Collider interjú a három főszereplővel

A Collider még a Los Angeles-i sajtótájékoztató után beszélgetett a sorozat három főszereplőjével, ezt az interjút olvashatjátok most. Vigyázat, SPOILERES az anyag egy ponton a filmre vonatkozólag (de jelzek, hol érdemes esetleg ugrani), viszont tök jó, baráti hangulatú, korábban még nem hallott történetekkel is :))

Hogy érzitek magatokat srácok most, hogy ez az utazás a végéhez közeledik? Most már célegyenesben vagytok. 

Josh Hutcherson: Jó érzés.

Liam Hemsworth: Izgalmas, hogy elkezdődött ez a körút is. Ezek a sajtókörutak mindig nagyon kimerítőek, mert minden nap más-más városban vagyunk. 

Jennifer Lawrence: Más-más országban.

Josh: Kontinensen.

Liam: De ez az utolsó, én pedig izgatott vagyok, hogy együtt lehetek ezekkel a srácokkal. Folyamatosan utazunk, mindig távol vagyunk egymástól, úgyhogy jó megint együtt lenni néhány hét erejéig.

Jen: Haverkodás van.

Liam: Haverkodás bizony.

Josh: És mi nem egyszerűen munkatársak vagyunk, hanem barátok is. Szóval ez nem úgy van, hogy ha az Éhezők Viadalának vége lesz, akkor már nem fogunk együtt lógni. Bármikor tudunk találkozni és beszélgetni. Folyamatosan írunk egymásnak.

Lawrence: (énekelve) Úúúgy szeretlek mindkettőtöket!

Mi volt az utolsó dolog, amit leforgattatok?

Josh: Nos, a film legvégén a berlini forgatás után visszamentünk Atlantába és felvettük a film epilógusát. Szóval ez volt az utolsó, amit felvettünk. De ez nem igazán számít, mert...

Jen: Berlinben fejeztük be a forgatást. SPOILER Az volt az utolsó jelenetem, amikor börtönben vagyok a Kapitóliumban és Woody eljön, hogy felolvasson egy levelet Plutarchtól.  SPOILER VÉGE

Josh: Ááá, igen, élénken emlékszem arra a napra.

Jen: A két srác már előző nap végzett, de nyilván visszajöttek, hogy mind együtt lehessünk a forgatás legvégén. Azt mondom, nyilván, de azért nagyon jól esett tőlük. 

Milyen volt az utolsó forgatási nap?

Josh: Hát, elég különös.

Jen: Nagyon érzelemgazdag volt és kissé zsibbasztó. Nem tudom, de nagyon idegesek voltunk a vége miatt. Egy ideje már sehova nem mentünk egymás nélkül. Közös kocsival jártunk és úgy időzítettük a forgatási időpontjainkat, hogy együtt járhassunk dolgozni. Nagyon megkedveltük egymást. Aztán, mikor leforgattuk a filmet, azt mondtuk, "Ó, nem jönnél át hozzám?"

Josh: "Oké, simán."

Jen: Aztán lassan rájöttünk, hogy ez végülis jó. Most már nem dolgoznunk kell együtt, hanem szórakoznunk.

A barátságotok kitart Az Éhezők Viadalán túl is.

Liam: Tényleg nagyon sok időt töltöttünk együtt Berlinben.

Josh: Emlékeztek a birkózásunkra? Vagy a kötélhúzásra?

Jen: Úristen, elhagytam azt a videót! A két fiú vagy 12 percen keresztül cibálta az ingemet. Úgy értem, az ing rajtam volt, én pedig a lakásom padlóján feküdtem. 

Josh: Mi pedig a szánkkal próbáltuk elhúzni. 

Jen: A szájukkal, igen. De te nyertél, Josh, ugye? 

Josh: Igen. Majd szét szakadt az álkapcsom a küzdelem során. Fájt.

Jen: Keményen harcoltak.

Hogy kezdődött el egyáltalán ez a kötélhúzás?

Josh: Jó kérdés, én tényleg nem is tudom. Tényleg, hogy kezdődött?

Jen: Tudod, mi a legdurvább az egészben? Hogy szerintem full józanok voltatok. Még csak nem is kellett...

Ez lett volna a következő kérdésem, hogy mennyire voltatok beállva?

Josh: Berlinben komoly kínálat van abban a világban is. És ezt az egész poénkodós sz***ságot teljesen józanul csináltuk.

Mit gondoltok, mennyivel lenne másabb az életetek, ha nem szerepeltetek volna Az Éhezők Viadalában?

Jen: Én megragadtam volna a sötét független filmek világában. De majd most visszatérek oda. Az ügynököm nagyon ideges miattam. 

Josh: Nehéz megmondani, mert a sorozat olyan sok mindent megváltoztatott, az ember nem tudja megmondani, mi más jöhetett volna helyette. Négy évig tartott, az alatt rengeteg minden történhetett volna. Én például valószínűleg mostanra rendeztem már volna valamit. Mert azt már nagyon régóta szeretném, de még nem volt rá alkalmam.

Liam: Nagyszerű rendező leszel.

Jen: Bizony, az.

Hisztek a sorsban, srácok? Belegondoltatok már abba, milyen lépcsőfokok vezettek ezekhez a szerepekhez és hogy hogy alakult így ez az egész? Például, hogy "Ha nem mentem volna el a Hallgatás törvénye meghallgatására, most nem ülnék itt"?

Josh: Alapvetően nem vagyok híve az ilyen típusú gondolkodásnak, de azzal tisztában vagyok, hogy ennek az egésznek konkrétan nulla volt az esélye. Mert minden élmény, amit átélt az ember, jól jellemzi, milyen döntéseket szokott hozni. Szóval most mondhatnám, hogy "Ó, hát én öntörvényű vagyok, úgyhogy fogom magam és felrúgom ezt a dohányzóasztalt". Akár megteszem, akár nem, ez az életem különböző tapasztalatainak kombinációjából adódik. Szóval én azt gondolom, hogy azért vagyok itt, mert az utam erre vezetett. Ami, ha belegondolunk, őrület, hiszen, mi hárman a legjobb barátok lettünk, ami észbontó. De ez nem egy olyan bibliai sorsszerűség.

Jen: Ezért durva ebbe belegondolni. Hogy mi hárman... ha bármelyik sráccal [bárhol máshol] megismerkedtem volna, akkor is legjobb barátok lettünk volna. De az, hogy mi mindhárman, sőt, Woody-val együtt négyen összetalálkoztunk és ezek a viszonyok kialakultak közöttünk, és hogy ennyire szeretjük egymást, az tényleg őrület. (Valami eszébe jut) Srácok, ugyanezen a kanapén ültetek, amikor [2013-ban a Futótűz] londoni premierjére próbáltam a ruhákat. 

Josh: Az itt volt?

Jen: Igen! Ezek a srácok voltak az én buzi bátyjaim. Ők zenéltek, én próbáltam, ők meg azt mondták (eltorzítja a hangját pasisra) "Ez a ruha nem mutat eleget a melleidből!" [Na, akkor már legalább sejtem, idén miért azokban a ruhákban jelent meg Jen Berlinben és Londonban, amikben ;)]

Akkor ez olyan volt, mint amikor egy vígjátékban a főhősnő különböző darabokat próbál?

Jen: Igen, pontosan.

Liam: Azt mondta, "Nem, nem és nem."

Josh: "Ilyenjük nincs rózsaszínben?"

Jen: Kivéve, hogy mindenki részeg volt. 

Liam: Majd közvetlenül ez után rájöttünk, hogy Jen nem hozta el az útlevelét, és nem tudott velünk jönni a repülővel. Itt kellett hagynunk.

Jen: (Long Island-i akcentussal) Milyen szomorú is volt!

Josh: Borzalmas volt!

Jen: Szörnyű volt. Mert nem egyszerűen otthon hagytam, hanem Atlantában. Kemény menet volt.

Azt hiszem, már sejtem a választ, de azért csak megkérdezem: Mi fog legjobban hiányozni Az Éhezők Viadalából?

Jen: A többiek.

Liam: A többiek.

Josh: (halkan) A fizetési csekkek.

Jen: (Josh-hoz fordul) Fizetési csekkeket mondtál? Ó, igen, azt mondtad, fizetés. Azt hittem, rosszul értem, aztán eszembe jutott, hogy nekünk is fizetnünk kellett ezen filmek miatt. 

Josh: A testőröket.

Jen: A munkahelyi biztonság nagyon kedves dolog.

Liam: Neked évente legalább egy filmet le kell forgatnod.

Josh: Egészen pontosan "Csinálj meg egy filmet minden évben, és lógd el az év többi részét!" Igazából most nekem össze kell szednem magam és törekedni rá, hogy folytatódjon a karrierem. Akárhogy is, majd látjuk, hogy alakul.

Jen: Nos, később még találkozunk!

Forrás: Collider