Mondom, nem értem, hogy lettek így felkapva a sminkesek, de bőven van velük interjú, alig győzöm fordítani. Újabb Forbes, jó hosszú, próbáltam szelektálni belőle.
Már mindenféle film céljaira készítettek sminket: szuperhősös, sci-fi, dráma. Mesélnének arról, mennyiben másak a sminkigények egy vígjáték vagy egy dráma esetén összehasonlítva mondjuk egy szuperhős filmmel vagy egy olyan akció-scifivel, mint Az Éhezők Viadala?
Ve Neill: Ez a forgatókönyvtől függ. Azt mondanám, egy vígjátékban tíz esetből kilencszer egyszerű kortárs sminkre van szükség, hacsak nincs benne valami őrület, mondjuk egy durva protézist vagy sérülést viselő karakter. De ott a hagyományos sminkek elegendőek. Egy Éhezők Viadalához hasonló filmben mindenre szükség lehet, csúcsdivatot viselő karaktertől súlyos sérültekig. Szóval az Éhezők Viadalában a sminkek minden skálájával dolgozhattunk. Ez minden művész álma. Itt mindenféle sminket készíthettünk: sérüléseket, piszkot, bevizezhettük a karaktereinket és adott esetekben különböző lényekké változtathattuk őket.
 |
| A Kiválasztott 1. rész egyik igazán munkaigényes jelenete |
Nikoletta Skarlatos: Szerintem ez filmfüggő. Ha például egy adott korban játszódó vagy egy polgárháborús filmet készítünk, akkor nagyjából három hónapnyi előkészületre van szükségünk. Ha viszont egy nagyobb kaliberű, posztapokaliptikus alapú filmről beszélünk, akkor ez több hónapot is igénybe vehet. Ahogy pedig Ve is mondta, ha egy vígjátékról van szó, az jó eséllyel jelenkori, amikor az általunk elkészített sminkek, olyanok, mint máskor, az pedig nem igényel komolyabb előkészületeket.
Elbűvölő volt látni, hogy az elmúlt négy év alatt vagy öt filmen dolgoztak együtt, és az eközben kialakult kapcsolatuk igazán kiemelkedő és ebben a tekintetben igazán inspiráló.
Nikoletta Skarlatos: Nos, köszönöm, hogy ezt mondja, ez a bizalmon és a tiszteleten alapszik. És persze tudom, hogy ez a különleges kapcsolat és ez az utolsó két film, amit együtt csináltunk [a másik a Csodálatos Pókember] igazán inspiráló lehet sok sminkes számára. Aki ilyen filmeken dolgozhat, az mind izgatott és örömmel teszi és egy komoly inspiráció. Ne feledjük azt se, hogy Ve Neill nemrégiben életműdíjat nyert [A Sminkesek és Fodrászok Egyesületének díjkiosztóján], amit nagyon megérdemelt és ami fantasztikus! És sokan mondták már nekem, hogy " Ti ketten nagyszerű példával jártok elöl!" Ami nagyon kedves és csodálatos.
Volt valami konkrét dolog, ami komoly kihívást jelentett Önök számára ezen utolsó Éhezők Viadala fejezet forgatása alkalmával? Volt olyan, amire azt mondják, ez volt a legnagyobb kihívás az egész produkció során?
Ve Neill: Hogy egyik film alkalmával se csússzunk ki az időből. Mert gyakorlatilag párhuzamosan forgattuk a két filmet, időnként előre, néha pedig visszafelé léptünk, és gyakran vetődött fel bennünk a kérdés, hogy "Ez most az 1. vagy a 2 részben lesz?" Mert amikor az ember a könyvben olvassa a történetet, akkor csak egyetlen hatalmas, hosszú történet. Nehéz észben tartani, hol van a vágás a két rész között, különösképp, ha oda-vissza tér az ember dolgokhoz, különböző dolgokat csinál különböző helyeken, vagy épp egyszerre forgatja az 1. és a 2. részt egy adott helyszínen, mert épp ott vagyunk.
Úgy gondolom tehát, hogy az volt a legnagyobb kihívás, hogy amennyire csak lehet, ne essen szét a film. A legnagyobb sminkes kihívás pedig azt kell hogy mondjam, az volt, amikor gyerekekre készítettünk égési- és egyéb sérüléseket. Ráadásul aznap nem csupán égési sebeket kellett sminkelnünk, hanem kapitóliumi sminkeket is készítettünk.
Nikoletta Skarlatos: Nos, igen, ez nagy kihívás volt. De hadd hasonlítsam össze a ahelyzetet egy pillanatra a Karib-tenger kalózaival. A Kalózok 2. és 3. részét is párhuzamosan forgattuk és az sem volt egyszerű. De a Kiválasztottat is egyszerre forgattuk és azt mondták, hogy az 1. rész befejező dátuma valami január valahanyadika lesz. Úgyhogy Ve és én elkészítettünk egyfajta beosztást, mindenki számára egyenként kiszámolva, kire hány ember jut naponta, egy-egy sminket mennyi ideig tart felvinni és hogy milyen sminkről van szó egyáltalán. Te itt ezt viseled, te ott azt, neked ilyen sérülésed lesz, össze kellett egyeztetnünk a háttércsapatunk munkáját a jelmezesekkel, ami gyakran 50 fölötti létszámot jelent, amiről őket pontosan tájékoztatnunk is kellett.
Tehát jóelőre el kellett küldenünk nekik az instrukciókat, referencia képeket, hatalmas táblákat csináltunk, amiken rengetegszer végigmentünk. Majd ezek után egyikünknek végig kellett menni és értékelni a dolgokat, hogy jók vagy nem jók. Aztán olyan is előfordult, hogy a másodlagos stábnak forgatnia kellett, akkor nekünk ügyelni kellett rá, hogy az embereink ott legyenek és tegyék a dolgukat, és miközülünk is ott kellett lenni egyikünknek, hogy minden a szigorú részletek mentén halad. Mert minden, amit Glenn vagy Ve csinált, az pontos volt. És ebben számunkra nem volt kompromisszum, mert minden más is a legszigorúbb részletes igényességgel készült.
Az égési és egyéb hasonló sérülések elkészítéséhez nem csak ezen, hanem más filmek alkalmával is valódi égési sérülésekről használnak fel képeket. Nem kelt Önökben rossz érzést, hogy ehhez meg kell erősíteniük magukat, hogy megfelelően gondolkodjanak a dolgokról?
Ve Neill: De igen, ez elég nyomasztó tud lenni. Más dolog a műsérülésekre nézni, mert az engem például soha sem zavart. Azt naphosszat bírnám nézni, kivéve a zombie-filmeket. Na, azt nem tudom nézni, egy három órás Walking Dead maratontól nekem már rémálmaim lesznek. De az nem igazi, az fantasy. Viszont igen, ezeket a sérüléseket nézni amelyek alapján dolgozunk, az azért megüli az ember lelkét. Igen, az nyomasztó.
Nikoletta Skarlatos: Amikor én [A Kiválasztott 2. részéhez] vegyi fegyverek által megégett emberek képeit kerestem, az valami borzalmas volt. De amikor a nagyszabású kórházjelenetünkben mentem a folyosón és belebotlottam néhány saját magunk által készített sminkbe, na, az teljesen megviselt, pedig a valódi dolgokat szoktam tudni kezelni.
És párat végül ki is kellett takarni, emlékszel?
Ve Neill: Azok közül, amelyek a folyosóhoz közel feküdtek?
Nikoletta Skarlatos: Abban a jelenetben, amikor Katniss körbenéz, ki kellett takarnunk pár testet, mert túl borzasztóak voltak.
Mit csinálnak olyankor, amikor egy ehhez hasonló esetben vissza kell venni a borzalmakból?
Ve Neill: Nos, vagy letakarjuk valami jelmezzel vagy megváltoztatjuk a színezését. Általában meg lehet oldani a színezés megváltoztatásával, elámulna, ha látná, hogy egy színcsere milyen csodákra képes.
Nikoletta Skarlatos: Vagy egy kis festék.
Ve Neill: Igen, egy kis festékkel lehet álcázni, hogy ne tűnjön olyan borzalmasnak. De sok más módja is van: be lehet szórni piszokkal vagy valami.
Nikoletta Skarlatos: Vagy végső esetben kihúzzuk az illetőt és cseréljük valaki mással.
Ve Neill: Igen, cseréljük az illetőt, ha nem tudunk javítani a helyzeten.
Nikoletta Skarlatos: Mivel a munkánkban nem ismerünk kompromisszumokat, ha valami nem fog jól kinézni, cseréljük.
Tigris sminkje fantasztikus munka volt. Úgy hallottam, napi hat órába került elkészíteni, megállja ez a helyét?
Ve Neill: Az a helyzet, hogy az első próbálkozás került hat órába, aztán ezt sikerült lecsökkenteni háromra. De hárman kellettünk hozzá. Glennel együtt, ketten készítettük az arcán lévő sminkeket és hárman kellettünk egyszerre, hogy felvigyük az összes tetoválást, mert azok nagyon bonyolultak voltak és voltak a karjain, lentebb a mellkasán és a hátán és onnan kellett felfelé jönni, hogy minden pontosan illeszkedjen az arcán lévő sminkhez. Szóval azoknak pontosan kellett illeszkedniük az előzőleg meghúzott vonalakhoz, sokszor úgy éreztük, mintha kirakóznánk.
Mi inspirálta ezt a sminket?
Ve Neill: Nos, a smink a könyvből jött. Le volt írva a könyvben. Gondolok itt arra, hogy olyannak kellett lennie, mintha a Kapitóliumban készített testmódosítások legszélsőségesebb megnyilvánulása lenne.
Az idő szűkössége miatt sajnos ezek közül nem tudtunk többet elkészíteni. Persze több minden volt leírva a könyvben, de amint látja, így is három óra volt Tigrist is elkészíteni. Vagyis, ha sok ilyen [testmódosításokkal rendelkező embert] kellett volna sminkelnünk, soha nem készült volna el a film. Szerencsére viszont Tigrist megformázhattuk. De ő csak egyike az azon komoly testmódosításokkal élő embereknek, akikről ír a könyv.
Van kedvenc filmjük Az Éhezők Viadala sorozat filmjei között, vagy valamelyik konkrét smink vagy sminkek, amelyeket kifejezetten szerettek?
Ve Neill: Nekem a Futótűz filmváltozata volt a kedvencem.
Nikoletta Skarlatos: Nekem is. Több okból is egyet kell, hogy értsek. Mindenféle sminket készítettünk abban a filmben, nagyon kreatívnak kellett lennünk, nagyon gyorsan kellett dolgoznunk, nagyon élveztük a munkát. Nagyszerű stáb állt mögöttünk.
Ve Neill: Ráadásul ez volt az első filmünk Francis-szel, aki engedte, hogy kreatívak és kirobbanó erejűek legyünk, ha a kapitóliumi sminkekről van szó. Az első filmben kicsit vissza kellett fognunk magunkat, mert attól féltek, túl extrém lesz a dolog. Amikor azonban Francis a fedélzetre lépett, teljesen megőrülhettünk.
Nikoletta Skarlatos: Hagyta, hogy szabadon tegyük a dolgunkat.
Ve Neill: Azt mondta "Élvezzétek a dolgot és legyetek olyan kreatívak, amilyenek csak lenni akartok." Így, amikor Trish [Summerville] is képbe került, a jelmeztervei fantasztikusak voltak, ruhaválasztásai csodálatosak, így én nagyon odáig voltam. Volt rá példa, hogy Effie-re kellett próbasminket csinálni, és akkor ott volt Trish Effie összes ruhájával, így tudtunk párhuzamosan próbálni Elizabeth-tel.
Az első film alkalmával még nagyon kevés időnk volt és sokkal kisebb volt a film költségvetése is, így Effie sminkjeit nem tudtuk előre kipróbálni, úgyhogy azt gyakorlatilag teljesen ösztönösen csináltam az első filmben. A második filmnél aztán már egy kicsit több időnk volt, tudtunk próbálni és jobban élveztük is. Trish kapitóliumi jelmezei fantasztikusak voltak, igazán jót szórakoztunk velünk.
És akkor jelentek meg az új Kiválasztottak is, és nagyon élveztük az ő dolgaikat is. Igazi élmény volt.
Nikoletta Skarlatos: Ahogyan Ve is mondta, Francis jobban szabadjára engedett minket, hagyta, hogy végigmenjünk a könyvön, ha voltak referencia képeink, akkor Farncis csak rábólintott, sőt, eddigre már jobban is ismertük ezt a világot, aminek még inkább a mélyére ástunk. Francis nagyban támogatott minket. Egy álom volt vele dolgozni.
Forrás: Forbes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése