Az oldalon megjelenő interjúk utolsó darabjait olvashatjátok, legalábbis nagyon kifogyóban vannak a készleteim. Furcsa ezt leírni így négy év után, de aha azt veszem, az őszi promókezdet óta nem volt megállásom se.
A Kiválasztott filmek jelmeztervező párosával a Fashion Week Daily oldalán találhatunk interjút, amelyből A Kiválasztottra vonatkozó részleteket fordítom.
Az Éhezők Viadala rajongói számára ismerősen csenghet Katniss Everdeen, Cinna (Katniss stílustanácsadója) és Effie (a film legnagyobb divatdiktátora) neve, de Kurt és Bart lehet kevéssé ismert számukra [remélem, az erre járók számára nem, mert az oldalon olvashattok már róluk és Kiválasztott jelmezterveikről többször is.] Ismerjük most meg a két tervezőt, akik A Kiválasztott 1. és 2. részének jelmezterveit készítették. A tervezőpáros - akik keresztneveiken alapuló közös művésznevüket már 32 éve használják - körülbelül 1983 óta rendelkeznek saját műhellyel és azóta már sok nagy film és zenés videóklip jelmezét tervezték már, és a nemrégiben elhunyt nagyszerű David Bowie mellett is dolgoztak. Na, kíváncsi lettél?
Nem vagytok újoncok a divatszakmában. Mikor kezdődött ez a egész?
Kurt: Boulderben ismerkedtünk meg 1983-ban a Coloradoi egyetemen. Zene és divat szempontjából azok csodálatos idők voltak, mi pedig ezek kapcsán összebarátkoztunk. Szerettük a Nagy-Britanniából és New York-ból származó divatújságokat, mint a The Face, az ID és a Details. Így visszatekintve, igazából ezek lettek a Bibliáink. Végül ez vezetett első kis denveri üzletünkhöz, amelyet Design Asylum-nak neveztünk és amelyet 1986-ban magunkkal vittünk New York-ba, amikor odaköltöztünk. Olyan helyeken árultuk a ruhákat, mint a Patricia Field és a 109 St Marks, de igazából nem élveztük, hogy állandóan megrendelőlapokat töltögessünk, nem is annyira anyagi okok miatt, hanem mert szerettünk ruhát készíteni magunk és barátaink számára.
Bart: Végül ez oda vezetett, hogy elkezdtünk dolgozni egy animációs produkciós cégnél, amely a Pee Wee’s Playhouse-t is gyártotta és elkezdtünk jelmezeket tervezni reklámok és zenei videóklipek részére. Régóta voltunk divatszakértők, ezért a filmes szakmába való behatolás természetesnek tűnt.
Honnan merítettetek ötleteket Az Éhezők Viadala filmekhez?
Kurt: Sok különböző kort és mozgalmat vizsgáltunk meg, köztük sok "izmus"-t, konstruktivizmust, futurizmust, Maoizmust. A háborús idők megszorításainak is utánanéztünk és elbűvölt minket a gondolat, hogy a praktikum irányítsa a divatot, és hogy előfordulhat, hogy valamilyen anyagból hiány van, ezért nagyon oda kell figyelni arra, mennyi fodrot, gombot, stb. használhatunk.
Bart: Minden egy film, amelynek a jelmezeit tervezzük, azzal indul, hogy elmélyülünk a történetben és utána járunk a dolgoknak. Ma már minden fenn van interneten, úgyhogy nem kell könyvtárakban és könyvesboltokban tölteni az időnket, de nincs annál inspirálóbb, amikor az ember személyesen látja a dolgokat. New Yorkban élünk és ott rengeteg művészeti múzeum van, de már a múzeumba vezető metróút maga is lehet inspiráló. A Metropolitan Múzeumnak komoly páncélzat-gyűjteménye van, ami hatalmas inspirációt jelentett, amikor Katniss Fecsegőposzáta jelmezét terveztük.
Hogyan terveztétek a többi jelmezt?
Bart: Ami a 13. körzet egyenruháját illeti, attól nagyon odáig voltam. Az egyik legizgalmasabb dolog ezen franchise esetében az a tény, hogy A Kiválasztottban ezek a karakterek, amelyeket eddigre megismertünk és megszerettünk, egy teljesen más környezetbe kerülnek, ami az öltözködésükre is kihat.
Kurt: Tényleg az volt a cél, hogy a ruha praktikusságán legyen a hangsúly. Itt tényleg az a fontos, hogy a ruha használható legyen, és ettől olyan klasszikus amerikai munkaruha hangulata lesz. Ezt megpróbáltuk a lehető legvisszafogottabb stílusba átültetni. Francis Lawrence, a rendező ezt úgy magyarázta, hogy úgy képzeljük, hogy minden embernek legfeljebb egy ládányi ruhája van. Ha az ember ebbe belegondol, akkor kezd igazán érdekes lenni. Mi mindenre lehet szüksége egy embernek, amivel elboldogul? Egy nadrág, egy ing, egy pizsama, alsónemű, néhány pár zokni és cipő.
Bart: Szintén nagyon izgalmas volt a 13. körzet katonái egyenruhájának megtervezése is. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy együttműködhettünk Aitor Throup brit tervezővel. Már régóta nagy rajongói voltunk, kutatásaink során folyamatosan az ő munkáiba botlottunk. Nagyon jól meg tudja fogni, hogy a ruha hasznos/kényelmes legyen, ugyanakkor kiadja az ember alkatát is. Együttműködésünk eredményeként úgy hiszem, igencsak testhezálló, életszerű, futurisztikus katonai egyenruhát sikerült létrehoznunk.
A Kiválasztott 2. részében kicsit vissza kellett venni a kapitóliumi extravagáns jelmezekből, kicsit még Effie divatkövető karaktere esetében is.
Kurt: Igencsak inspiráló volt belegondolni, mi történne ezekkel a kapitóliumi emberekkel, ha megszokott, biztonságos világuk egyszer csak a feje tetejére állna. Élvezetes volt elképzelni, hogy ezek az emberek mindent megragadnának és magukkal vinnének, ha menekülniük kellene. Van egy Steven Meisel kollekció, amelyben a modellek többrétegű kabátokban jelennek meg és mi úgy képzeltük, ezek az emberek pont ezt tennék. Magukra aggatnának minden szőrmét, ékszert és megpróbálnák anyagi javaikat magukkal cipelni. A végsőkig elbizakodottak.
Effie ruháit egy álom volt megtervezni. Nagyon örültünk, hogy nem csak csúcsdivatú darabokat tervezhettünk neki, és az volt a legjobb móka, amikor a 13. körzetben használatos ruháit készítettük. Elizabeth-tel nagy élmény volt próbálni: kitettünk öt ilyen problémás ruhadarabot a fogasra és elkezdtük kitalálni, Effie ezekből hogyan próbálna csúcsdivatot alkotni. Olyan volt, mintha a Leendő Divatdiktátorok műsorába oldanánk meg egy feladatot. Leginkább Little Edie-t tudtuk alapul venni a Két nő - Egy ház című filmből. A divat és a stílus olyan veleszületett dolog Effie számára, hogy bármilyen borzalmas körülmények közé is kerül, kitalálja, hogy hozza ki belőle a legjobbat!
Hogy oldottátok meg, hogy a szereplők könnyedén mozoghassanak is az általatok tervezett jelmezekben?
Bart: Az akciófilmekben a tervezőknek szoros együttműködésben kell dolgozniuk a szereplőkkel és a kaszkadőrökkel, hogy elérjék, hogy az akciókat is végre tudják hajtani a színészek. Ez persze igényelhet némi kutatást és fejlesztési feladatot. A megjelenés sokszor nem alkalmas arra, hogy abban akciót lehessen végrehajtani, ezért az ember olyan feszülős anyagból készíti el a ruhát, ami együtt mozog a testtel vagy ha kell, elrejti a kitöméseket, védőfelszereléseket. Ez felerészben a megfelelő anyag kiválasztásán, másik felerészben pedig a megfelelő szabáson, varráson múlik.
Milyen kevéssé ismert tényt tudtok elmondani, ami a filmes ruhatervezéssel jár?
Bart: A munka mindig más-és-más jellegű, és kifejezetten az adott filmre vagy történetre jellemző, ahol az egyetlen közös jellemző a munkaterhelés. A filmkészítés rengeteg együttműködést és kétkezi munkát igényel. Ami ezzel kapcsolatban leginkább meg szokta döbbenteni az embereket, az az ezzel töltött munkaórák száma és a határidők szűkössége. Ez tényleg nagyon kimerítő, szóval ha az ember nem mazochista, jobb, ha hozzászokik.
Forrás: FashionWeekDaily
 |
| A Kiválasztott filmek jelmeztervezői Kurt Swanson és Bart Mueller. |
Az Éhezők Viadala rajongói számára ismerősen csenghet Katniss Everdeen, Cinna (Katniss stílustanácsadója) és Effie (a film legnagyobb divatdiktátora) neve, de Kurt és Bart lehet kevéssé ismert számukra [remélem, az erre járók számára nem, mert az oldalon olvashattok már róluk és Kiválasztott jelmezterveikről többször is.] Ismerjük most meg a két tervezőt, akik A Kiválasztott 1. és 2. részének jelmezterveit készítették. A tervezőpáros - akik keresztneveiken alapuló közös művésznevüket már 32 éve használják - körülbelül 1983 óta rendelkeznek saját műhellyel és azóta már sok nagy film és zenés videóklip jelmezét tervezték már, és a nemrégiben elhunyt nagyszerű David Bowie mellett is dolgoztak. Na, kíváncsi lettél?
Nem vagytok újoncok a divatszakmában. Mikor kezdődött ez a egész?
Kurt: Boulderben ismerkedtünk meg 1983-ban a Coloradoi egyetemen. Zene és divat szempontjából azok csodálatos idők voltak, mi pedig ezek kapcsán összebarátkoztunk. Szerettük a Nagy-Britanniából és New York-ból származó divatújságokat, mint a The Face, az ID és a Details. Így visszatekintve, igazából ezek lettek a Bibliáink. Végül ez vezetett első kis denveri üzletünkhöz, amelyet Design Asylum-nak neveztünk és amelyet 1986-ban magunkkal vittünk New York-ba, amikor odaköltöztünk. Olyan helyeken árultuk a ruhákat, mint a Patricia Field és a 109 St Marks, de igazából nem élveztük, hogy állandóan megrendelőlapokat töltögessünk, nem is annyira anyagi okok miatt, hanem mert szerettünk ruhát készíteni magunk és barátaink számára.
Bart: Végül ez oda vezetett, hogy elkezdtünk dolgozni egy animációs produkciós cégnél, amely a Pee Wee’s Playhouse-t is gyártotta és elkezdtünk jelmezeket tervezni reklámok és zenei videóklipek részére. Régóta voltunk divatszakértők, ezért a filmes szakmába való behatolás természetesnek tűnt.
Honnan merítettetek ötleteket Az Éhezők Viadala filmekhez?
Kurt: Sok különböző kort és mozgalmat vizsgáltunk meg, köztük sok "izmus"-t, konstruktivizmust, futurizmust, Maoizmust. A háborús idők megszorításainak is utánanéztünk és elbűvölt minket a gondolat, hogy a praktikum irányítsa a divatot, és hogy előfordulhat, hogy valamilyen anyagból hiány van, ezért nagyon oda kell figyelni arra, mennyi fodrot, gombot, stb. használhatunk.
Bart: Minden egy film, amelynek a jelmezeit tervezzük, azzal indul, hogy elmélyülünk a történetben és utána járunk a dolgoknak. Ma már minden fenn van interneten, úgyhogy nem kell könyvtárakban és könyvesboltokban tölteni az időnket, de nincs annál inspirálóbb, amikor az ember személyesen látja a dolgokat. New Yorkban élünk és ott rengeteg művészeti múzeum van, de már a múzeumba vezető metróút maga is lehet inspiráló. A Metropolitan Múzeumnak komoly páncélzat-gyűjteménye van, ami hatalmas inspirációt jelentett, amikor Katniss Fecsegőposzáta jelmezét terveztük.
Hogyan terveztétek a többi jelmezt?
Bart: Ami a 13. körzet egyenruháját illeti, attól nagyon odáig voltam. Az egyik legizgalmasabb dolog ezen franchise esetében az a tény, hogy A Kiválasztottban ezek a karakterek, amelyeket eddigre megismertünk és megszerettünk, egy teljesen más környezetbe kerülnek, ami az öltözködésükre is kihat.
