Elválaszthatatlanok - 1. fejezet: Levelek Katnissnek

A történet A Kiválasztott epilógusának előtörténete. Hogyan szedi össze magát Katniss és Peeta darabjaikból és hogyan kezdik újra az életet. Az Éhezők Viadala sorozat 4. kötetének rajongói változata. Titkos kenyérpirítás, sok-sok történés, részeg Haymitch és egyebek. Katniss és Peeta történetének lezárása 23 fejezetben.

Az ablakon át látom, amint szakad az eső - nem kifejezetten alkalmas vadászatra. Greasy Sae a reggeli edényeket mosogatja, én pedig lehuppanok a kanapéra, hogy eldöntsem, mit is kellene ma csinálnom. Nem jutok tovább az alvás gondolatánál és hogy vajon mi lesz vacsorára. Peeta befejezi a rántottájának piszkálását és odaadja tányérját Greasy Sae-nek. Odamegy a kanapé mellett álló karosszékhez és megáll a köpeny és az egyre halmozódó kupac levél mellett.
- Mi ez? - kérdezi.
Vállat vonok. - Talán meg kellene nézned. - válaszolom mogorván.
Peeta leül a padlóra és elkezdi átválogatni a leveleket. Ha már van időm, akár én is megnézhetem, ki írt nekem, így aztán én is leülök a kupac másik oldalára. Az első levél Dr. Auréliustól érkezett. Ahogy végigfutok a leveleken, rájövök, hogy egyszerűbb, ha két kupacot csinálok belőlük: amelyek Dr. Auréliustól és amelyek Anyukámtól érkeztek. Úgy tűnik, Peeta is hasonló taktikát alkalmaz.
- Katniss, kinyitottál már akár egyet közülük, mióta itthon vagy?

A levelekre meredek, amelyek nem érdekelnek. Nem akarok boldog leveleket olvasni - nem is érdemlem meg őket és nem is értem, hogy lehet bárki igazán boldog azután a rengeteg halál és pusztítás után, amit a háború okozott. Nem akarok szomorú leveleket sem, mert nem akarok emlékezni. És megerőltetni sem szeretném magamat. Csak azt szeretném, ha egyedül maradhatnék, de mivel úgy tűnik, jelen pillanatban erre semmi esély, ezért mégis összeszedem magam, de elhatározom, hogy nem túl nagy lelkesedéssel fogom csinálni.
Átfutom a kupacot, hátha találok valamit, ami legalább kicsit érdekel: egy levél Dellytől, valami kormányzati megkeresés, levelek riporterektől, akik valószínűleg interjút szeretnének velem készíteni, aztán meglátok - egy levelet Peeta gondos kézírásával megcímezve. A kézírás apró betűs, pontos és van benne valami újkeletű izgágaság. Meglátok egy másikat, majd egy harmadikat is, félreteszem őket akkorra, ha kicsit bátrabbnak érzem majd magamat hozzájuk. Kíváncsi vagyok, vajon szerelmes levelek-e vagy dühös kirohanások, esetleg hibáim kegyetlenül őszinte felsorolásai. Peetára nézek, és azon gondolkodom, ha erősen nézem, vajon rájövök-e, anélkül, hogy megkérdezném. Az ő kupacai szépen el vannak rendezve, ám egy fehér sarok kikandikál fekete csizmája alól, látszik, hogy valamit megpróbál eltitkolni.



- Te írtál nekem? - kérdezem.
- Ó, semmiség. - válaszolja. - Csak a terápiám része volt. Eltéphetjük őket.
 Zavartan elpirul, én viszont kíváncsi leszek, és nem akarom, hogy megsemmisítse azokat. Ki akarom tépni a leveleket a kezéből, de nem akarom, hogy provokálva érezze magát és a tűzre vesse azokat.
- Kérlek! - mondom. Nagy nehezen odaadja őket, én pedig leülök velük, mielőtt meggondolhatná magát. Csendben válogatunk, mire minden levél a helyére kerül.

Peeta úgy véli, először a doki leveleit kellene elolvasnom. Én más véleményen vagyok, úgyhogy úgy döntök, felhívom az orvost. Bizonyára gyorsabban végzek, mint hogyha oldalakon át olvasnám orvosi tanácsait, kezelési módszereit és különböző pszichés gondjaimnak diagnózisát. Az orvos érezhetően megkönnyebbül, hogy élek, és hogy végre megnéztem a postámat. Azt mondja, ez már egy jó irányba történő lépés, megkérdezi, akarok-e beszélni (nem akarok), majd Peetának is ad néhány utasítást.

Míg Peeta az orvossal beszél, elolvasok egy vidám hangvételű levelet Dellytől. Ő még a 13. körzetben van és azon gondolkodik, visszatér a 12.-be, amint újjáépítették a várost. Szeretettel üdvözöl, azt mondja, csodálatos ember vagyok, és hogy bármit megtesz, amivel tud nekem segíteni.
Anyukám levelében arról olvasok, miként segít létrehozni egy kórházat a 4. körzetben, és a tenger gyümölcseiről, amit sosem kóstolt azelőtt. Megkérdezi, eszek-e rendesen és azt mondja, fel fogja hívni Greasy Sae-t, hogy figyeljen rám oda. Ha az elnök valaha kienged a 12. körzetből, mindenképp meg kell látogatnom a tengerparton. Amikor Peeta nem néz oda, a heverő párnája alá rejtem az ő általa írt kupac levelet. Ha majd nem figyel rám, elolvasom őket.

- Jól csinálod. - mondja, amikor leteszi a telefont. - Dr. A. küldeni fog neked kezelési módszereket és hetente felhív. El kell olvasnod a leveleit és fel kell bontanod a csomagjait. Tényleg csodákra képes, hidd el.
Tekintve, hogy ezt egy olyan férfi mondja, aki néhány hónappal korábban megpróbált megfojtani, fontolóra kell vennem. Csend lesz, mire megkérdezem, Peetát, ő hogy van.
- Sokkal jobban, mint azon az első estén a 13. körzetben. - mondja. Megérintem a nyakamat, ahol hónapokig látszottak a fekete zúzódások nyomai.
- Igen, nem olyan zavaros a tekinteted.
Peeta elmeséli, hogy rengeteg kezelésen esett át és sokat beszélgetett Dr. A-val, akivel megpróbálták kideríteni, mely emléke valós és melyeket változtattak meg és hogy mi váltja ki a rohamait. Azt mondja, a levélírás is a kezelések része volt. Dr. A. rávette, hogy leírja nekem a kérdéseit, hogy válaszolhassak rájuk. Videofelvételek és Peeta fokozatosan visszatérő emlékei segítségével megvitatták a Viadalokat. Azt mondja, tud uralkodni a rohamain - néha megérzi, ha jönnek - de soha nem fognak elmúlni.
- Prim annyira szeretett volna segíteni neked, amikor megmentettek - mondom neki.
Bűntudat, szégyen és tisztelet érzése fut át rajtam - míg a húgom segíteni akart, én leléptem. Segítenem kellene neki, ám gyomrom összeszűkül, és kissé szédülni kezdek, amikor azokra a kérdésekre gondolok, amelyekre válaszolnom kellene.

Amikor eláll az eső, Peeta elmegy egy rakomány gyógyszerért, amelyet a doki küldött a Kapitóliumból. Előhúzom a leveleket a párna alól és elkezdem olvasni a legrégebbit.

Kedves Katniss!
Hallom, visszatértél a 12. körzetbe. Én a Kapitóliumban maradok, amíg Dr. Aurelius segít helyrejönni. Hiányzik az otthonom, és remélem, jól vagy. Aggódom miattad. Sok mindent meg kellene beszélnünk. Hazamegyek, amint tudok.
Ne okozz Haymitchnek tüdőgyulladást. 
Peeta
Ui.: Köszönöm, hogy megmentetted az életem.

Kedves Katniss!
A felépülésem sokkal gyorsabban haladna, ha tudnánk beszélni. Megpróbáltunk hívni, de sosem veszed fel. Kérlek, vedd fel. Csak megpróbálom megérteni a dolgokat! 
Peeta

Kedves Katniss!
A kezelésem részeként ma újra megnéztem a Nagy Mészárlást - nem a cenzúrázott verziót, amit a Kapitóliumban mutattak nekem utána. Köszönöm, hogy segítettél elmenekülni a mérgező köd elől, és nem hagytál sorsomra. Köszönöm, hogy megpróbáltál megmenteni a mutáns majmoktól.
Bárcsak megköszönhetném Finnicknek, hogy megmentette az életem, miután nekimentem az erőtérnek, hogy újraindította a szívemet, hogy elrángatott a köd elől, és hogy szerzett nekem egy kést a Hivatásosoktól. Nagyszerű srác volt. (És sajnálom, hogy végig kellett nézned.) Annyira sajnálom, hogy nem léptünk ki a szövetségből, amikor azt javasoltad. Sajnálom, hogy hagytam, hogy elválasszanak bennünket. Ha készen állsz rá, akár beszélhetnénk is a Viadalokról, hogy megtudhassam, mi is történt valójában.
Peeta

Kedves Katniss!
Remélem, hamarosan én is hazamehetek. Nem mintha a kapitóliumi kórház nem lenne nagyszerű, de nagyon hiányzik az otthonom. Hiányzik a sütés és az én túlméretezett lakásom a Győztesek Falujában. Nem láttam a 12. körzetet, mióta lebombázták és szeretném megnézni még egyszer szüleim egykori pékségét. 
Remélem, nem kerülsz bajba otthon - nem csúszol el a jégen és nem üldöznek medvék. 
Beszéltünk rólad a kezeléseim során: hogy mi igaz és mi nem igaz. Egész jól kezeltem ezt már a háború véget érte előtt, de Dr. A. sokat segít a flashback-ek kapcsán. Most már egyre ritkábban jönnek elő, és próbáljuk kitalálni, mi a kiváltó oka. (Kérlek, tartsd észben, hogy soha többé nem szeretnék vadászdarazsat látni!) 
Ma arról a bizonyos utolsó küldetésről akartam beszélni. Nem akartál magamra hagyni. Simogattad a hajam, ahogyan a barlangban is, az első viadal alkalmával. Arra a viadalra mostanra egyre pontosabban emlékszem. Aztán megcsókoltál. Ami után megpróbáltalak megfojtani, amiről sosem gondoltam volna, hogy valaha megtörténhet. Megmentettél önmagamtól, a Kapitóliumtól, a haláltól és nem csak akkor, hanem oly sok alkalommal. 
Dr. A. azt mondja, nem veszed fel a telefont. Továbbra is küldi a leveleket is, azokra sem kap választ. Remélem, minden rendben feléd.
Peeta

Kedves Katniss!
Ma az első Éhezők Viadaláról lennének kérdéseim. Már kérdeztem korábban, miért nem tűntél őszintének, ha szerettél csókolózni velem, mintha szerelmes lennél belém. Az a beszélgetés nem sült el valami jól, most viszont újabb kérdéseim lennének.
Az általános végkövetkeztetés szerint ha egy ember életét kockáztatja, hogy megmentsen engem, az valószínűleg sosem akart megölni. Akkor miért dobtad rám a vadászdarazsakat? Úgy rémlik, azt mondtad, hogy a csoport, aminek tagja voltam, felkergetett a fára és akkor megpróbáltál engem is megölni. Miért?
Dr. A. azt mondja, talán nem tudtad, hogy én csak meg akartalak védeni akkor. Akkor mi változott meg az aznap és akkor között, amikor jöttél, hogy megments? Az volt a terved, hogy mi ketten maradjunk a végére? Tényleg hagytad volna, hogy megöljenek a mutánsok? Miért állítottad el a lábam vérzését? Miért ajánlottad fel azokat a bogyókat? Azt hitted, mindketten nyerünk, ha a lehető legkevésbé fájdalmasan halunk meg? Emlékszem, azt mondtad, "Bízz bennem!", vagyis lehetett egy terved.
Azt is mondtad, néha jó volt velem csókolózni. Hányszor? Mekkora része volt ennek színészkedés? De mindketten életben maradtunk, én pedig hálás vagyok ezért.
Akkoriban nagyon szerethettelek. Azt mondják, megpróbáltalak megvédeni. És amikor legutóbb együtt voltunk a Kapitóliumban, azt mondtad, "Mindig ezt tesszük!" Talán jobban kellett volna vigyáznom rád.
Amikor megkérdeztem, szeretsz-e, nem mondtál sem igent, sem nemet. Dr. A azt mondja, talán magad sem tudod. Megpróbál emlékeztetni rá, hogy egy 17 éves lány vagy, aki nehéz időket él át, akinek éveken át túlélő üzemmódban kellett élnie. Egy éjszaka Finnick is azt mondta, hogy úgy gondolja, szeretsz engem.
Nagyon kíváncsi vagyok, mi vár ránk.
Elvesztettem a lábamat, megkínoztak, megégtem és megőrültem. De mi a helyzet veled? Te is megégtél, megőrültél és egy nemzet volt szemtanúja a tárgyalásnak, amelyen bebizonyították, hogy szegény lány véletlenül a rossz elnököt lőtte le. Csakhogy aznap reggel, amikor láttalak, teljesen egészségesnek tűntél. A lövés után magamra emlékeztettél, amikor rohamaim vannak.
Katniss! Örülök, hogy nem etted meg az éjfürt-tablettát! Olyan sok kérdésem van!
Örökké,
Peeta

Amikor felébredek, Peeta levelei szétszóródva hevernek körülöttem. Arrébb gurulok és kihúzok egy összegyűrt darabot magam alól. Visszateszem őket a párna alá, nehogy a tűzön végezzék. Peeta halkan horkol a közelben lévő széken, én pedig felkelek és egy vadász óvatosságával lopakodok oda, hogy ráterítsek egy takarót. Megállok, és a kezén és nyakán lévő bőrdarabok foltjait nézem.  Milyen furcsa egy sérült páros is vagyunk.
Egy dobozt hozott a vasútállomásról. Pékkellékekkel, levelekkel és kettőnknek szánt gyógyszerekkel van tele.
Greasy Sae jelenik meg az ajtóban, mire én az alvó Peetára mutatok. Kezembe ad egy tényérnyi ragut és megkér, gondoskodjam arról, hogy vendégem is ebédeljen.
- Reggel megint jövök. Rendeltem néhány élelmiszert, neked nem kell valami?
Én bármit megeszek, amit ő főz, de úgy döntök, van valami, amire Peetának szüksége lehet. Greasy Sae rám kacsint és hazaindul.

A dobozban egy levelet találok Dr. A-tól.
Katniss!
Elengedtem Peetát a 12. körzetbe. Reméltem, segítesz nekem odafigyelni rá. Gondoskodj róla, hogy egyen, elfoglalja magát és legyen kihez szólnia. Ha meghallgatnád és megpróbálnál legjobb tudásod szerint válaszolni a kérdéseire, az mindkettőtökön segítene. Ha úgy érzi, támadás éri, lehet, hogy segítséget kér majd vagy el akar távolodni, de nem lesz gond. Továbbá, ha bármelyikőtök állapota rosszabbodna, vagy nem tudod kezelni, hogy ilyen közel élj Peetához, azonnal hívj. Mindig telefon- és levélközelben vagyok, ha valamelyikőtöknek segítségre lenne szüksége. 
Dr. Aurelius
Ui.: Küldtem egy kis gyógyszert is.

Nem akarok gyógyszert. Nem tudom, mit gondoljak arról, hogy Peeta itthon van - és hogy az én szobámban alszik. Nem tudom, mit kezdjek ezekkel a levelekkel, hogyan éljek anyám nélkül. És kíváncsi vagyok, nem lesz-e ez túl sok számomra. 

Peeta ökle lassan a levegőbe emelkedik. - Minek van ilyen jó illata?
Adok neki egy tányér ragut, és nem igazán tudom, mit is mondjak. Fáradt vagyok és inkább aludni szeretnék. Ám azok után, hogy heteken keresztül csak a kanapén aludtam, jobb ötletem is van, mint hogy ismét aludjak. Ehelyett leülök a földre és a tűzbe bámulok.
- Feltehetsz egy kérdést - mondom háttal fordulva neki. - Tudom, hogy vannak kérdéseid, de fáradt vagyok és egészen biztosan vannak olyan dolgok, amikről nem akarok beszélni.
Peeta leül mellém a földre, betakarja lábaimat a takaróval. 

- Rendben, egy kérdés. - fontolgatja. - Hogy vagy? Úgy értem, mi történt veled az elmúlt hetekben?
Nem pont egy kérdés, de legalább nem a show kedvéért elcsattant csókokkal és lelőtt elnökökkel kapcsolatos, amelyekre nem akarok válaszolni, szóval megpróbálkozom.
- Fáradt vagyok. - mondom. - De folyton csak alszom, ez minden. Nem akarom tudni, mit csinálok, mit kellene tennem és mit akarok tenni.

A takaró szélével játszadozom, és megpróbálom kerülni Peeta tekintetét. Nem akarom, hogy aggódjon miattam vagy sajnáljon. Még abban sem vagyok teljesen biztos, hogy vágyom a társaságára, bár tény, hogy jobb, mint amikor heteken át a Kiképzőközpontban lévő szobámban tartottak fogva.
Miután nem válaszol, folytatom. - Olyan voltam, akár az anyám. Csak feküdtem a kanapén, alig mozdultam meg.
- Nos, foglaljuk el magunkat.
Megcsörren a telefon, Peeta felveszi. Talán ő is tudja, hogy én nem fogom.
- Igen, itthon vagyok. Csak néhány napja jöttem. Eddig minden rendben.
- Épp most vacsorázunk. Ma végre elolvasta néhány levelét.
- Szerintem nagyszerűen van. - Aztán a telefonkagylóra teszi a kezét és odaszól. - Anyukád szeretne veled beszélni.

- Halló?
- Szia Katniss. Hogy vagy? - kérdezi anya.
- Jól. - mondom egy kis szünet után és mesélek neki az esős napról.
- Peeta vette fel a telefont. Mindketten jól vagytok? Nem idegesít, hogy ott van, ugye?
- Nem tudom. - válaszolom. Kíváncsi vagyok, jót tesz-e a társaság. És gondolom, valószínűleg ő is a társaság kedvéért van itt. Hiányzik neki a családja. Csak Haymitch és én jelentjük számára a családot itt a 12. körzetben.
- Nincs szükséged semmire? Küldethetek dolgokat neked a kapitóliumi vonattal.
Elmondom neki, hogy Greasy Sae-nek már felírtam, ami kell, de valami krémet küldhetne a megégett bőrömre.
- Peeta, anya kérdezi, neked nincs-e szükséged valamire. - mondom gondolkodás nélkül. Erre visszajön a telefonhoz és megemlít néhány sütős kelléket, ami nem volt a ma korábban érkezett dobozban. És bár nem igazán figyelek, mintha azt magyarázná anyámnak, hogy gondomat kell, hogy viselje. Hát, sok szerencsét hozzá.

Míg Peeta telefonál, ágyba bújok. Nem tudom, tervezi-e, hogy marad.
Miután egész éjszaka mutánsokról és fojtogatásról szóló rémálmok gyötörnek, lemegyek a földszintre, ahol ott találom Peetát a kanapén, levelekkel borítva. Először azt hiszem, az én leveleimet olvassa, de eszembe jut a régi, nem-túl-titkos egyezségünk, és úgy döntök vannak rosszabb dolgok annál, mint hogy valaki elolvassa a leveleimet. Különben is, talán akkor nekem nem kell elolvasnom őket. Ám a levelet, amelyen úgy tűnik, elaludt, neki címezték.

Peeta!
Hívj fel keddenként és csütörtökönként 7:30-kor, hogy kezelhesselek. Küldök gyógyszereket, amelyekre szükséged van és hívj vagy írj, ha bármi más kellene. 
Figyelj rá, hogy Katniss rendesen egyen. Ha túl sokat aludna, adj neki a zöld pirulákból. Megpróbálod rávenni, hogy hívjon fel vagy írjon legalább egy héten egyszer? 
Az a legjobb számára, ha beszélgethet veled. De ne gyakorolj rá túl erős nyomást.
Dr. A.

Szóval Dr. A. kettős üzletet kötött? Mondjuk ez még mindig jobb, mintha Haymitch figyelne rám. Ő már elvégezte munkája rám eső részét.
Forrás: Fanfiction.net

Folytatás: vasárnaponként