2012. március 16., péntek

Parade interjúk Gary Ross-szal, Jennifer Lawrence-szel és Josh Hutchersonnal

Három cikkből válogatok, értelemszerűen a fenti cím alapján.

Jennifer Lawrence a szerepre való felkészülésről, a forgatás legkeményebb napjáról beszélt a PARADE magazin riporterével, illetve arról, milyen érzés a szupersztárság küszöbén állni.


Mitől lesz Katniss ilyen népszerű karakter?
Szeretem Katnisst. Nincs benne semmi különleges, de boldog, és családja iránt érzett szeretete okán szembe néz a halállal. Nem akar hős lenni, mégis egy forradalom szimbólumává válik, egyfajta jövőbeli Jeanne d'Arc-ká. 

Mit gondolsz, miért érzik olyan sokan közel magukhoz a könyvet?
Néztem, amikor elvált a Kardashian lány, és hogy mekkora tragédiaként élte ezt meg mindenki. Mégis a szórakoztatásunkra használják ezt fel, mi pedig nézzük. A könyv egyfajta borzasztó tükröt mutat: ilyenné válhat a társadalmunk, ha érzéketlenné válunk a rossz dolgok és mások fájdalma iránt.

Életedet megváltoztató szupersztárság kapujában állsz. Mit gondolsz erről?
Soha nem játszottam még ilyen híres szerepet. Őrülte, hogy egy olyan film miatt ismernek fel, ami még meg sem jelent a mozikban. Bizarr. És félelmetes.

Ideges voltál, amikor Suzanne Collins ellátogatott a forgatás helyszínére?
Annyira ideges voltam! Attól féltem, hogy mi lesz, ha meglát, és azt mondja, hogy szörnyű vagyok? De [Suzanne] csodálatos volt. Kedves, aranyos és nagyon okos.

Hogyan készültél fel a szerepre?
Részt vettem futóedzéseken, kaszkadőr tréningeken, harcművészeti edzéseken, íjászkodni is megtanultam. Jó buli volt, de az észak-karolinai forgatás 35 fokban, magas páratartalommal, amikor vastag nadrágban, bőrcsizmában és dzsekiben kellett forgatni, az már kevésbé. Az egész stáb menekült a meleg és a bogarak elől. Én viszont legyőztem a pókoktól való félelmemet.

Melyik volt a legkeményebb nap?
Volt egy jelenet, amikor keresztül kellett futnom egy mezőn, hátamon a hátizsákkal. Sehol semmi árnyék. Amerre a szem ellát, csak a mező, hatalmas fűvel, és csak rohanni, rohanni, ahogy csak bírok, ötször vagy hatszor egymás után. Aztán pedig részt kellett vennem ebben a hatalmas verekedésben. Úgy éreztem magam másnap, mint akin átment az úthenger.

Izgulsz a film megjelenése miatt?
Folyamatosan izgulok. Mindig azt hiszem, ez lesz karrierem vége, vissza kell ülnöm az iskolapadba és soha többé nem akar látni senki.

Hasonló interjú Josh Hutchersonnal és Gary Ross-szal az Ugrás után:

Josh Hutcherson arról beszélt a PARADE riporterével, hogyan kapta meg Peeta szerepét [kihagyom, mert már sokszor olvastunk a meghallgatási folyamatról], milyen volt Jennifer Lawrence-szel együtt dolgozni, és őt is megkérdezték, milyen érzés a szupersztárság küszöbén állni.

Mi volt a legnagyobb kihívás Peeta szerepének alakításában?
Gary Ross-szal együtt nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy Peeta ne tűnjön túl kiszolgáltatottnak csak azért, mert bevallja Katniss iránti szerelmét. Sok erőt merít Katnissből. A lány pedig megtanulja, hogy legyen érzelmileg nyitottabb Peeta felé.

Sok edzésen vettél részt?
Fel kellett szednem 7-8 kiló izmot, úgyhogy rengeteg fehérjét ettem, és kondiztam, de az nem volt olyan vészesen sok, mert én nem harcoltam olyan sokat. Még az elején megsérültem.

Milyen volt Jennifer Lawrence-szel együtt dolgozni?
Fantasztikus volt. Olyan hihetetlenül tehetséges, ugyanakkor továbbra is két lábbal áll a földön, és odafigyel mindenki szövegére. És ezt minden egyes nap.

Láttad, micsoda érdeklődés követte a Harry Pottert és az Alkonyatot. Felkészültél a sztárságnak erre a szintjére?
Ezzel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Ez az, amiről minden színész álmodik, hiszen ha az ember eljut erre a pontra, az azt jelenti, hogy sikeres vagy, és hogy folytathatod, amit csinálsz. Ugyanakkor az ember elveszti a névtelenségét, az emberek sokkal inkább egyfajta képet építenek fel rólad, nem a valós személyiségedet [kedvelik], és ez nagy kihívás. De én izgatott vagyok emiatt. Ez egy új kaland, és meglátjuk, merre sodor az ár.

Gary Rosstól azt tudhatjuk meg, hogy miért ilyen népszerű a történet, hogy mi volt a filmadaptáció elkészítésének legnehezebb része, és hogy aggódik-e a rajongók reakciói miatt.

Mit gondolsz, vajon miért ilyen sikeresek az Éhezők Viadala sorozat könyvei?
Katniss embersége az, ami vonzza az embereket. Ez a lány, aki megküzd az életben maradásért, aztán mégis talál valamit, amiért feladná az életét. Annyi bizonytalanság van ezen a világon. Az, hogy az ember képes lehet megőrizni emberségét, amikor egy ilyen kiszámíthatatlan jövővel szembesül, összefogjon másokkal és és megküzdjön az általa képviselt értékekért, nagyon reménykeltő és felemelő mondanivaló.

Mi volt a könyv filmadaptációja elkészítésének legnehezebb része?
Hogy visszaadjam az embereknek azt a belülről fakadó érzést, amit akkor éreztek, amikor olvasták a könyvet, amely a sürgető egyes szám, első személyű történetvezetésből fakadt. ok időt töltöttem azzal, hogy hogy azon gondolkodjak, mit jelent egy karakter fejébe látni. Aztán rájöttem, hogy azon múlik, hogy lekorlátozzam [a filmben látható] információkat pusztán arra, amit a karakter tud, ezáltal könnyen beleélhetjük magunkat a helyébe. Ezt úgy forgattam le, hogy amikor Katniss lefelé rohan egy szerpentinen, akkor a környezete is bizonytalan körülötte.

Hogyan kezelted a könyvben ábrázolt erőszakot?
Nem hiszem, hogy lágyítottunk volna bármennyit is az erőszak keménységén. Az egyik előnye a Katniss szemszögéből történő ábrázolásnak, hogy nem kell nagy vérfürdőt csinálni pusztán a kegyetlenség bemutatása kedvéért. Ha túl szenzációhajhásszá és öncélúvá válna [az erőszak], az szerintem nem tenne jót tett volna a történetnek.

Nem aggódsz amiatt, hogyan fog tetszeni a rajongóknak a film?
Nem. Nagyon hűek maradtunk - nem csak a történethez - hanem a könyv hangulatához is. Suzanne-nak nagyon tetszik a film, aminek én nagyon örülök. És mielőtt bármilyen más szerepet kaptam volna, magam is rajongó voltam. Meg akartam adni a könyveknek a tiszteletet, azáltal, hogy megfilmesítem őket, és visszaadni az embereknek ugyanazt az érzést, amelyet a könyvek olvasása során éreztek. Biztos vagyok benne, hogy ezt elértük. Úgyhogy nem, nem aggódom. Inkább izgatott vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése