A jó feleség - 1. fejezet: Prológus

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

A sötétben térdelünk a pattogó tűz előtt. 

Cinna gyertyaláng ruháját viselem. Peeta nagyjából úgy van felöltözve, mint három éve az Aratáson volt. Vállai nagyon szélesek. A Portia által tervezett ruhái már nem mennének rá.

Peeta egy szelet kenyeret tart a kezében, általában biztos ujjai most remegnek. Ahogy a tűz a kenyér szélét nyaldossa, Peeta mondani készül valamit, talán ígéreteket fog tenni. Legalábbis úgy gondolom, ilyesminek kellene történnie, bár korábban sosem érdeklődtem túlságosan aziránt, mi is történik valójában egy kenyérpirítási ünnepség alkalmával. Peeta azonban nem így tesz. Nem mond semmit, csak úgy néz rám, mintha bármikor eltűnhetnék. Miközben nézem, hogy a kenyér héja kezd megfeketedni, és a lángnyelvek már az ujjait nyaldossák, rájövök, mit is csinál valójában. Meg sem kellett volna pirítania azt a szeletet. Már megtette hét évvel korábban. Mielőtt azonban megakadályozhatnám, hogy tovább égesse magát, Peeta kihúzza a megégett kenyeret a tűzből.

- Megtenném ezt érted életem hátralévő részének minden egyes napján és akkor is megérné. - suttogja Peeta, homlokát az enyémhez szorítva. - De azért remélem persze, nem kell megtennem. - teszi hozzá cinkosan. - Szerintem mostanra már hozzászoktál az égési sebeimhez, de azért az ujjam tényleg fáj. 

Felnevetek, ám arcomon legördülő könnycseppjeim elárulnak.

- Jó az neked, ha egyszerűen csak szeretlek életünk minden hátralévő másodpercében? - kérdezi Peeta halkan.

Válaszul én is beletartom a kenyeremet a tűzbe. Szeretném elmondani neki, milyen sokat jelent számomra, hogy nem tudom nélküle elképzelni az életem, és hogy ő a világon a legjobb barátom. Szeretném elmondni, hogy ő az egyetlen ember a világon, akinek ugyanolyan szép lelke van, mint Primnek volt. Elmondanám neki, milyen sokat jelentett a remény, amelyet ő táplált belém. De nem tudom szavakba önteni a gondolataimat.

Ehelyett csak úgy kibukik belőlem:

- Szeretlek. És ígérem, igyekszek jó feleség lenni. 

Olyan ragyogó mosoly terül el az arcán ennek hallatán, hogy tudom, valahogy csak megértette, amit át akartam adni. 

Ahogy Peeta kenyerét a számhoz emeli, érzem az egész testén végigfutó remegést. Szemei fényesek és tiszták. Én szilárd vagyok, akár egy tölgyfa, ám könnyeim végtelen patakként csordogálnak az arcomon. Én is az ajkához közelítem a kenyerem, ő pedig kinyitja a száját. Én is így teszek. 

A kenyérnek szén és mazsola íze van.

Olyan, akár az élet.

Forrás: Fanfiction.net

Folytatás: vasárnaponként