők Viadala világában, és ez remek lehetőség arra. Mivel az elmúlt időszakban többen kértetek is segítséget, tanácsot, véleményt is tőlem, úgy gondoltam, írok egy ilyen bejegyzést, amelyben leírom pár gondolatomat a dologgal kapcsolatban.

Mielőtt belekezdenék, felhívom a figyelmeteket egy remek cikksorozatra, amelyet Tibi írt a Media Addict-on, és mindenképp hasznosnak tartanám elolvasni, ez pedig az Így lehetsz sikeres blogger sorozat! Noha több, mint öt éves blogszerkesztő múltam van nekem is, rengeteget tanultam belőle, és rögtön azt is leszögezném, hogy nem szeretném elvenni Tibi kenyerét. Ő a cikksorozatában nagyon nagy általánosságban foglalkozik a blogokkal, én a fanfic-es blogokra szorítkoznék, mint témára és a blogspotra, mint blogszolgáltatóra, hiszen ilyen témában és közegben kértek tőlem tanácsot és én magam is ebben vagyok jártas. Oké, fic írásban nem :)

Az elhatározás, a történet születése

Ahogyan fenn már említettem, a fő motiváció, ami ezt a mostani dömpinget okozza az, hogy szabadidőnkből többet szeretnénk az Éhezők Viadala világában tölteni, és esetleg az, amit másoktól kaphatsz, már nem elég. Ha dúl benned a kreativitás, életre kelnek a fejedben a karakterek, beugrik egy ötlet!

De Te ne ugorj bele azonnal egy blogba! Ne az legyen az első, hogy gyorsan leírod a prológust, majd átküldöd a blogod linkjét! Ne a reklámmal kezdj. Tudom, hogy az ember ilyenkor türelmetlen, de ha hosszútávú eredményt akarsz, azért meg kell - és higgyétek el - érdemes megküzdeni!!

Ehelyett inkább írd le az ötletet, hagyd, hogy éljenek egy kicsit a karakterek a billentyűzeteden. 

Amikor megálltál kicsit szusszanni, gondold át, milyen ívet tervezel a történetnek. Készíts egy vázlatot, majd töltsd fel részletekkel. Ha izgalmas és hiteles történetet szeretnél, akkor tudnod kell, hogy a történet elején lévő dolgoknak később lehet-e jelentőségük, hagyhatsz utalásokat, nyomokat a későbbiekhez, de nincs rosszabb, mint a történet végén rájönni, hogy az előzmény nincs is teljesen kidolgozva. Nem beszélve a megunt, félbeszakadt, félredobott történeteknél. Szedtem le pár ilyet a Fanfic sarokból sajnos :(

Próbáld ki egy ideig - legalább 2-3 hétig - hogy hogyan illeszkedik a napjaidba a blogírás, belefér-e a suli/meló, érettségire/felvételire/vizsgákra készülés, a magánórák, sport és egyéb szórakozás közé. Senki nem várja el, hogy a gép előtt élj, sőt, az az optimális, ha ez is csak egy a sok közül, de ha nem fér bele az életedbe, megintcsak nincs értelme belekezdeni. Rengeteg olyan (amúgy nem feltétlenül csak Éhezők Viadalával kapcsolatos) történettel találkoztam már a neten, ami aztán egy idő után nem fért bele az írójának, és hiába szeretik az olvasóid, ha aztán Te magad hagyod cserben őket.

De mi a helyzet akkor, ha el szeretnél merülni ebben a világban, de nem tudsz írni? 

Ha ennek ellenére (jól) beszélsz/értesz valamilyen nyelven, akkor még mindig fordíthatsz fanfic-et. Egyik kedvencem a "sarok"ban Emma blogja, aki az Éhezők Viadala történetének Peeta szemszögű bemutatását fordítja. A Fanfiction.net-en még rengeteg történet van (úgy 35000 - szóval jut mindenkinek :), amelyet le lehet, és sokat ezek közül talán érdemes is fordítani. Hogy egy sztori jó vagy rossz, az persze valamilyen szinten lutri, de érdemes figyelni, hányan "kedvencelték" a történetet, mert ha többen, akkor nagyobb eséllyel jó. Ezért szoktak beválni, amelyeket itt is olvashattatok ;) Ami engem illet, csak 1-3 fejezeteseket tudok bevállalni, de rengeteg hosszabb történet van, sok Finnick történet, válogathatsz karakter, hosszúság és még több szempont szerint.

Hozzuk létre a blogot!

Tegyük fel, hogy eljutottál az elhatározásig. Hosszú távú terveid vannak, elszánt vagy, bele fog férni az idődbe!

Válassz egy címet. Ez nem egyszerű dolog, mert érdemes olyannak lennie, ami egyedi és jól jellemzi a blogodat. Nekem heppem az, hogy ha lehet ez magyar legyen, elvégre is magyarok vagyunk! Ez is jellegzetessé tesz minket, hiszen angol című blogból megint csak több ezer, talán tízezer is van a témában. És tudjátok mennyire megörültem, amikor be tudtam regisztrálni ezzel oldalcímmel??? :))

Oké, regisztráltál! Fedezd fel a lehetőségeket! Játssz a sablonokkal, nézd meg az elrendezési lehetőségeket. Olvass utána, írnak-e valahol a bloggerről. Mert nagy a net, sok minden kinn van rajta. Pár dolgot leír ez az oldal is, érdemes böngészni! 

Nem feltétlenül szükséges rögtön agyoncicomázni az oldalt, majd fokozatosan kialakul, de azért egy szerkezetet jó, ha látsz magad előtt.

A bejegyzésekről

Olyan bejegyzéseket készíts, amilyet Te magad is szívesen olvasnál. Légy igényes erre!! 

Ügyelj a helyesírásra és a szövegbeviteli alapszabályokra. Nincs rosszabb, mint olyan bejegyzést olvasni, aminek gazdája alapvető dolgokkal sincs tisztában: hogy a pontot, a vesszőt és egyéb írásjeleket közvetlenül a szavak után tesszük, előttük nincs szóköz, utánuk van. Stb... Ha adsz magadra, ugyanez vonatkozik a helyesírásra is, és persze nyilván egyrészt senki nem tévedhetetlen, másrészt ha használjuk a szlenget, előfordulhat, hogy lazábban kezeljük a dolgokat. De próbáljuk megtalálni a határt a lazaság és az igénytelenség között.

Nekem szintén mániám, hogy sorkizárt legyen a szöveg, de most hirtelen megnéztem az én kedvenc blogjaimat és belenéztem néhány könyvbe, és jééé, mind-mind sorkizárt. Egyetlen kattintás beállítani, mégis sokan nem használjátok. 

Hasonlóképpen zavaró, ha a szövegben 2-3 soronként váltakozik a betűtípus vagy ha kilógnak a sorok az oldalsávba. Mindkét esettel találkoztam mostanában.

Rendszeresen frissíts!!

Ha olvasókat szeretnél szerezni és pláne azokat meg akarod tartani, frissíts rendszeresen. A rendszeresség nem feltétlenül azt jelenti, hogy naponta. Nilla például "csak" hetente frissítette oldalát, amíg tartott a története, de arra lehetett számítani. Ha viszont az olvasóidat meg akarod tartani, érdemes tartani magad a rendszerességhez, ellenkező esetben elveszítheted őket. Ez nyilván azzal jár, hogy két frissítés között esetleg visszaesik az olvasottságod, hosszú távon viszont kifizetődő. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki nem szeret hetekig hiába várni egy megkedvelt történetre. Az olvasók odacsalogatásának és megtartásának amúgy vannak praktikái, én is próbálkoztam sok mindennel: volt, ami bejött és volt, ami nem.

Légy egyedi!

Bármi mellett is döntesz, bármilyen módszert is választasz, ne másokat utánozz. Persze az ember merít ihletet, módszereket, ötleteket másoktól (hiszen, mint írtam, blogszerkesztéssel kapcsolatos írást sem itt olvashattok először, rajongói oldalt sem én indítottam először - viszont Éhezők Viadalásat igen!), de ha utánzol, az rossz fényt vethet Rád.

Ettől sokkal súlyosabb dolog a másolás. Mert az utánzás csak ciki meg unalmas, de a másolás már jogi következményeket is vonhat maga után. És egyáltalán: mi érdeke lehet az embernek abban, hogy egy már létező tartalmat tegyen ki újra, sajátjáénak vallva? Persze, ha szándékkal használsz fel mástól munkát, akkor ahhoz mindenképp írj forrást! Így tapasztalhatjátok ezt itt is, hogy a képekhez és a magyar netes oldalról származó cikkekhez (bár ilyet keveset idézek, de nincs is olyan sok), mindig kiteszem a forrást.

Röviden: a történeted is legyen egyedi, sajátos, ne mások által alkalmazott kaptafákra készítsd.

Visszajelzések

Azt hiszem, ez a kérdés veti fel a legtöbb gondot és konfliktust. Mert aki elindít egy oldalt, bármilyen is legyen az, kicsit azért csinálja, mert meg akarja mutatni magát. És ha már megmutatja, vár valami véleményt, visszajelzést. És ha már vár, akkor nem is keveset. Nagyon könnyű beleszaladni ebbe az ördögi körbe, és rengeteg nehéz percet okozhat főleg azoknak, akik érzékenyebbek. Néhány gondolat erről is.

Ne áltasd magad azzal, hogy a negatív kritikának is örülsz. Bocs, de baromság. Valóban, az építő jellegű kritikából lehet és érdemes is tanulni, de valljuk be, olyan kevés van. Sokan rászoktak mostanában arra, hogy történeteik alá mindenféle magyarázat nélküli vélemény rovatot tettek ki, de nem számoltak azzal, hogy milyen rosszul esik az, ha nem kapnak véleményt, vagy magyarázat nélküli negatív véleményt kapnak. Mert minden írás mögött egy ember áll. Érzésekkel. Amikor pedig formálódik az ember képessége, amikor az ember a szárnyait bontogatja, egy-egy negatív kritika nagyon le tud törni. Lehet, hogy sokatokból nem lesz író, de amit ezzel vállaltok olyasvalami, amivel a szabadidőtöket töltitek és semmi értelme annak, hogy ehhez rossz érzések társuljanak. Jön abból elég a suliban, melóhelyen az Életben. Ez buli! Ha meg nem az, akkor semmi értelme!

Továbbra is tartom, hogy a visszajelzés fontos, de ne azért csináld. Hanem azért, amiért elkezdted az egészet: mert szeretsz elmerülni a blogod világában! Ha ez átcsap abba, hogy a blogod iránti érzéseidet a visszajelzések alakítják, valami félrecsúszott.

Vedd tudomásul, és számíts arra, hogy egy blog iránti érdeklődés lassan alakul ki. Írtam már párszor, de amikor én elkezdtem ezt az oldalt, már sejthető volt, hogy az Alkonyat után ez lesz a következő világjelenség a mozi világában. Ebben a tudatban volt némi furcsaság abban, hogy az első 2-3 hónapban (!!) napi 10-15-20 oldalletöltés volt (és szerintem annak nagy része is én voltam :), amikor kitettem a pipás rendszert, alkalmanként 2 pipát kaptam átlagban (azt legalább nem én pipáltam :P) De ekkor tudatosult, hogy engem nem érdekel, ha "csak" két olvasóm van, én szeretem ezt csinálni, szóval kitartok. És most itt vagyunk, két év elteltével, 169 feliratkozott és ki tudja hány fel nem iratkozott rendszeres olvasóval és napi több, mint 2000 oldalletöltéssel. És még mindig szeretem csinálni. :)

És végül... a reklámozásról

Ami pedig talán a legnehezebb téma és talán szintén nagyot lehetne vitázni róla :)) Nem szeretnék. Ami engem illet, elég karakán és határozott véleményem van a dologról, ami viszont vitatható. Nem ígérem meg, hogy nem fejtem ki, de itt kifejezetten ajánlom Tibi bejegyzését, amiben klassz és tényleg hasznos tanácsokat ad, izgi volt felfedezni, hogy tudat alatt én is alkalmaztam korábban párat közülük :)

Ami engem és a karakán véleményemet illeti, azt gondolom, hogy nem a reklámozással kell/illik kezdeni. Ez az egyik oka annak, amiért megírtam most ezt a bejegyzést (ez is ritka, hogy nem fordítok, hanem írok. Sajátos élmény :) Mert többször megtörtént az, hogy valaki létrehozott egy blogot, a felületét még nem tudta kezelni, de megírt egy prológust, esetleg 1-2 fejezetet, majd jött, hogy tegyem ki. Tényleg ne ez legyen a legfontosabb. És jön a határozott véleményem másik része, ami pedig az, hogy én soha nem mentem oda az enyémnél lényegesen nagyobb olvasottságú blog szerkesztőjéhez, hogy ugyan már tegyen ki. (ok, egy esetet nyilván lehetne mondani, bár ott nem tudom a napi adatokat, de nem nagyságrendekről van szó talán)

Ne értsetek félre: ha izgalmas a történet, ha igényes az oldal, ha rendszeresen frissítesz, és ha cserében te is kiteszel, akkor a továbbiakban is szívesen kiteszek fanficeket. 

Nos, remélem, sikerült segítenem azoknak, akik mostanában blognyitásban gondolkodnak, de még nincsenek tapasztalataik. És abban is bízom, hogy kiforrott veléményeim nem rejtenek olyan értékeket, amelyekkel nem lehet azonosulni. Persze tudom, nem fog mindenki egyetérteni. Nem is kell. :)

Nekem jól esett kiírnom magamból, bármilyen következménye is lesz a bejegyzésnek :))