Kurt: Tényleg az volt a cél, hogy a ruha praktikusságán legyen a hangsúly. Itt tényleg az a fontos, hogy a ruha használható legyen, és ettől olyan klasszikus amerikai munkaruha hangulata lesz. Ezt megpróbáltuk a lehető legvisszafogottabb stílusba átültetni. Francis Lawrence, a rendező ezt úgy magyarázta, hogy úgy képzeljük, hogy minden embernek legfeljebb egy ládányi ruhája van. Ha az ember ebbe belegondol, akkor kezd igazán érdekes lenni. Mi mindenre lehet szüksége egy embernek, amivel elboldogul? Egy nadrág, egy ing, egy pizsama, alsónemű, néhány pár zokni és cipő.
Bart: Szintén nagyon izgalmas volt a 13. körzet katonái egyenruhájának megtervezése is. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy együttműködhettünk Aitor Throup brit tervezővel. Már régóta nagy rajongói voltunk, kutatásaink során folyamatosan az ő munkáiba botlottunk. Nagyon jól meg tudja fogni, hogy a ruha hasznos/kényelmes legyen, ugyanakkor kiadja az ember alkatát is. Együttműködésünk eredményeként úgy hiszem, igencsak testhezálló, életszerű, futurisztikus katonai egyenruhát sikerült létrehoznunk.
A Kiválasztott 2. részében kicsit vissza kellett venni a kapitóliumi extravagáns jelmezekből, kicsit még Effie divatkövető karaktere esetében is.
Kurt: Igencsak inspiráló volt belegondolni, mi történne ezekkel a kapitóliumi emberekkel, ha megszokott, biztonságos világuk egyszer csak a feje tetejére állna. Élvezetes volt elképzelni, hogy ezek az emberek mindent megragadnának és magukkal vinnének, ha menekülniük kellene. Van egy Steven Meisel kollekció, amelyben a modellek többrétegű kabátokban jelennek meg és mi úgy képzeltük, ezek az emberek pont ezt tennék. Magukra aggatnának minden szőrmét, ékszert és megpróbálnák anyagi javaikat magukkal cipelni. A végsőkig elbizakodottak.
Effie ruháit egy álom volt megtervezni. Nagyon örültünk, hogy nem csak csúcsdivatú darabokat tervezhettünk neki, és az volt a legjobb móka, amikor a 13. körzetben használatos ruháit készítettük. Elizabeth-tel nagy élmény volt próbálni: kitettünk öt ilyen problémás ruhadarabot a fogasra és elkezdtük kitalálni, Effie ezekből hogyan próbálna csúcsdivatot alkotni. Olyan volt, mintha a Leendő Divatdiktátorok műsorába oldanánk meg egy feladatot. Leginkább Little Edie-t tudtuk alapul venni a Két nő - Egy ház című filmből. A divat és a stílus olyan veleszületett dolog Effie számára, hogy bármilyen borzalmas körülmények közé is kerül, kitalálja, hogy hozza ki belőle a legjobbat!
Hogy oldottátok meg, hogy a szereplők könnyedén mozoghassanak is az általatok tervezett jelmezekben?
Bart: Az akciófilmekben a tervezőknek szoros együttműködésben kell dolgozniuk a szereplőkkel és a kaszkadőrökkel, hogy elérjék, hogy az akciókat is végre tudják hajtani a színészek. Ez persze igényelhet némi kutatást és fejlesztési feladatot. A megjelenés sokszor nem alkalmas arra, hogy abban akciót lehessen végrehajtani, ezért az ember olyan feszülős anyagból készíti el a ruhát, ami együtt mozog a testtel vagy ha kell, elrejti a kitöméseket, védőfelszereléseket. Ez felerészben a megfelelő anyag kiválasztásán, másik felerészben pedig a megfelelő szabáson, varráson múlik.
Milyen kevéssé ismert tényt tudtok elmondani, ami a filmes ruhatervezéssel jár?
Bart: A munka mindig más-és-más jellegű, és kifejezetten az adott filmre vagy történetre jellemző, ahol az egyetlen közös jellemző a munkaterhelés. A filmkészítés rengeteg együttműködést és kétkezi munkát igényel. Ami ezzel kapcsolatban leginkább meg szokta döbbenteni az embereket, az az ezzel töltött munkaórák száma és a határidők szűkössége. Ez tényleg nagyon kimerítő, szóval ha az ember nem mazochista, jobb, ha hozzászokik.
Forrás: FashionWeekDaily
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése