Világtörténelmi pillanat következik: az utolsó olyan cikket fordítom, amit még A Kiválasztott 2. rész megjelenése kapcsán tettem félre, mondván, nem bírom azonnal lefordítani, de rá is ér. Mielőtt bárki megörülne vagy netán megrettenne, vannak még cikkeim, interjúim, csak azok már azóta kerültek elő (és persze időközben is volt ilyen, csak ez a cikk valahogy nem kínálta magát. Van ilyen. Pedig így utólag látva, jó cikk.)
Ha tetszettek Suzanne Collins regényének filmváltozatai, Nina Jacobsonnak tartozol köszönettel. Ő volt az, aki meg tudta győzni Collinst, hogy hitelesen mutatja majd be a könyvek háborúval kapcsolatos mondanivalóját és olyan filmeket készít majd belőle, amelyre mind az írónő, mind pedig az elszánt rajongók büszkék lehetnek. Most, hogy a sorozat utolsó filmje, Az Éhezők Viadala: A Kiválasztott 2. rész is megjelent a mozikban, csak halmozza a mozijegyekből származó dollármilliókat és a pozitív kritikákat.
A Lángra Lobbant Lány azt is bebizonyította, hogy egy női főszereplős sorozat is lehet kasszasiker film. Az első film megjelenése óta eltelt három évben a sorozatnak sikerült meggyőznie a filmstúdiók vezetőit, hogy egy női főszereplővel rendelkező produkcióval is lehet komoly pénzeket keresni.
Most, amikor visszatekint az elmúlt négy évre, Jacobson elárulja, mit tanult, miközben szűk határidőkkel kellett filmvászonra adaptálnia egy népszerű sorozatot, mire a legbüszkébb és hogy Katniss milyen tartós hatást idézett elő a filmiparban.
Érzem persze, hogy az emberek sokkal nyitottabbak, remélem, immáron tényként kezelhető, hogy egy női főhőssel rendelkező film is lehet sikeres. Mi nők, nem a 10%-át adjuk a népességnek. Mi a lakosság felét jelentjük, és a nőknek is hatalmas szerepük van abban, hogy az emberek milyen filmeket nézzenek. Azt hiszem, legalább azok az ostoba, félreinformáltságon alapuló buta tévhitek megszűntek.
Épp ma történt, hogy van egy alapsztori, amivel foglalkozok, és a történet írója, akit nagyon kedvelek, ismét megkeresett és azt mondta, "Tetszik ez az ötlet és sokat gondolkodom rajta. Csak most úgy érzem, inkább lánynak kellene lennie a főszereplőnek, nem pedig fiúnak." Ráadásul férfi íróról beszélünk, úgyhogy ez olyan volt, mint a friss levegő. Ezek olyan apró pillanatok, amelyeket nagyra értékelek, és amikor ilyen győzelmeket érünk el, amikor az ember meghozhat egy ilyen döntést pusztán azért, mert ez tűnik ötletesnek és immáron az ember nem érzi ezt ellentmondásosnak.
A könyvek rajongótábora nagyon szerette ezeket a filmeket. Fontos volt ez a filmek végső sikere szempontjából?
Igen, én pedig nagyon hálás vagyok a rajongóknak. Úgy érzem, nagyon széles látókörű rajongótáborunk van. Amikor belekezdtünk, rengeteget támadták a szereplőválogatást és hasonlók. Folyamatosan az mondogattam magamban, hogy "Csak előre tekintünk és a lehető legjobb tudásunk szerint készítsük el ezeket a filmeket." Én magam is rajongó vagyok és hittem abban, hogy ha hűek maradunk ezekhez a könyvekhez és megpróbáljuk megfogni a karakterek és a könyvek lényegét, akkor a rajongók elégedettek lesznek. Mivel én magam is rajongó vagyok, tudom mit szeretnék látni rajongóként, ha megnézek egy könyvadaptációt.
Mi volt a legfontosabb cél, amit el akartak érni A Kiválasztott 2. részében?
Egyrészről én mindenképp szerettem volna elérni a katarzis, a teljesség érzését a végére. Hogy az ember érezze, hogy az a sok energia, amit belefektetett ezekbe a karakterekbe, az útjuk méltó lezáráshoz vezette őket. Ez rendkívül fontos volt. Ez a mi utolsó falatunk ebből az almából, és nem akartuk, hogy a mozinézők úgy álljanak fel székeiből, hogy ezt-meg ezt bárcsak még részletesebben láthattuk volna.
Milyen volt Katniss életre keltése, aki a könyvekben elég kifürkészhetetlen volt?
Ez szintén könyvhű volt, hogy Katniss érzelmileg nem mindig úgy reagál bizonyos szituációkra, ahogy az ember azt egy lánytól elvárná. Amikor először meglátja Peetát, ahelyett, hogy kisírná a szemét, ledermed. Ha arra alapozunk, hogy Katniss mi mindenen ment keresztül, ha visszatekintünk édesanyja pszichés nehézségeire és arra, hogy Katniss mindezekre hogyan reagál, ha figyelembe vesszük, hogy Katniss többszörös Viadal-túlélő, akkor nem várhatjuk el, hogy bizonyos dolgokra a megszokott, lányokra jellemző módon reagáljon. Fontos volt számunkra, hogy az a személy maradjon, akinek Suzanne megírta és ez neki [Suzanne Collins-nak] is fontos volt.
Ugyanakkor az is nagyon fontos volt, hogy aktív hős lehessen. Rendkívüli jelentőséggel bírt, hogy végre átvegye az irányítást cselekedetei fölött. Ez a könyv már nem arról szól, hogy Katniss tesz valamit vagy hogy reagál, hanem arról, hogy ő maga kezdeményez dolgokat. Döntéseket hoz és végül döntésének következményeivel együtt kell élnie. Ebből a szempontból nagyon fontos volt, hogy lássuk, hogy a dolgok az ő kezében vannak.
A könyv mely részletét várja izgatottan, hogy láthassák a szenvedélyes rajongók?
Nagyon tetszik, ahogyan Ve Neill és Glenn Hetrick sminkesek életre keltették Tigrist. Szerintem az epilógus nagyon szép és katartikus lett, megnyugtató véget ad a filmnek. Katniss lábadozásának darabkái nagyon hatásosak lettek filmes szempontból, szóval a film vége nagyon kerek lett számomra.
A könyv utolsó harmadában Katnissnek rengeteg fizikai nehézséggel kell megküzdenie. Fontos volt megmutatni a nézőknek, hogy a háborúnak milyen ára lehet?
Sokkal inkább az érzelmi és nem pedig a fizikai síkra koncentráltunk, ahogyan Peeta esetében is, amikor például nem tettük bele a filmekbe, hogy elveszítette a lábát. Bizonyos szempontból a fizikai részre való összpontosítás túl egyszerű lenne. Amikor az embert Jennifer Lawrence útjába sodorja az élet, akkor sokkal szívesebben nézi azt, hogy hogyan alakítja a szerepét, mint azt, hogy Jen hogy van kifestve.
Ha megnézzük, összességében négy filmet jelentettek meg négy őrülten sűrű év alatt. Milyen fontos dolgokat tanult meg ezen filmek elkészítése során?
Az egyik dolog, amiért hihetetlenül hálás vagyok, hogy a szereplőválogatás során megpróbáltunk odafigyelni rá, milyen embereket választunk ki az egyes szerepekre. Itt nem csak arra gondolok, hogy képesek legyenek eljátszani a szerepüket, hanem, hogy emberileg is olyanok legyenek, akikkel ezt az utat boldogan járjuk végig. És végül tényleg úgy alakult, hogy ezen szereplőgárda tagjai nagyon közel kerültek egymáshoz és őszintén szeretik egymást. Senki nem ment el rossz irányba és nem telt el magától és vált idegesítő pojácává. Szóval az embernek gondolnia kell arra, hogy ha a sorozat sikeres lesz, ezekkel az emberekkel gyakorlatilag együtt kell élni, ha szerencséje van, elég hosszú ideig. Ha valakiről valami rosszat hall az ember, akkor az valószínűleg igaz, az illetőt pedig nem szabad kiválasztani a szerepre. Sokkal nagyobb élmény, ha az ember pozitív személyiségű színészekkel dolgozhat együtt. Ez nagyban megerősítette azt a döntést, hogy a szereplőink kiválasztásakor emberi jellemvonásaikat is figyelembe vegyük és ezáltal sokkal jobb volt keresztülmenni egy ilyen hatalmas dolgon.
A rövid határidők jelentették a legnagyobb nehézséget?
Igazán nyomasztó volt, hogy úgy kellett leforgatnunk némelyik filmet, hogy még zajlottak az előző rész utómunkálatai. Nagyszerű alapanyagunk volt és nagyszerű forgatókönyvíróink, de az eseményeknek az a része, amikor egyszerre több labdát kellett a levegőben tartani, hatalmas kihívás volt. Persze az is hatalmas segítséget jelentett, hogy Suzanne [Collins] mellettünk állt és mindenben támogatott minket. Ráadásul sosem kényeskedett, még ő volt az, aki időnként feltette a kérdést, hogy "Szükségünk van erre egyáltalán?", és még én mondtam, hogy "Naná, hogy nem vághatjuk ki!"
Mi igaz azokból a pletykákból, hogy a Lionsgate szeretné folytatni a sorozatot?
Az Éhezők Viadalában az én szerepköröm mindig is csak odáig tartott, hogy megkértem Suzanne Collinst, hogy bízza rám a könyveket. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy élhettem ezzel a lehetőséggel. Ami engem illet, az ő példáját követem. Jelen pillanatban nincsenek erre vonatkozó jövőbeli terveim. Ha valami csoda folytán ő is megélné azt a pillanatot, amit J. K Rowling és folytatná a sorozatot, azonnal ott állnék mellette. Ha itt akar lenni, követem. Ha nem, nem.
Számíthatnak-e a rajongók a jövőben a filmek bővített verzióira?
Semmit nem hagytunk a vágószoba padlóján, ami nem oda való. Időnként megmutattunk néhány bónuszjelenetet is azoknak, akik érdeklődtek a sorozat iránt. De nem hiszem, hogy azok közül is bármelyiknek benne kellett volna maradniuk a filmekben. Ha nagyon akartuk, hogy egy jelenet bekerüljön egy filmbe, akkor megtaláltuk a módját. Ha viszont valamit kidobtunk, akkor azt el kell engedni. Szóval nem hinném, hogy lennének majd a filmeknek bővített verziói.
És Ön számára hogyan tovább?
Izgatottan vetem bele magam a People vs. O.J. Simpson című sorozat produceri munkálataiba. Ez az első évada Ryan Murphy American Crime Story antológiáinak. Nagyon élvezem, hihetetlenül jó a szereplőgárdája. Imádom a TV-sorozatokat. Nagyjátékfilm fronton ott az Odüsszeia [amit elviekben Francis Lawrence rendez majd] és a Crazy Rich Asians, aminek egy csupa ázsiaiakból álló szereplőgárdája van. Folyamatban van a Tengelic adaptáció, mi pedig szeretnénk megszerezni a jogait. Peter Craig első Odüsszeia forgatókönyv vázlata alapján azzal kapcsolatban nagyon optimista vagyok. A Hová Tűntél, Bernadette? forgatókönyvének vázlatait Richard Linklater felügyeli. Jelenleg azonban jó érzés elmerülni a TV-s üzletben.
Forrás: Blastr
A könyvek rajongótábora nagyon szerette ezeket a filmeket. Fontos volt ez a filmek végső sikere szempontjából?
Igen, én pedig nagyon hálás vagyok a rajongóknak. Úgy érzem, nagyon széles látókörű rajongótáborunk van. Amikor belekezdtünk, rengeteget támadták a szereplőválogatást és hasonlók. Folyamatosan az mondogattam magamban, hogy "Csak előre tekintünk és a lehető legjobb tudásunk szerint készítsük el ezeket a filmeket." Én magam is rajongó vagyok és hittem abban, hogy ha hűek maradunk ezekhez a könyvekhez és megpróbáljuk megfogni a karakterek és a könyvek lényegét, akkor a rajongók elégedettek lesznek. Mivel én magam is rajongó vagyok, tudom mit szeretnék látni rajongóként, ha megnézek egy könyvadaptációt.
Mi volt a legfontosabb cél, amit el akartak érni A Kiválasztott 2. részében?
Egyrészről én mindenképp szerettem volna elérni a katarzis, a teljesség érzését a végére. Hogy az ember érezze, hogy az a sok energia, amit belefektetett ezekbe a karakterekbe, az útjuk méltó lezáráshoz vezette őket. Ez rendkívül fontos volt. Ez a mi utolsó falatunk ebből az almából, és nem akartuk, hogy a mozinézők úgy álljanak fel székeiből, hogy ezt-meg ezt bárcsak még részletesebben láthattuk volna.
Milyen volt Katniss életre keltése, aki a könyvekben elég kifürkészhetetlen volt?
Ez szintén könyvhű volt, hogy Katniss érzelmileg nem mindig úgy reagál bizonyos szituációkra, ahogy az ember azt egy lánytól elvárná. Amikor először meglátja Peetát, ahelyett, hogy kisírná a szemét, ledermed. Ha arra alapozunk, hogy Katniss mi mindenen ment keresztül, ha visszatekintünk édesanyja pszichés nehézségeire és arra, hogy Katniss mindezekre hogyan reagál, ha figyelembe vesszük, hogy Katniss többszörös Viadal-túlélő, akkor nem várhatjuk el, hogy bizonyos dolgokra a megszokott, lányokra jellemző módon reagáljon. Fontos volt számunkra, hogy az a személy maradjon, akinek Suzanne megírta és ez neki [Suzanne Collins-nak] is fontos volt.
Ugyanakkor az is nagyon fontos volt, hogy aktív hős lehessen. Rendkívüli jelentőséggel bírt, hogy végre átvegye az irányítást cselekedetei fölött. Ez a könyv már nem arról szól, hogy Katniss tesz valamit vagy hogy reagál, hanem arról, hogy ő maga kezdeményez dolgokat. Döntéseket hoz és végül döntésének következményeivel együtt kell élnie. Ebből a szempontból nagyon fontos volt, hogy lássuk, hogy a dolgok az ő kezében vannak.
A könyv mely részletét várja izgatottan, hogy láthassák a szenvedélyes rajongók?
Nagyon tetszik, ahogyan Ve Neill és Glenn Hetrick sminkesek életre keltették Tigrist. Szerintem az epilógus nagyon szép és katartikus lett, megnyugtató véget ad a filmnek. Katniss lábadozásának darabkái nagyon hatásosak lettek filmes szempontból, szóval a film vége nagyon kerek lett számomra.
A könyv utolsó harmadában Katnissnek rengeteg fizikai nehézséggel kell megküzdenie. Fontos volt megmutatni a nézőknek, hogy a háborúnak milyen ára lehet?
Sokkal inkább az érzelmi és nem pedig a fizikai síkra koncentráltunk, ahogyan Peeta esetében is, amikor például nem tettük bele a filmekbe, hogy elveszítette a lábát. Bizonyos szempontból a fizikai részre való összpontosítás túl egyszerű lenne. Amikor az embert Jennifer Lawrence útjába sodorja az élet, akkor sokkal szívesebben nézi azt, hogy hogyan alakítja a szerepét, mint azt, hogy Jen hogy van kifestve.
Ha megnézzük, összességében négy filmet jelentettek meg négy őrülten sűrű év alatt. Milyen fontos dolgokat tanult meg ezen filmek elkészítése során?
Az egyik dolog, amiért hihetetlenül hálás vagyok, hogy a szereplőválogatás során megpróbáltunk odafigyelni rá, milyen embereket választunk ki az egyes szerepekre. Itt nem csak arra gondolok, hogy képesek legyenek eljátszani a szerepüket, hanem, hogy emberileg is olyanok legyenek, akikkel ezt az utat boldogan járjuk végig. És végül tényleg úgy alakult, hogy ezen szereplőgárda tagjai nagyon közel kerültek egymáshoz és őszintén szeretik egymást. Senki nem ment el rossz irányba és nem telt el magától és vált idegesítő pojácává. Szóval az embernek gondolnia kell arra, hogy ha a sorozat sikeres lesz, ezekkel az emberekkel gyakorlatilag együtt kell élni, ha szerencséje van, elég hosszú ideig. Ha valakiről valami rosszat hall az ember, akkor az valószínűleg igaz, az illetőt pedig nem szabad kiválasztani a szerepre. Sokkal nagyobb élmény, ha az ember pozitív személyiségű színészekkel dolgozhat együtt. Ez nagyban megerősítette azt a döntést, hogy a szereplőink kiválasztásakor emberi jellemvonásaikat is figyelembe vegyük és ezáltal sokkal jobb volt keresztülmenni egy ilyen hatalmas dolgon.
A rövid határidők jelentették a legnagyobb nehézséget?
Igazán nyomasztó volt, hogy úgy kellett leforgatnunk némelyik filmet, hogy még zajlottak az előző rész utómunkálatai. Nagyszerű alapanyagunk volt és nagyszerű forgatókönyvíróink, de az eseményeknek az a része, amikor egyszerre több labdát kellett a levegőben tartani, hatalmas kihívás volt. Persze az is hatalmas segítséget jelentett, hogy Suzanne [Collins] mellettünk állt és mindenben támogatott minket. Ráadásul sosem kényeskedett, még ő volt az, aki időnként feltette a kérdést, hogy "Szükségünk van erre egyáltalán?", és még én mondtam, hogy "Naná, hogy nem vághatjuk ki!"
Mi igaz azokból a pletykákból, hogy a Lionsgate szeretné folytatni a sorozatot?
Az Éhezők Viadalában az én szerepköröm mindig is csak odáig tartott, hogy megkértem Suzanne Collinst, hogy bízza rám a könyveket. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy élhettem ezzel a lehetőséggel. Ami engem illet, az ő példáját követem. Jelen pillanatban nincsenek erre vonatkozó jövőbeli terveim. Ha valami csoda folytán ő is megélné azt a pillanatot, amit J. K Rowling és folytatná a sorozatot, azonnal ott állnék mellette. Ha itt akar lenni, követem. Ha nem, nem.
Számíthatnak-e a rajongók a jövőben a filmek bővített verzióira?
Semmit nem hagytunk a vágószoba padlóján, ami nem oda való. Időnként megmutattunk néhány bónuszjelenetet is azoknak, akik érdeklődtek a sorozat iránt. De nem hiszem, hogy azok közül is bármelyiknek benne kellett volna maradniuk a filmekben. Ha nagyon akartuk, hogy egy jelenet bekerüljön egy filmbe, akkor megtaláltuk a módját. Ha viszont valamit kidobtunk, akkor azt el kell engedni. Szóval nem hinném, hogy lennének majd a filmeknek bővített verziói.
És Ön számára hogyan tovább?
Izgatottan vetem bele magam a People vs. O.J. Simpson című sorozat produceri munkálataiba. Ez az első évada Ryan Murphy American Crime Story antológiáinak. Nagyon élvezem, hihetetlenül jó a szereplőgárdája. Imádom a TV-sorozatokat. Nagyjátékfilm fronton ott az Odüsszeia [amit elviekben Francis Lawrence rendez majd] és a Crazy Rich Asians, aminek egy csupa ázsiaiakból álló szereplőgárdája van. Folyamatban van a Tengelic adaptáció, mi pedig szeretnénk megszerezni a jogait. Peter Craig első Odüsszeia forgatókönyv vázlata alapján azzal kapcsolatban nagyon optimista vagyok. A Hová Tűntél, Bernadette? forgatókönyvének vázlatait Richard Linklater felügyeli. Jelenleg azonban jó érzés elmerülni a TV-s üzletben.
Forrás: Blastr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése