Egy év telt el azóta hogy láthattuk az utolsó filmet, valahogy erre a cikkre csak most bukkantam rá, pedig elviekben ez is tavaly íródott. Mindenesetre sokat jár a fejemben mostanában, hogy megnézném újra az utolsó filmet (csak egyszerűen nincs rá két órám egybefüggően, brrr). Úgyhogy most csak felelevenítem a filmet és bízom benne, hogy az ünnepek alatt el is jutok odáig, hogy megnézzem. :) Addig is mindenkinek kellemes nosztalgiázást!!
1. Jennifer Lawrence
Az Éhezők Viadala hősnője, Katniss Everdeen olyan karakter, ami minden fiatal színásznő álma: kemény, mégis sebezhető, erkölcsei felülmúlják a társadalomét, amelybe beleszületett, érzelmileg pedig két udvarlója között őrlődik. Ha a szerep egy gyöngébb színésznő kezébe került volna, pusztán a szerep határozta volna meg a karaktert. Jennifer Lawrence esetében azonban más történt. A csodálatos írások - gondolunk itt a könyvre és a forgatókönyvre - alapján történő alakítás volt az, ami Katnisst őszintévé teszik, minden félelme, kétsége, diadalának és önfeláldozásának pillanatainak érzései minden egyes jelenetben leolvashatóak Lawrence arcáról. Ebben az utolsó filmben lehetősége nyílik rá, hogy igazán szétszakadjon érzelmileg, és nem, ezúttal sem fogunk csalódni.
2. Francis Lawrence
Nem, ő nem J-Law apukája, hanem a sorozat utolsó három filmjének rendezője, aki még csak nem is áll rokoni viszonyban a főszereplővel. Mielőtt megkapta volna a sorozatot, Lawrence életrajza elég gagyi volt: a szinte cikinek számító Constantine - A démonvadász című képregény, az egészen vállalható Legenda Vagyok című zombi mozi és a kissé igénytelen Vizet az Elefántnak című romantikus dráma megfilmesítése fűződött a nevéhez. Az Éhezők Viadalával rátalált a számára kijelölt útra, és A Kiválasztott 2. része eddigi legjobb munkája. Íme egy rendező, aki képes kezelni egy nagyobb kaliberű akciójelenetet - a csatorna jelenetsortól konkrétan leseik az ember álla, erre azonnal vissza is térünk - de azt is tudja, mikor van itt annak az ideje, hogy hagyja kicsit lenyugodni a dolgokat és a karakterekre összpontosítson.
3. A csatorna jelenet
Kedvenc akciójelenünk az egész sorozatban. Ahogyan Katniss és társai a csapdákkal és bombákkal borított Kapitólium központja felé haladnak, hőseink úgy döntenek, biztonságosabb, ha a föld alatt folytatják útjukat. Hatalmas tévedés... Nem akarunk elárulni túl sokat, ezért legyen elég annyi, hogy az események intenzitását bármelyik horror rendező megirigyelhetné - A Bolygó Neve: Halál és a Barlang lehettek a jelenetsor ihletői - ugyanakkor izgalmas csatát mutat be, amelyben J-Law is előrukkolhat legjobb ugrásaival, ütéseivel és íjászképességével. Már csak emiatt a jelenetsor miatt is érdemes megnézni a filmet.
4. Váratlan fordulatok
Az ember arra számít, hogy A Kiválasztott 2. részének végén egy diadalmas befejezés várható. Katniss bejut a Kapitóliumba annak romjain keresztül, hogy belelőhesse nyílvesszőjét Snow elnök gonosz szívébe. Ám ez egy sokkal sötétebb, mélyebb és még életszerűbb film, mint amire az ember számít. A könyv olvasói persze tudják, mire számítsanak, de aki vakon, a könyv ismerete nélkül ül be a moziba, úgy fogja érezni, a történet újra-és-újra más irányt vesz a benne szereplő váralan fordulatok által, különösen a film egyik utolsó jelenetében. Ez a jelenet hihetetlenül megjósolhatatlanná, szinte nyugtalanítóvá teszi a történetet.
5. Politika
Az Éhezők Viadalának mindvégig volt valamilyen konkrét, ám időszerű politikai üzenete. Az egész sorozat arról szól, hogy a gazdag hatalom hogyan zsákmányolja ki a gyöngéket és szegényeket, és hogy a gyerekek azok, akiken mindig a legnagyobbat csattan az ostor. A Kiválasztott 2. része újabb árnyalatokat ad ehhez, egy fegyveres lázadás ötletét felvonultatva. Az egykor hősies Gale (Liam Hemsworth) karaktere mára szakaszparancsnok, aki komoly erkölcsi dilemmákba és a hatalommal járó elkerülhetetlen korrupcióba botlik. Akár az első olyan filmnek is tekinthetjük ezt, amelyet az iszlám államok konfliktusa inspirált, egy olyan film ez, amely által az embernek szembe kell néznie azzal, hogy átgondolja, mit jelent a forradalmár vagy lázadó fogalma, hogy igazából kik is a rosszfiúk, amikor mindkét oldal állig felfegyverkezve áll egymással szemben, akik nem félnek kioltani más ártatlan civilek életét.
6. A kilátástalanság
Ahogy azt már korábban is megfogalmaztuk, ennek az utolsó filmnek nem olyan diadalmas a vége, amilyenre számítottunk. És nem is kell annak lennie: Az Éhezők Viadalában gyerekek ölik meg egymást, majd a történet fokozatosan egy olyan erőszakos felkelés felé nyílt ki, amely az elnyomó hatalmak ellen irányul. A boldog befejezés terítéken lehetett-e bármikor is? Ám A Kiválasztott 2. részének sötétsége még így is meglepő: egy lelkesítő csatajelenet helyett a film csúcspontja minden idők kasszasiker filmjeinek legkegyetlenebb erőszakos cselekménye, amelynek hideg, könyörtelen és teljesen hihető utóhatásai vannak. Ez egy nagy hatású felelősségteljes befejezése a sorozatnak, de ne számítsunk benne szebb időkre.
7. Josh Hutcherson teljesítményének váratlan kiugrása
Soha nem voltunk igazán Peeta rajongók: a határozott, harcias Gale-hez képest ő mindig is ellenszenves volt és kétszínűnek tűnt - amikor pedig A Kiválasztott 1. részében a Kapitólium mellett foglal állást, gyanúnk beigazolódni látszott. A mogorva, tésztaképű Josh Hutcherson kiválasztása a szerepre szintén nem segített a karakteren: itt volt egy unszimpatikus karakter, amelyt egy látszólag nem túlságosan kedvelhető színész alakított. Nos, most kiderül, Josh Hutcherson tehetséges színész. Alakítása hatalmas meglepetés volt számunkra: őrjöngő, agymosott áldozatból az egészségesig való fokozatos átmenete során Hutchesron csöndes, meggyőző és szívből fakadó alakítást mutat. Tartozunk neki egy bocsánatkéréssel.
[Hűűűű, de érdekes ez így. Mondjuk engem színészi teljesítményéről Josh az első film 12. percében meggyőzött és bár sose voltam Team Peeta, azért sosem éreztem Peetát sunyinak meg kétszínűnek. Hogy határozatlan, kicsit feminim, az tény, de ettől még tökre szerethető.]
8. Méltó búcsú Philip Seymour Hoffmantól
A Kiválasztott 2. részében elsőként a 2014-ben kábítószer túladagolásban elhunyt Philip Seymour Hoffman arcát látjuk. Hoffman halála előtt nem végzett A Kiválasztott 2. része minden jelentének forgatásával, ez a film vége felé észrevehető, amikor digitálisan helyezték csak el a képét az egyik jelenetben, illetve néhány mondatát más karakterek vették át. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy kasszasiker nagyjátékfilm nem túl méltó hattyúdal egy ilyen nagyrabecsült előadóművész számára, mi azonban vitatkoznánk ezzel: ez egy komoly, megfontolt film, karakterének búcsúszavai pedig a tragédia árnyékában reménnyel kecsegtetnek.
9. Nem kérdéses, az egész stáb nagyszerű
Az Éhezők Viadalában az első filmtől kezdve hihetetlenül tehetséges színészeket láthatunk a mellékszerepekben (és akkor még nem beszéltünk Lenny Kravitzről, de ebbe nem is megyünk most bele). Szinte mindannyian visszatérnek a befejezésre, többek között Stanley Tucci, aki az ismert show műsorvezető Caesar Flickerman szerepében tollászkodik, Julianne Moore a lázadók jéghideg vezetője, Jena Malone pedig a csípős nyelvű, borotvált fejű Johanna Mason szerepében látható. Egyikük sem tölt túl sok időt a képernyőn - sok karakter küzd a lehetőségért, ez aligha jelent meglepetést - ám a legjobbak elérik, hogy mindenki emlékezzen rájuk: Woody Harrelson részeges Haymitch-e és Elizabeth Banks örökké parókát viselő Effie-je között van egy öt másodperces jelenet, amely olyan érzelmi mélységeket rejt, mint a film némely más részei.
10. A történet erkölcsi mondanivalója
A Kiválasztott 2. részének legutolsó pillanataiban a történetmesélést prédikáció váltja fel, ami kockázatos gondolat, valahogy mégis működik. Mert a vérfagyasztó csatajelenetek ellenére és bármennyire is volt Katniss ennek a háborúnak az arca, a történet igazából a közösségről szól és arról, hogy az emberek összetartoznak. És ez egy kulcsgondolat, hogy lehet, hogy a világ egy elfuserált rémálom - ami nem csak a képernyőn látható - de ha az ember kitart azok mellett, akiket szeret, akkor minden rendben lesz. Ez pedig egy olyan üzenet, ami mögé érdemes felsorakozni.
Forrás: TimeOut
Az Éhezők Viadalának mindvégig volt valamilyen konkrét, ám időszerű politikai üzenete. Az egész sorozat arról szól, hogy a gazdag hatalom hogyan zsákmányolja ki a gyöngéket és szegényeket, és hogy a gyerekek azok, akiken mindig a legnagyobbat csattan az ostor. A Kiválasztott 2. része újabb árnyalatokat ad ehhez, egy fegyveres lázadás ötletét felvonultatva. Az egykor hősies Gale (Liam Hemsworth) karaktere mára szakaszparancsnok, aki komoly erkölcsi dilemmákba és a hatalommal járó elkerülhetetlen korrupcióba botlik. Akár az első olyan filmnek is tekinthetjük ezt, amelyet az iszlám államok konfliktusa inspirált, egy olyan film ez, amely által az embernek szembe kell néznie azzal, hogy átgondolja, mit jelent a forradalmár vagy lázadó fogalma, hogy igazából kik is a rosszfiúk, amikor mindkét oldal állig felfegyverkezve áll egymással szemben, akik nem félnek kioltani más ártatlan civilek életét.
6. A kilátástalanság
Ahogy azt már korábban is megfogalmaztuk, ennek az utolsó filmnek nem olyan diadalmas a vége, amilyenre számítottunk. És nem is kell annak lennie: Az Éhezők Viadalában gyerekek ölik meg egymást, majd a történet fokozatosan egy olyan erőszakos felkelés felé nyílt ki, amely az elnyomó hatalmak ellen irányul. A boldog befejezés terítéken lehetett-e bármikor is? Ám A Kiválasztott 2. részének sötétsége még így is meglepő: egy lelkesítő csatajelenet helyett a film csúcspontja minden idők kasszasiker filmjeinek legkegyetlenebb erőszakos cselekménye, amelynek hideg, könyörtelen és teljesen hihető utóhatásai vannak. Ez egy nagy hatású felelősségteljes befejezése a sorozatnak, de ne számítsunk benne szebb időkre.
7. Josh Hutcherson teljesítményének váratlan kiugrása
Soha nem voltunk igazán Peeta rajongók: a határozott, harcias Gale-hez képest ő mindig is ellenszenves volt és kétszínűnek tűnt - amikor pedig A Kiválasztott 1. részében a Kapitólium mellett foglal állást, gyanúnk beigazolódni látszott. A mogorva, tésztaképű Josh Hutcherson kiválasztása a szerepre szintén nem segített a karakteren: itt volt egy unszimpatikus karakter, amelyt egy látszólag nem túlságosan kedvelhető színész alakított. Nos, most kiderül, Josh Hutcherson tehetséges színész. Alakítása hatalmas meglepetés volt számunkra: őrjöngő, agymosott áldozatból az egészségesig való fokozatos átmenete során Hutchesron csöndes, meggyőző és szívből fakadó alakítást mutat. Tartozunk neki egy bocsánatkéréssel.
[Hűűűű, de érdekes ez így. Mondjuk engem színészi teljesítményéről Josh az első film 12. percében meggyőzött és bár sose voltam Team Peeta, azért sosem éreztem Peetát sunyinak meg kétszínűnek. Hogy határozatlan, kicsit feminim, az tény, de ettől még tökre szerethető.]
8. Méltó búcsú Philip Seymour Hoffmantól
A Kiválasztott 2. részében elsőként a 2014-ben kábítószer túladagolásban elhunyt Philip Seymour Hoffman arcát látjuk. Hoffman halála előtt nem végzett A Kiválasztott 2. része minden jelentének forgatásával, ez a film vége felé észrevehető, amikor digitálisan helyezték csak el a képét az egyik jelenetben, illetve néhány mondatát más karakterek vették át. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy kasszasiker nagyjátékfilm nem túl méltó hattyúdal egy ilyen nagyrabecsült előadóművész számára, mi azonban vitatkoznánk ezzel: ez egy komoly, megfontolt film, karakterének búcsúszavai pedig a tragédia árnyékában reménnyel kecsegtetnek.
9. Nem kérdéses, az egész stáb nagyszerű
Az Éhezők Viadalában az első filmtől kezdve hihetetlenül tehetséges színészeket láthatunk a mellékszerepekben (és akkor még nem beszéltünk Lenny Kravitzről, de ebbe nem is megyünk most bele). Szinte mindannyian visszatérnek a befejezésre, többek között Stanley Tucci, aki az ismert show műsorvezető Caesar Flickerman szerepében tollászkodik, Julianne Moore a lázadók jéghideg vezetője, Jena Malone pedig a csípős nyelvű, borotvált fejű Johanna Mason szerepében látható. Egyikük sem tölt túl sok időt a képernyőn - sok karakter küzd a lehetőségért, ez aligha jelent meglepetést - ám a legjobbak elérik, hogy mindenki emlékezzen rájuk: Woody Harrelson részeges Haymitch-e és Elizabeth Banks örökké parókát viselő Effie-je között van egy öt másodperces jelenet, amely olyan érzelmi mélységeket rejt, mint a film némely más részei.
10. A történet erkölcsi mondanivalója
A Kiválasztott 2. részének legutolsó pillanataiban a történetmesélést prédikáció váltja fel, ami kockázatos gondolat, valahogy mégis működik. Mert a vérfagyasztó csatajelenetek ellenére és bármennyire is volt Katniss ennek a háborúnak az arca, a történet igazából a közösségről szól és arról, hogy az emberek összetartoznak. És ez egy kulcsgondolat, hogy lehet, hogy a világ egy elfuserált rémálom - ami nem csak a képernyőn látható - de ha az ember kitart azok mellett, akiket szeret, akkor minden rendben lesz. Ez pedig egy olyan üzenet, ami mögé érdemes felsorakozni.
Forrás: TimeOut
Érdekes,főleg az utolsó rész fogott meg.
VálaszTörlésMi ez a múlt idő? :D
VálaszTörlésMég mindig szeretjük ;)