Jena Malone ASOS interjú

Miután két félretett Jena Malone interjút is likvidáltam, ezt már mindenképp le akartam fordítani :) A cikkben igaz, csak érintik az Éhezők Viadala témáját, de megtudhatunk néhány dolgot Jena pályája kezdetéről és a divattal kapcsolatos elképzeléseiről is.

Jena Malone Éhezők Viadala-beli szerepének következtében a színésznőnek mára Hollywood hercegnőjévé kellett volna válnia, ő azonban kitart a kis, független filmek mellett.

Jena Malone neve valószínűleg nem ismeretlen számodra. Sőt, ha már követed a filmeket egy ideje, nagy a valószínűsége, hogy láttál már legalább egyet abból a 40-ből, amelyben szerepelt. Talán egy Éhezők Viadala-maraton alkalmával láttad, vagy a Donnie Darko-ban, esetleg a Totál Szívásban. Szerepelt már kasszasiker filmekben, kulturális klasszikusokban és történelmi filmekben is. Együtt játszott már Jennifer Lawrence-szel, Keira Knightley-val, Julia Roberts-szel és Reese Witherspoonnal is. 

Az arról szóló pletyka, hogy lehet, hogy a Batman vs. Supermanben is szerepelni fog (erről még mindig nem nyilatkozott minden erőfeszítésem ellenére sem) majdnem akkora felbolydulást okozott az Interneten, mint Kim Kardashian feneke. Jena Malone alapvetően nagyon király csaj.

Ami azonban még nagyobb királlyá teszi, hogy az ember nem is tudja, milyen nagy név, amikor megismerkedik vele. Leginkább az Etsy-ből vásárol, és odáig lesz, amikor más ismertségekkel találkozik (láttam, amikor megismerkedett Lorde-dal a Futótűz sajtókörútján, "Tökre olyan voltam, mint egy rajongólány, nagyon be voltam kattanva.") és egy háromsajtós kiskocsit vezet, amivel talán a te anyukád is járt érted a suliba. Hamarosan Skóciába utazik Los Angelesből, mert beiratkozott egy írói kurzusra, így ott majd írhat, juhokat terelgethet és tüzet őrizhet.

Címlapfotózásunk másnapján találkozunk egy közös ebéd erejéig a Café Gratitude-ban, ami a törzshelye és Hollywood egyik ismert étterme, ahol minden vegán és hátborzongatóan finom. Gyalog érkezik (egy ősrégi csatos papucscipőben), A-vonalú szoknyát, fekete haspólót és túlméretezett farmerdzsekit visel. Egy kalapot is felvett, látszólag azért, mert illik a ruháihoz, nem pedig azért, hogy elrejtse arcát az Éhezők Viadala rajongók elől.

Ő kelkáposztasalátát rendel magának barnarizzsel, én valami tésztát, amire Jena azt ígéri, csodákra képes. Ma este lesz új filmjének, a Paul Thomas Anderson által rendezett Beépített Hibának a premierje, amelyen szuper-egészségesen fogunk megjelenni.

Ehhez a premieresdihez Jena már hozzá van szokva, hiszen 10 éves kora óta készít filmeket. A kiöltözés második természetévé vált.
- Most már kevésbé görcsölök miatta - nevet. - Fiatalabb koromban én találtam ki a stílusomat - fiús típus voltam, és úgy jelentem meg ezeken az eseményeken, hogy csak megfésülködtem és felvettem egy ruhát, ami már három éve megvolt. Olyan volt, mintha egyfajta lázadás lett volna részemről, hogy "nem értekel", pedig érdekelt. Ma már szerencsére megtehetem, hogy mindenfélét kölcsönzök a premierekre - olyan, mintha beleszeretnék a divatos cuccokba, amelyeket aztán vissza kellene adnom. Mint a Hamupipőkében, aki hajnalra mindig eltűnik.

Míg a Beépített Hiba annak minden őrületével, vicces furcsaságával Jena büszkeségének forrása, a lány ugyanilyen izgatott Éhezők Viadala-beli szerepe miatt is. Itt Johanna Mason szerepét alakítja, a pimasz vagány csajét, aki a Futótűzben mutatkozott be és a végsőkig folytatja a harcot.

- Sam Claflinnel együtt voltunk újoncok, a többi szereplő pedig már egyfajta családot alkotott, amikor becsatlakoztunk. - mesélte a Futótűz forgatásának kezdetéről. - Azon agyaltunk, hogy vajon el fognak fogadni? De úgy rémlik, első nap Sam szellentett egyet, mire én beszóltam valami vicceset, Jen pedig odajött hozzám és megveregette a vállamat egyfajta üdvözlésképpen, így pedig könnyű volt beilleszkedni. A forgatás nagyon jó hangulatú és csodálatos élmény volt, így aztán, amikor visszatértünk a Kiválasztottra, nagyon jó volt, olyan, mintha csak egy nyári táborozásra tértünk volna vissza - már tudtuk, ki miben jó, ki kit szeret, és kinek milyen dolgai vannak.

Jena gyerekként kezdett színészkedni, miután megnézte édesanyja előadásait Nevadában a Tahoe-tónál, ahol gyerekkora nagy részét töltötte.
- Négy éves voltam, amikor először láttam anyukámat színpadra lépni és beleszerettem ebbe az egészbe. - meséli. - Nagyon szegények voltunk, anyukám négy munkahelyen dolgozott, aztán egyszer csak felvette ezeket a szép ruhákat, vörös rúzst kent a szájára, más lett a személyisége és nagyon jól nézett ki.

Első szerepét az érdekes című Bastard Out Of Carolinában játszotta, amelyet az  Édesek és Mostohák követett Julia Roberts-szel és Susan Sarandonnal.
- Emlékszem, mennyire izgultam, - mondja - de azt gondoltam, "Meg kell csinálnom. Mindenkinek azt mondogatom, hogy ez az, amire vágyok." Emlékszem, mennyire elbűvölt minden - a vezetékek, a kábelek és az ennivaló is.

- Mostanában már talán kevésbé vagyok izgatott a kábelek miatt, de azért az az érzés, mintha pillangók lennének a gyomromban, minden filmem előtt jelentkezik. Alapvetően minden egyes forgatás első és második napján felmerül bennem, hogy "Mit is csinálok? Fogalmam sincs, mit is csinálok. Miért engem fogadtak fel?" Aztán lassan megnyugszom, és rájövök, "Ó, hát mindig ezt csinálom!"

Bár a bizonytalanság még vissza-visszakúszik, a dolgok azóta jelentősen megváltoztak.
- Gyerekként sosem voltam magányos. - mondja vigyorogva. - De azért nem bandáztam olyan sokat. Sosem fésülködtem, sose hordtam cipőt, sose a megfelelő ruhát vettem fel - nyári ruhát hordtam például télen - és elcsentem nővérem szemhéjfestékét. - Ez jelentette volna a szabadságot? - Inkább a szuper különcséget. - mondja Jena nevetve.

14 évesen Jena elköltözött Tahoe-tavi otthonából, ahol édesanyával és annak barátnőjével lakott és Los Angelesbe vitte az útja, ahol a saját lábára állt.
- Emancipált kiskorú voltam - mondja, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb ebédtémája, mielőtt kifejti - ha az ember [gyerekként] nem emancipált kiskorú egy filmforgatáson, az anyukájának mindenhová el kell kísérnie. Így aztán, amikor öt éve minden áldott napot azzal tölt, hogy ott ül a forgatáson és nem csinál semmit, az ember úgy érzi, "Haver, ez kicsit sem vicces!"

- Szóval egyedül éltem Los Angelesben és nem igazán tudtam, hogyan illeszkedjek be. Fiús lány voltam, nem volt érzékem a divathoz és a sminkeléshez. Szerettem színészkedni és filmet készíteni, de nem tudtam, mit vár tőlem a szakma, hogy mi legyen belőlem. Azt akarták, hogy szépen felöltözzek és csinos legyek, én azonban nem erre vágytam és még nem tudtam, hogyan váljak ilyenné. Így aztán pár évvel később otthon, a Tahoe tónál vettem egy házat, leborotváltattam a hajamat és beiratkoztam egy fotós kurzusra.

Elég merész lépés, ha az ember egy ilyen helyzetben Hollywoodtól távol tölt egy kis időt, Jena számára azonban nem mindig a biztos dolgok jelentik a prioritást.
- Az emberek lenézik a másikat, ha az a saját kedvéért csinál valamit - von vállat - de 20-as éveimben [nemrégiben töltötte be a 30-at] a legtöbb dolgot azért csináltam, mert ahhoz volt kedvem, még akkor is, ha senki más nem gondolta úgy, hogy ez jó ötlet. De engem nem érdekel, más mit gondol. Sokan beszélnek arról, milyen hátrányai is vannak annak, ha az ember Hollywoodban nő fel, a szépségeiről azonban nem beszélnek - az emberek azt hallották meg, amit mondanom kellett. Biztosan túl koravén és őrült voltam, de 10 éves korom óta hallatom a hangomat, ami azt jelenti, hogy azóta belejöttem. Egy nőre olyan sokszor mondják, hogy boszorkány vagy hatalmaskodó, ám ugyanilyen esetben a férfi csak erőteljes.

Az, ahogyan saját karrierjének útját egyengeti, nyilvánvalóan nagyon fontos Jena számára. Zenés videoklipet rendezett barátja együttese számára, saját együttesének, a The Shoe-nak zenét szerez, de film producerként is kipróbálta már magát.
- Nagyon fontos számomra, hogy minden munkafolyamatban részt vehessek. - mondja, miközben elfelezi a citromos pitét, amelyet kettőnknek rendelt. - Remélem, ez az érzés majd csökken, ahogy öregszem, mert a világon nincs annyi idő, hogy mindenben részt vehessek, amiben akarok. De úgy érzem, amikor az ember belekezd valamibe, minden aspektusába bele kell látnia. Ez nagyon fontos egy nő számára, hogy képes legyen maga elvégezni bármit, ne kelljen másra hagyatkoznia.

Jena akkor is egyedi marad, ha a divat kerül szóba.
- A ruhának az a szerepe, hogy az ember érezze, bármit megtehet. - mondja. - Segíteniük kell, hogy elérjék, hogy az ember szuperhősnek, hogy szépnek érezze magát - el kell érniük, hogy az ember érezzen bizonyos dolgokat. Szívesebben vásárolok olyasmit, amit fel tudok venni és amiben jól érzem magam, mint olyat, amiben csak egyhelyben tudok forogni. Nem szeretem, amikor veszek valami drágát, amiben nem érzem jól magam.

Manapság a lényeg az okos vásárlás.
- Ott volt ez a Saint Laurent velúr csatos fekete trapéz szoknya, ami volt vagy 3000 dollár, de kibaszottul megtetszett - mondja. - Szóval felmentem a netre, bepötyögtem, hogy "fekete", "velúr", "csat", "trapéz" és a derékbőségemet és kiadott vagy három szoknyát is 20 dollárért. Hát így vásárolok! Kitalálom, mit akarok és megszerzem online.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne rá jellemző az alkalmankénti kicsapongás.
- A visszafogottság híve vagyok. - nevet. - De azért néha kirúgok a hámból. Amikor nagyon bedurvulok, elmegyek a Dolce-ba és veszek mondjuk egy pár kesztyűt. Szerintem ez a munkámnak azzal a részével jár, hogy divatbemutatókra járok. Szerintem Gucci fantasztikus és imádom Valentino-t. Amit Alexander McQueen csinált míg élt, és akik folytatják munkásságát, azt én nagyon szeretem, és Thom Browne bemutatói is nagyon szépek - egy másik világot teremt meg. Ezeken a divatbemutatókon jól érzem magam - én ilyen összetett lány vagyok.

Összetett lány igen, de olyasvalaki, aki a maga útját járja. Látod? Megmondtuk, hogy nagyon király csaj.
Forrás: Asos.com