A Collider egy komolyabb interjút jelentetett meg (Jennifer Lawrence után ezúttal) Steven Soderbergh-gel, alapvetően a Magic Mike kapcsán, ám a hosszú interjú során felmerült Soderbergh életének azon epizódja is, amikor beugrott Gary Ross-hoz, hogy kisegítse az Éhezők Viadala forgatása során. Mindannyian nagyon szeretjük az általa rendezett jelenetsort a 11. körzet lázadásáról, amely bár illeszkedik a filmbe, mégis egyedi hangulatot sugároz, úgyhogy gondolom, nem csupán én olvasom örömmel, mit nyilatkozott Soderbergh ezen tapasztalatairól:
A másodstáb rendezője voltál az Éhezők Viadala forgatásán, nem emlékszem, beszéltél-e már arról, hogy kerültél oda?
Nos, Gary a barátom, már régóta ismerem. Egy időben, a 90-es évek közepén három hétig csöveztem a kanapéján. Történelme van annak, hogy bizonyos dolgokban kisegítjük egymást, én megmutatok neki mindent, és én voltam a Vágta egyik producere is. Szóval múltja van már annak, hogy egymás támaszai vagyunk, ha a másiknak segítségre van szüksége. Így aztán felhívott engem [2011.] áprilisban, és így szólt: "Úgy tűnik, én rendezem az Éhezők Viadalát, és van két napnyi munkám a másodstábbal augusztus végén, mit csinálsz akkoriban? Le tudnál jönni? Szükségem van valakire, akire ezt rábízhatom, érdekel a dolog?" Mire én mondtam, hogy "Igen, a Fertőzés addigra kész lesz, a Magic Mike-ot pedig még nem kezdjük el, szóval igazából pont tökéletes. A szó szoros értelmében csak elugrok és megcsinálom."
Ami nagyon idegtépő volt számomra, hogy forgattunk, és amiatt aggódtam, hogy "Tényleg én vagyok, akire szükséges van? Meg tudom csinálni, amit akar?" Ha a saját csapatommal dolgozok, akkor csak ránézek és látom, hogy "Oké, ez az, megvan, ezt akartam!" Itt ő a fő stábbal dolgozott, én meg itt vagyok, és azt szeretném leszállítani a barátomnak, amit ő kér. Kitaláltam a nézőpontját, és nagyon ideges voltam, hogy mindent úgy csinálok-e, ahogyan ő szeretné, és amire neki szüksége van. A munkám szórakoztató része az volt, hogy pontosan ugyanazt a látványvilágom hozzam létre, amit Gary és Tom Stern megfogalmaztak képi hatást, világítást és mozgást illetően. Nekem ott kaméleonként kellett léteznem, és úgy kellett duplikálnom az anyagot, hogy minden zökkenőmentes legyen. És én szeretem ezt, szeretek megfelelni és engedelmeskedni a szabályaiknak. Így aztán lementünk, leforgattunk egy csomó szarságot, de nagyon jó buli volt, viszont aztán nem hallottam Gary felől semmit, mire én: "Ó, ne." Végül két hét múlva küldött egy e-mailt, ez állt benne: "Most jöttem rá, hogy azt hiszem, nem is válaszoltam", majd így folytatta: "Nagyon tetszik az anyag. Köszönöm szépen." Mire én: "Ó, istenem, haver, már teljesen kikészültem, azt hittem, azt írod majd, hogy újra kellett forgatnod az egészet." Ő pedig így válaszolt. "Szó sincs róla. Mindent nagyszerűen megoldottál." Szóval jó buli volt, de azért kemény meló. Igazán boldog voltam, hogy a film ekkora siker lett, mert Gary tényleg nagyon keményen dolgozott rajta. Kemény meló volt. Teljesen megértem, amikor úgy érzi, "Nem akarok visszamenni, és még egyszer ugyanezt végigcsinálni", mert én is ugyanezt érezném.
Forrás: Collider
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése