Na, végre egy cikk! Tény, hogy előre nem visz minket, viszont a témán, amit felvet jót lehet vitatkozni! A cikk ugyanis azt feszegeti, jó-e az az erős nő karakter, amit az új disztópikus sorozatokban láthatunk. Az írás egy elemzés, ami hosszú és nem feltétlenül izgalmas minden pontjában, de mivel az Éhezők Viadalát, illetve annak főhősnőjét hozza példaként, mindenképp érdemesnek tartottam lefordítani. Azért remélem, lesz, aki végigjut rajta aztán majd írjátok, mivel nem értettek egyet, és majd jót vitatkozunk. :) Vagy nem. Ez rajtatok múlik! :)
Az "erős női karakter" fogalom manapság fénykorát éli. Ugyanezt mondhatjuk el azokról a kritikákról is, amelyeknek épp ez a fogalom a tárgya, többek között ilyen a PolicyMic-en Sarah Dunn kritikája, amely azt írja, "Elég már az erős női karakterekből" és Sophia McDougall írása, aki egyszerűbben fogalmaz: "Gyűlölöm az erős női karaktereket." Natalie Portman szintén véleményt alkotott, amelyet a PolicyMic-en szintén idéztek:
A kivonat szerint a szerző megállapításai "azt sugallják, hogy a kortárs amerikai filmek erőszakos jeleneteiben rendszeresek a nemi sztereotípiák." Tekintsük ezt utalásként arra a környezetre vonatkozólag, amelybe Katniss (egyik sikerfilm karaktere) született, és nézzük meg a média filmre adott reakcióit: A Jezebel szerkesztője, Melissa Silverstein írt egy kritikát az Éhezők Viadala bemutatója előtti napon. A film bemutatásának nyitóhétvégéjén több, mint 2000 vetítés ment telt házzal, és a szerző rámutat, hogy a film 4000 teremnyi vetítéssel nyitott, míg a 2012-es Alkonyat: Hajnalhasadás, 2. rész (a sorozat Bill Condon rendezésében látható utolsó filmje) alig 62-vel több teremben volt látható. (A kritika szerzője azt is elismerte, hogy milyen ötletes volt, ahogyan az Alkonyat segítségével kezdték el promózni az Éhezők Viadalát.) Silverstein két szempontból is érvel: hogy miért volt jó, hogy csak kevéssé hangsúlyozták ki, hogy a film női főszereplős, és hogy ugyanakkor miért is figyelemre méltó. Hangsúlyozza, hogy a történet szerelmi szálát a promóidőszak utolsó hetéig nem hangsúlyozták ki, állítván "Biztos vagyok benne, hogy ez a könyv miatt van így, de a rajongók sokszínűsége miatt is." Ami a dolog negatív voltát illeti, így fogalmaz:
A női főszereplős sorozatok gyakran nem szerepelnek jól a mozikban, vagy egy szexualitását kidomborító, szűk ruhákba öltöztetett férfias keménységű nő történetét követhetjük (gondoljunk csak a 2004-es Macskanőre vagy a 2010-es Salt ügynökre és a 2005-ös Aeon Fluxra), Katniss azonban nem egy túlságosan nőies típus, már csak hogy visszatérjünk a tárgyhoz. Ennek ellenére Jennifer Lawrence-t mégis elővette a sajtó, különösképp a megjelenését. Éhezők Viadala kritikájában Manohla Dargis, a New York Times riportere így fogalmaz: "Néhány évvel ezelőtt Lawrence kisasszony eléggé éhezőnek látszott ahhoz, hogy eljátszhassa Katniss szerepét, most, 21 évesen azonban csábító, nőies alakja nem illik egy olyan disztopikus fantasy-ba, ahol az embereket zsarnoki módon éheztetik." Sok megjegyzés kapott szárnyra a médiában Lawrence alakjával és magasságával kapcsolatosan, különösen színésztársához, a Katniss szerelmét, Peetát alakító Josh Hutchersonhoz viszonyítva. A Slate újságírója, L. V. Anderson gyorsan reagált, megkérdezvén "Miért nem voltak vajon következetesebbek a kiválasztott színészek testalkatát illetően? [...] Liam Hemsworth izmos testalkatában nem láttam kivetnivalót, bár az Éhezők Viadalában karaktere éppúgy éhezik, mint társnője Katniss". Kicsit később így érvel:
Katniss fiús lány, férfias személyiségjegyei pedig gyakran a világ elleni védőgátként funkcionálnak. Neki igazából saját személyiségjegyeinek női részét nehéz elfogadnia, amelyek kettős fenyegetésként jelennek meg, mind a belső tulajdonságainak, mind pedig a közönség előtti megjelenés jegyében. Ahogyan azt Peeta és Gale kitárgyalja a Kiválasztottban, Katniss kettejük közül azt fogja választani, aki nélkül nem tudna életben maradni, nem pedig azt, akit jobban szeret, ez pedig még jobban megnehezíti az olvasók számára, hogy megértsék őt. Katnisszel ellentétben Finnick erős, jóképű karakter, Peetáéhoz hasonló erős érzékenységgel. Őt a többi férfi karaktertől eltérően mutatja be: például az, hogy ő férfi prostituált volt a Kapitóliumban, nem egy megszokott háttértörténete egy férfinek. Szerelmi története is eltér Katnissétől és Peetáétól: míg az elátkozott szerelmesek történetét átszövi a mesterkéltség, Finnick és Annie örök szerelméhez semmi köze a Kapitóliumnak. Míg a legtöbb szerelmi és esküvői történetnek középpontjában a menyasszony áll, itt Finnick az, aki köré épülnek az események. Miközben leendő felesége épp olyan sebezhető, nőies karakter, mint Prim volt az Éhezők Viadala elején. Annak ellenére, hogy ő maga is megnyert egy Viadalt, ez az élmény érzelmileg teljesen tönkretette, [a Nagy Mészárlás alkalmával pedig] mentora, Mags Katnisshez hasonlóan önként jelentkezik helyette.
Katniss megjelenésének nőies jegyeit is óvatosan ábrázolja csak az írónő, és ennek nagy része is csak az Éhezők Viadala showműsor jellegéhez kötődik, kezdve onnan, hogy Katnisst kiválasztják, egészen odáig, hogy mit gondol arról, mit mutatnak róla a kamerák az Arénában. Például megállja, hogy ne sírja el magát az Aratáson, hogy ne tűnjön majd később könnyű célpontnak. A Kapitóliumban történő átalakítását pedig úgy fogalmazza meg, mintha annak ő csak a tárgya lenne, nem pedig aktív résztvevője arca és teste megszépítésének. A Viadal előtti interjúban ugyan mutat valamennyit nőiességéből, de nem sokat. Ez a kölcsönhatás fizikai tulajdonságainak és személyiségjegyeinek férfias vonásai között végül nagy jelentőségűvé válik: amikor Peeta bejelenti, hogy szerelmes belé, Katniss azt állítja, hogy ezzel gyengíti őt, Haymitch mutat rá, hogy nem, hanem Peeta ezzel vonzóvá teszi. Ezek a pillanatok, bármennyire gyűlöli ezeket Katniss, lehetővé teszik, nőiessége által sugározzon erőt, ami igencsak fontos a karakter fejlődése szempontjából.
Ahogy Collins és a film készítői szakítanak a hagyományos nemi szerepek jelentőségével, Katniss is magára vesz olyan szerepeket, amelyek túlmutatnak saját nemén, és amelyek közt meg kell tanulnia navigálni. Ezek a Kapitólium büntetéseinek minden formáján (szegénység, bebörtönzés, kötelező életre-halálra vívott küzdelem, de még a szépészeti beavatkozások is ide tartoznak) túlmutatnak, és az Aréna sötétjében is meghatározzák Katniss egyéniségét. A.O. Scott így ír Katniss sokszínű egyéniségéről a történetben és szélesebb tekintetben:
Katniss tehát egy olyan karakter, amely túlmutat a Hollywood hóbortjának tekinthető "erős női karakter" ál-feminista kategóriáján. Férfias vonásai nem öncélúan erőszakosak, hanem a védelem és a túlélés eszközei. Amikor Katniss érzelmileg összetörik, az nem irracionalitás vagy az önmaga feletti kontroll elvesztése miatt van, hanem az empátia, a hitelesség és a kegyelem jele. Így nemiség nélkül, hibákkal és sokrétű nemi jegyekkel válik Katniss azzá az "erős női karakterré" amely képes legyőzni Hollywood akcióhősnőinek seregével a versenyt. Ő a Lángra Lobbant Lány, a Fecsegőposzáta, a forradalom vezére.
Forrás: HuffingtonPost
Az "erős női karakter" fogalom manapság fénykorát éli. Ugyanezt mondhatjuk el azokról a kritikákról is, amelyeknek épp ez a fogalom a tárgya, többek között ilyen a PolicyMic-en Sarah Dunn kritikája, amely azt írja, "Elég már az erős női karakterekből" és Sophia McDougall írása, aki egyszerűbben fogalmaz: "Gyűlölöm az erős női karaktereket." Natalie Portman szintén véleményt alkotott, amelyet a PolicyMic-en szintén idéztek:
Hollywood téved, amikor azt képzeli, hogyha "feminista" történetet akarnak készíteni, abban a női főhős verekszik és győz. Ez nem feminista ugyanis, ez macsó. Egy gyönge, sebezhető nőről szóló film lehet feminista, ha megmutatja azt a valós személyt, akivel képesek vagyunk azonosulni.Egy nemrégiben elkészült tanulmányban - melynek címe: "Erőszakos női akciókarakterek a kortárs amerikai filmekben" - Katy Gilbatric az 1991 és 2005 közötti filmekben szereplő erőszakos női fellépéseket elemezte. Az elemzést három szempont szerint végezte: nemi sztereotípiák, demográfiai jellemzők, illetve az erőszak mennyisége és típusa. Egy, a Wired-ben idézett részletben ez olvasható:
Az [erőszakos női akciókarakter] a kortárs amerikai filmipar terméke, és azt a lehetőséget kínálja, hogy jobb vagy rosszabb formájában újradefiniálja a női főhős fogalmát. Ez a kutatás azt bizonyítja, hogy az amerikai filmekben látható női akciókarakterek nem a nőiességüket használják fel erejük forrásaként és nem olyan plakát nők, akik a nemiség határait súrolják.
A kivonat szerint a szerző megállapításai "azt sugallják, hogy a kortárs amerikai filmek erőszakos jeleneteiben rendszeresek a nemi sztereotípiák." Tekintsük ezt utalásként arra a környezetre vonatkozólag, amelybe Katniss (egyik sikerfilm karaktere) született, és nézzük meg a média filmre adott reakcióit: A Jezebel szerkesztője, Melissa Silverstein írt egy kritikát az Éhezők Viadala bemutatója előtti napon. A film bemutatásának nyitóhétvégéjén több, mint 2000 vetítés ment telt házzal, és a szerző rámutat, hogy a film 4000 teremnyi vetítéssel nyitott, míg a 2012-es Alkonyat: Hajnalhasadás, 2. rész (a sorozat Bill Condon rendezésében látható utolsó filmje) alig 62-vel több teremben volt látható. (A kritika szerzője azt is elismerte, hogy milyen ötletes volt, ahogyan az Alkonyat segítségével kezdték el promózni az Éhezők Viadalát.) Silverstein két szempontból is érvel: hogy miért volt jó, hogy csak kevéssé hangsúlyozták ki, hogy a film női főszereplős, és hogy ugyanakkor miért is figyelemre méltó. Hangsúlyozza, hogy a történet szerelmi szálát a promóidőszak utolsó hetéig nem hangsúlyozták ki, állítván "Biztos vagyok benne, hogy ez a könyv miatt van így, de a rajongók sokszínűsége miatt is." Ami a dolog negatív voltát illeti, így fogalmaz:
Ugyanakkor igenis számít, hogy Katniss lány, az emberek pedig - férfiak, nők, fiúk és lányok - mind érdeklődtek a film iránt. Ez biztosította a lehetőséget, hogy megmutassa, Hollywoodban ez már a bemutató előtt siker lehet, és hogy felhívja mindenki figyelmét arra, hogy az, hogy a soron következő világjelenségnek női főhőse van, és ez nem kerülendő, hanem potenciális sikerként lehet rá tekinteni.
A női főszereplős sorozatok gyakran nem szerepelnek jól a mozikban, vagy egy szexualitását kidomborító, szűk ruhákba öltöztetett férfias keménységű nő történetét követhetjük (gondoljunk csak a 2004-es Macskanőre vagy a 2010-es Salt ügynökre és a 2005-ös Aeon Fluxra), Katniss azonban nem egy túlságosan nőies típus, már csak hogy visszatérjünk a tárgyhoz. Ennek ellenére Jennifer Lawrence-t mégis elővette a sajtó, különösképp a megjelenését. Éhezők Viadala kritikájában Manohla Dargis, a New York Times riportere így fogalmaz: "Néhány évvel ezelőtt Lawrence kisasszony eléggé éhezőnek látszott ahhoz, hogy eljátszhassa Katniss szerepét, most, 21 évesen azonban csábító, nőies alakja nem illik egy olyan disztopikus fantasy-ba, ahol az embereket zsarnoki módon éheztetik." Sok megjegyzés kapott szárnyra a médiában Lawrence alakjával és magasságával kapcsolatosan, különösen színésztársához, a Katniss szerelmét, Peetát alakító Josh Hutchersonhoz viszonyítva. A Slate újságírója, L. V. Anderson gyorsan reagált, megkérdezvén "Miért nem voltak vajon következetesebbek a kiválasztott színészek testalkatát illetően? [...] Liam Hemsworth izmos testalkatában nem láttam kivetnivalót, bár az Éhezők Viadalában karaktere éppúgy éhezik, mint társnője Katniss". Kicsit később így érvel:
A filmkritikusok minden egyes alkalommal felhagynak hitetlenségükkel - és minden alkalommal, amikor ez nem történik meg egy olyan női színész esetén, akinek testalkata többé-kevésbé átlagos, azt nem lehet nem szexistának tekinteni.A médiában a nőgyűlölet elkerülhetetlennek tűnik, és a fenti írás azt bizonyítja, hogy ez legtöbbször a fizikai megjelenés kritizálása által valósul meg. Ez elvezet minket ahhoz, hogy megnézzük, Collins milyen sajátságosan kezeli a nőiességet és a férfiasságot az Éhezők Viadalában. A regényben mindegyik fontosabb karakter rendelkezik férfi és női személyiségjegyekkel is. Katniss ilyen szempontból különösen érdekes, mert nem elég, hogy mindkét nemhez tartozó személyiségjegyekkel is rendelkezik, de a mérleg nyelve inkább a férfias tulajdonságok felé billen. A "Katniss és a nemi politika" című írásában Jessica Miller így érvel amellett, hogy Katniss személyiségjegyei között a férfiasak vannak túlsúlyban:
Szembeszállva azon popkulturális trendekkel, miszerint a tehetetlen női főszereplőt férfi társának kell kimentenie a bajból, Collins Katnisst erős nőként ábrázolja. Azért Katnissnek is szüksége van a Peeta által nyújtott melegségre és becsületességre. Még a háborút követő életük során is felcserélődnek a nemi szerepek: Peeta könyörög, hogy legyen gyerekük, Katniss pedig enged; illetve Peeta kenyeret süt, Katniss pedig vadászik. A Katniss és Peeta közötti szerelem egyfajta felfrissülést kínál az ifjúsági regényekben megszokott szerelmi kapcsolatokhoz képest, mert szembemegy a hagyományos férfi-női sztereotípiákkal.A bitchmagazine.org szerkesztője, Kelsey Wallace ettől még tovább megy kiemelve, hogy Peeta elsődleges, nőies személyiségjegyei milyen szöges ellentétben állnak Katniss inkább férfias tulajdonságaival. Miközben Gale, a szerelmi háromszög harmadik csúcsa hagyományosan férfias típus és ahogyan Wallace fogalmaz: "a férfias logika szerint a férfiakat alapvetően a közös tevékenységek kötik össze, míg a nőket a közös érzések". Peeta azonban más részről
számos női vonással rendelkezik - művészi, ösztönös, elsírja magát mások előtt, és nem titkolja az érzéseit - érzelmileg sebezhető oly módon, ahogyan egy hős nem szokott lenni. Helyes és érzékeny.Néhány héttel Dargis kritikája után, amelyben Jennifer Lawrence megjelenését nehezményezte Katniss szerepében, részt vett A. O. Scott kollégája társaságában egy "Radikális Női Főhős Egy Disztópiából" című beszélgetésben. Itt Dargis a következő kérdéseket feszegeti a férfiasság és a nőiesség témája kapcsán:
A kérdés az, hogy a gyilkolás férfias dolog? Vagy a gondoskodás nőies? Katniss egyszerre gyilkol és gondoskodik másokról és mindkettőt különösen jól csinálja. Katniss ugyan csak egy fantasy regény karaktere, ami azonban az ő igazi ereje - és ami gyanítom, olyan fontossá teszi sok fiatal lány és nő számára - hogy olyan igazinak tűnik, jó ideje ő a legösszetettebb karakter, amelyet amerikai filmben láthatunk. Nem passzív, nem gyenge és nem egy átlagos lány. Aktív, erős és olyan lány, aki részt vesz a cselekmény előre haladásában.A könyvekben Katniss időnként érzéketlen. Gyakran elhatárolódik az érzelmek kiváltóitól vagy aktívan igyekszik megszabadulni a fájdalmas gondolatoktól és helyzetekről. Ez ellentmond Peeta viszonylagos sebezhetőségének és Gale érzelmektől fűtött (értsd: dühös) kifakadásainak, amelyeket a Kapitólium elleni harag táplál. Miközben Katniss sztereotip férfias komolyságát sokat gúnyolják, Peeta még nőiesebb érzékenysége senkit nem zavar. Ez a hagyományos nemi szerepek felcserélődése szembesít minket nemi előítéleteinkkel, és amiatt, hogy ez nem megszokott, konfliktusokat generál a történetben és nagyszerű vitákat gerjeszt a valódi világban.
Katniss fiús lány, férfias személyiségjegyei pedig gyakran a világ elleni védőgátként funkcionálnak. Neki igazából saját személyiségjegyeinek női részét nehéz elfogadnia, amelyek kettős fenyegetésként jelennek meg, mind a belső tulajdonságainak, mind pedig a közönség előtti megjelenés jegyében. Ahogyan azt Peeta és Gale kitárgyalja a Kiválasztottban, Katniss kettejük közül azt fogja választani, aki nélkül nem tudna életben maradni, nem pedig azt, akit jobban szeret, ez pedig még jobban megnehezíti az olvasók számára, hogy megértsék őt. Katnisszel ellentétben Finnick erős, jóképű karakter, Peetáéhoz hasonló erős érzékenységgel. Őt a többi férfi karaktertől eltérően mutatja be: például az, hogy ő férfi prostituált volt a Kapitóliumban, nem egy megszokott háttértörténete egy férfinek. Szerelmi története is eltér Katnissétől és Peetáétól: míg az elátkozott szerelmesek történetét átszövi a mesterkéltség, Finnick és Annie örök szerelméhez semmi köze a Kapitóliumnak. Míg a legtöbb szerelmi és esküvői történetnek középpontjában a menyasszony áll, itt Finnick az, aki köré épülnek az események. Miközben leendő felesége épp olyan sebezhető, nőies karakter, mint Prim volt az Éhezők Viadala elején. Annak ellenére, hogy ő maga is megnyert egy Viadalt, ez az élmény érzelmileg teljesen tönkretette, [a Nagy Mészárlás alkalmával pedig] mentora, Mags Katnisshez hasonlóan önként jelentkezik helyette.
Katniss megjelenésének nőies jegyeit is óvatosan ábrázolja csak az írónő, és ennek nagy része is csak az Éhezők Viadala showműsor jellegéhez kötődik, kezdve onnan, hogy Katnisst kiválasztják, egészen odáig, hogy mit gondol arról, mit mutatnak róla a kamerák az Arénában. Például megállja, hogy ne sírja el magát az Aratáson, hogy ne tűnjön majd később könnyű célpontnak. A Kapitóliumban történő átalakítását pedig úgy fogalmazza meg, mintha annak ő csak a tárgya lenne, nem pedig aktív résztvevője arca és teste megszépítésének. A Viadal előtti interjúban ugyan mutat valamennyit nőiességéből, de nem sokat. Ez a kölcsönhatás fizikai tulajdonságainak és személyiségjegyeinek férfias vonásai között végül nagy jelentőségűvé válik: amikor Peeta bejelenti, hogy szerelmes belé, Katniss azt állítja, hogy ezzel gyengíti őt, Haymitch mutat rá, hogy nem, hanem Peeta ezzel vonzóvá teszi. Ezek a pillanatok, bármennyire gyűlöli ezeket Katniss, lehetővé teszik, nőiessége által sugározzon erőt, ami igencsak fontos a karakter fejlődése szempontjából.
Ahogy Collins és a film készítői szakítanak a hagyományos nemi szerepek jelentőségével, Katniss is magára vesz olyan szerepeket, amelyek túlmutatnak saját nemén, és amelyek közt meg kell tanulnia navigálni. Ezek a Kapitólium büntetéseinek minden formáján (szegénység, bebörtönzés, kötelező életre-halálra vívott küzdelem, de még a szépészeti beavatkozások is ide tartoznak) túlmutatnak, és az Aréna sötétjében is meghatározzák Katniss egyéniségét. A.O. Scott így ír Katniss sokszínű egyéniségéről a történetben és szélesebb tekintetben:
... amikor Katniss az erdőben fut, akkor is sokféle szimbolikus identitást hordoz: versenyző, média személyiség, harcos, nővér, lány, hű barát és (lehetséges) barátnő. Műfaji értelemben ő egy westernhős, akcióhős, romantikus hősnő és példakép egy személyben [...] és egyfajta kombinációja Harry Potternek és Bella Swannak, a fiúnak, aki átélt dolgokat és a lánynak, akinek választania kellett. Collins regényeiben képes volt ezeket mind egyetlen hiteles karakterben összesűríteni, és mindezt egy izgalmas, bonyolult történetbe ágyazni.Ha hiszünk abban, hogy a történet fő eleme Katniss, az arra ösztönöz minket, hogy megértsük és szurkoljunk Panemnek. A "Vajon egy igazi Katniss Everdeen kiállna mellettünk?" című cikkében a Victor's Village szerkesztője, Satsuma szintén Katniss szerepének vagy még inkább szerepeinek témájával foglalkozik, amelyek közül mindet meg kell testesítenie, hogy fel tudja venni a harcot a Kapitólium ellen:
És ugyanúgy, ahogy a teljes történet különböző dolgokat kínál az egyes embereknek, ugyanígy tesz a főhősnővel Katniss Everdeenel is: Marshall Bruce Mathers III-nak nem Eminem az egyetlen személyisége, hanem ott van még Slim Shady is. Ugyanígy a történet során Katnissnek is különböző szerepeket kell felvállalnia. A Lángra Lobbant Lányét. Az Elátkozott Szerelmesét. A Fecsegőposzátáét.A Viadal előtt Katniss élete a létfenntartás körül forgott: vadászott, elcserélte az áruját, gondoskodott Primről, és így tovább. A történtek nem csak a hétköznapjait változtatták meg, hanem új személyiségjegyekkel is gazdagodott. A Lángra Lobbant Lány és a 12. körzet Elátkozott szerelmeseinek szerepe párhuzamosan alakult ki, mégis ellentétes jelentést hordoz. Amikor egyik személyiségjegyét a másik rovására használja, nevetséges helyzetekre biztosít lehetőséget, így arra készteti a lányt, hogy megpróbáljon egyensúlyt teremteni különböző tulajdonságai és személyiségjegyei között. Ebből következik az, hogy Katniss gyakran ingadozik férfias és nőies személyiségjegyei között, amelyekre adott reakciók nem maradnak meg a történet keretei között, hanem a közbeszédnek is részévé válik.
Katniss tehát egy olyan karakter, amely túlmutat a Hollywood hóbortjának tekinthető "erős női karakter" ál-feminista kategóriáján. Férfias vonásai nem öncélúan erőszakosak, hanem a védelem és a túlélés eszközei. Amikor Katniss érzelmileg összetörik, az nem irracionalitás vagy az önmaga feletti kontroll elvesztése miatt van, hanem az empátia, a hitelesség és a kegyelem jele. Így nemiség nélkül, hibákkal és sokrétű nemi jegyekkel válik Katniss azzá az "erős női karakterré" amely képes legyőzni Hollywood akcióhősnőinek seregével a versenyt. Ő a Lángra Lobbant Lány, a Fecsegőposzáta, a forradalom vezére.
Forrás: HuffingtonPost
Ehhez a végéhez (az egy karakter többféle szerepben) mindenképp hozzá akartam tenni, hogy picit úgy érzem, mintha a cikk szerkeszti azt hinnék, felfedezték, a spanyolviaszt. Tudniillik ez a jelenség teljesen normális. Én is tök más vagyok a munkám során, más vagyok itt, más vagyok a családommal és nyilván megint más a barátaimmal.
VálaszTörlésAmi talán az újszerű lehet, hogy az írónőnek egy fiktív karakter kapcsán sikerült komplex módon érzékeltetni egy hasonló sokszínűséget, de ezt is korábban is megfogalmazták a könyvről szóló kriikák, amelyek úgy fogalmaztak, Katniss "3 dimenziós karakter".
És azért a fiús lány fogalma sem annyira újszerű szerintem, ilyennel is mindig tele volt a világ, más kérdés, hogy először történt meg, hogy egy ilyen jellegű lány lett sorozat hősnő. De miközben én magam is ezért érzem őt közel magamhoz, nem gondolom, hogy izgalmas lenne a világ, ha csupa Katniss meg Tris szaladgálna csak benne...
Először is: szerintem egyáltalán nem volt unalmas a cikk, és köszi a fordítást. :)
TörlésMásodszor: ez az amit nem igazán vettek eddig figyelembe a készítők. Nem vallom magam feministának, de az eddigi női főhősöknél az volt a mérvadó, hogy legyen mellük, és egy testre simuló ruhában öljenek, és balett mozdulatokkal verekedjenek, ott a nőiesség a testiségben volt kihangsúlyozva, ami nem feltétlenül baj, de kicsit erősítette azt a szemléletet, hogy a nő két mellből és a nemi szervéből áll, egyébként főz, mos, takarít, gyereket nevel. (Bocs, ha vulgáris voltam.)
Egy nő, vagy egy férfi, nem lehet fekete fehér. Nincs olyan, hogy bárki is fekete fehér. Minden embert az élete, a családja milyensége, és az átélt dolgai formálják, befolyásolják. Nagyon nem szeretem a sztereotípiákat, mint, hogy a szép nő nem lehet okos, vagy az okos nő nem szép. És, nekem az a tapasztalatom, hogy hiába vannak ezek a filmek, könyvek, amik azt próbálják bebizonyítani, hogy nem lehet valakit csak a neme szerint egy kategóriába sorolni, mindenkit próbálnak beleszuszakolni egyetlen szóba, fogalomba.
Az ember sokkal összetettebb annál, minthogy ő nő, vagy férfi, erős, vagy gyenge, érzelmileg instabil vagy stabil.
Annak egyébként külön örülök, hogy Peeta egy érzékenyebb férfi karakter. Azt is utálom, hogy sokan azt hiszik, hogy egy férfi ha érzékeny, ha kimutatja az érzelmeit, akkor már nem férfi. Ez is egy bullshit. És az, hogy a cikk írója/írói úgy beszélnek erről a jelenségről, mint ahogy te is mondtad, feltalálták volna a spanyolviaszt , baromság. Csak a saját életükre kéne tekinteni, ők fekete fehérek, az ő életük csak igenekből és nemekből áll? Mert ha igen, sajnálom őket, mert elég uncsi lehet. Pont ebben rejlik szerintem az Éhezők Viadala sikeressége, hogy egy hétköznapi történet a karakterek felépítésének szempontjából. Könnyű azonosulni a történet szereplőivel, mert ugyan felnagyított példákkal, de ugyanolyan döntéseken mennek keresztül, mint egy átlag ember az élete során.
Egyébként, mikor van az a rész, hogy Katniss azt választja, akivel életben tud maradni nem azt aki szereti, nos... Az én véleményem az, hogy mindenki ez alapján választ. Egyszer olvastam egy könyvet a párválasztásról, és nagyon leegyszerűsítve, mindenki olyan párt választ magának (alapból abba szeret bele), akit esélyesnek tart arra, hogy túléljen vele, illetve, akit biológiai szempontból alkalmasnak tart arra, hogy utódokat hozzon vele létre, ugyanis az életben maradás a legősibb és legerősebb emberi ösztön, és ugyan ezek tudatalatti döntések, de akkor is fontos szerepet játszanak a párválasztásban.
Amúgy meg, mint ahogy Te is írtad, igen, mindenki más bizonyos környezetben. Más vagyok a suliban, a munkában, a barátaimmal, a családommal, és egyedül. Ahogy mindenki, ez nem nagy dolog.
Ó, és amire még reagálni szeretnék, bár tudom, hogy nem ezen van a főhangsúly, de annyira unom már, hogy egy színésznőt a testalkata miatt kritizálnak. Jen nem túlsúlyos, nagyon szép nőies alakja van, kár őt ezért "piszkálni". A teljesítménye nagyon jó, és sosem értettem minek a kákán csomót keresni.
Hogy nagyon őszinte legyek - bár ezt én írtam már korábban - nekem is voltak kétségeim Jennifer testalkata miatt: pont azért, ahogyan Te is írod, mert szép, csinos, _egészséges_ alkata van. Katniss meg éhezik. Én nagyon hiányolom, hogy ezt kifejezetten nem érzékeljük a filmekben, a könyvekben ki van hangsúlyozva, mennyire örül, hogy egyáltalán ehet. De mert mivel színészileg nekem (és sokan másoknak) bizonyított Jennifer, ettől el tudok tekinteni.
TörlésPeetával kapcsolatban viszont engem zavar, hogy sok a feminim jellege a karakternek. Szintén ne értsen félre senki, van feminim személyiségjegyeket hordozó férfi ismerősöm, akit mindenki imád, én is, mert emberileg jó fej, de ha mint nő keresek férfit, akkor nekem az illető legyen egy kicsit vagányabb. Ezért választanám _én_ Gale-t, de erről is sokat írtam már.
De amúgy tagadhatatlan, hogy a cikk legalább tudatosított néhány olyan dolgot, amit eddig is éreztem, itt viszont meg is van fogalmazva fehéren-feketén. Ezért mindenképp érdemes volt megküzdeni vele :)
Sok mindenben egyetértek veletek, de engem például sokszor kifejezetten idegesített, hogy Katniss ennyire "kétféle". Nyilván nem azt mondom, hogy az ember mindig legyen ugyanolyan, hiszen ez lehetetlen, de szerintem az sem reális, hogy az ember itt csinos, nőies, ott pedig durva, férfias. Mondjuk a történetben a média valamelyest rákényszeríti Katnisst a nőiességre, úgyhogy megint oda lyukadunk ki, hogy a karakter saját szándékából (remélem értitek mit akarok mondani) nem jöhetett létre.
TörlésÉs nem azt akartam mondani, hogy az ember (nő is, férfi is) nem veszi fel néha az ellenkező nem szokásait (pl. én is amikor lányként focit nézek vagy sportolok ösztönösen elkezdek meccs közben kiabálni, durván reagálni, vagy sport közben csak férfiasan menetelni a célom érdekében), de attól még látszik rajta, hogy ő nő/férfi, amit én Katnissnél sokszor nem éreztem. Hogy saját példát mondjak és maradjak a focinál, hiába kiabálok, csapkodok, attól még figyelek arra, hogy ne romboljak (amit sokszor a velem TV-ző férfiak megtesznek), ne kenjem össze-vissza a sminkem, mert tudom, akkor nem mutatok valami jól meg ilyen apróságok.
Egyébként még azt is hozzá tenném a téma kapcsán, hogy bár én Peeta párti vagyok, nekem sem jönnek be az olyan férfiak, mit ő. Mert szerintem egy férfi a világnak erős képet mutasson max boruljon ki nekem otthon egy-egy eset kapcsán, de ne legyen ennyire nőies, mint Peeta. Egyébkén én szerintem at ő Katnissel való kapcsolata miatt lettem Peetás.
Még Katnissel kapcsolatban szeretném elmondani (bár a cikk nem foglalkozik különösen ezzel), hogy én sokszor kifejezetten utáltam az önzősége miatt. Sokszor sajnáltam mind Peetát, mind Galet, mert a lány az egész trilógia alatt a két fiú érzéseivel játszott, hiába vívott nagy csatát magával is.
Egyébként köszönjük a fordítást Ancsi, a cikket olvasva többször is eszembe jutott, hogy nem lehetett könnyű! :)
Nem is volt az, efelől biztosíthatlak. :) Azért remélem, nem fordítottam nagyon durván félre dolgokat :)
TörlésBiztosan nem! :)
TörlésHát én se Team Peeta, sem Team Gale nem vagyok, akkor inkább Finnick, őt is megemlíti a cikk.
TörlésNekem Peeta inkább amiatt nem tetszik (és hasonló problémáim vannak Gale-lel is), hogy szinte mindent elnéznek Katnissnek. Mint ahogy Te is írtad Névtelen (ne haragudj, hogy így szólítalak meg, de ugye nem tudom a neved), Katniss sokat szórakozik velük, és ezen képesek túl lendülni, illetve még harcolnak is érte. Tavaly nyáron olvastam utoljára a könyveket, ezért sajnálom, ha rossz a következtetésem, de véleményem szerint ez azért van, mert úgy gondolják, hogy sok mindenen ment keresztül, és ezáltal hagyják neki. Amit meg Katniss Gale-lel művel, az egyenesen.... Mivel az én látásmódom szerint, már a második részben beleszeret Peetába (más kérdés, hogy jóval később tudatosul benne), Gale-t egy az egyben csak kihasználja, amit szerencsétlen fiú hagy neki.
Finnicket pont azért szeretem, mert ugyan szörnyű dolgokra kényszerült a Kapitólium nyomása miatt, ami meg is törte, de képes volt egy viszonylag normális életet felépíteni, és az érzelmei dacára "férfiként" kiállni. És, ugye az van, hogy ő kétszer borul ki, ha jól emlékszem, egyszer Maggs miatt és egyszer Annie miatt a fecsegőposzátáknak köszönhetően.
Peetát egyébként én sem választanám, bár nem azért mert érzékeny, hanem mert szerény véleményem szerint egy papucs, úgyhogy én maradok Finnicknél, aki azok között van, akiket nagyon sajnálok, hogy SPOILER megöltek. :c
Több ismerősöm, aki olvasta a könyveket nem szereti Katniss-t, pont azért amilyen. De bakker, egy ilyen világban, csak így lehet túlélni. Ha egy Bella Swan-t „bedobnak” egy ilyen világba, nem igazán lenne sikeres, ahogy Katniss Everdeen sem abban a világban. Ezzel azt akarom mondani, hogy Katniss az egyik legjobban kidolgozott, és leghitelesebb karakter, akivel találkoztam a könyvek során. És én szeretem a karakterét, és valamilyen szinten tudok is vele azonosulni. Egy kicsit én is aszociális vagyok, és nehezen bízom meg emberekben :S
VálaszTörlésFiúk. Én alapból szeretem mindkettőt, de ha én lettem volna Katniss helyében nem választottam volna egyiket sem :/ Viszont Finnickért oda meg vissza vagyok, de ez nyilván a személyiségemből fakad. Egyébként ez lehet, hogy vad lesz, de ha Annie abszolút nem is lett volna az egyenletben, én még egy Katniss-Finnick párost is megnéztem volna, na, az lett volna a fordulat :D
Vigyázat, SPOILER veszély. :)
VálaszTörlésA cikkel kapcsolatban azt gondolom, hogy maga a stílus, mármint, hogy evidenciákat mondd el úgy, mintha ezt még soha senki se találta volna ki, alapvetően jellemző a tudományos irodalomra. A cikk (tanulmány?) tartalma miatt ez, szerintem, nem róható fel a szerzőnek.
Az, hogy Kathniss mennyire erős karakter az más kérdés. Szerintem inkább sebzett, de ez az én véleményem. Erős, mert erősnek kell lennie, nincs más választása. Egyszerűen követi a Maslow piramist: vagyis ha az ember alapvető szükségletei nincsenek kielégítve: étel, ital, biztonság, akkor nem tud az érzelmi vagy lelki szükségleteivel foglalkozni. Ez teljesen logikus a karakter megjelenítés szempontjából, hogy egy éhező kamasz lány, akinek egyik napról a másikra kell kitalálnia, hogy nem fognak éhen halni az összetört anyjával és a kishúgával együtt az apja halála után, másként fejlődik érzelmileg (érzéketlen lesz az udvarlásra, nem törődik a szerelemmel, stb.), mint a többi szereplő. Ha belegondolunk Gale tud vadászni, amit Kathniss sokkal később kell megtanuljon. Galenek van eszköze a túlélshez, több energiája jut a lányokkal való foglalkozásra. Ugyanígy Peeta, aki pékségben dolgozik. lehet, hogy száraz kenyeret esznek, de ha választani kell a semmi és a száraz kenyér között, akkor még mindig az a jobb. Így Peetanak is van ideje lelkizni, szerelmesnek lenni, akármilyen ramaty helyzetben is vannak mindannyian. Kathniss helyzete viszont annyira rossz (gondoljunk csak a pitypang felfedezése előtti időszakra, amikor majdnem tényleg éhen halnak), hogy az érzelmi élet túl nagy luxus számára, olyan, ami elvonja az energiákat a túléléstől. Aki éveken át így él, hogy vinnie kell a saját családját a hátán, felelősséggel és küzdeni akarással, az nagyon nehezen szokja meg ha változik körülötte a világ. Szerintem Kathniss bizonyos értelemben "béna", hisz nagyon lassan tanul. A szociális kapcsolatokat, egyébként, baromi nehéz felnőtt vagy kamasz fejjel megtanulni. Sokkal egyszerűbb azoknak az élete, akiknek gyerekkoruktól fogva szépen lassan sajátítják el a társadalmi szabályokat, vagyis van gyerekkoruk, kamaszkoruk, a maguk korának megfelelő problémákkal. Kathnissnek viszont egy felnőtt problémáit kell a nyakába vennie, az apját kell helyettesítenie, ami egy kamasz lány számára túl nagy feladat. Én nem csodálkozom azon, hogy ennyit szenved a két fiú közt. Egyszerűen fogalma sincs mi ez a helyzet, nem ismerős neki, mert eddig ilyen vele nem volt, hogy ennyi ideje és energiája lett volna a pasikkal törődni.
Az, hogy Kathniss fiús, az sem egy olyan nagy szám. Kezdjük ott, hogy a kamasz lányok nagyon nagy százalékban fiúsak. Az ókori görögöknél a nők életét 4 korszakra osztották: a kisgyermekkort a kamaszkor közepéig az Artemisz időszaknak hívták, vagyis ezt is várták el a kislányoktól, hogy Artemis, vagyis a harcos szűz isetennőként viselkedjenek, mert tudták, hogy ez a normális. (utána jött Aphrodité, Héra és Pallasz Athéné, vagyis a szép és vonzó, a család őrzője, a család anya, és a bölcs öreg.) Az, hogy Kathniss nem tud átlépni egyik korszakból a másikba, hanem átesik, (átlökdösik: kapitóliumi szép ruhák, elátkozott szerelmesek szerepe, fiúk érdeklődése stb.) az a már korábban írt élmények miatt normális. Magyarul, szerintem, Kathniss teljesen logikusan viselkedik. korának és élettapasztalatának megfelelően, az lenne a fura, ha mindennel képben lenne, és nem csak túlélni akarna.
Szerintem Peeta "nőiessége" is csak amolyan rágódás a semmin. Egyrészt Peetának legalább annyi férfias tulajdonsága van, mint "nőies". Másrészt attól, hogy egy karakter nem "macsó", attól még férfias maradhat. Van egy elmélet, ami pontokat ad sztereotípiák alapján, vagyis, hogy az emberek mit várnak a nőktől milyenek legyenek, és mit várnak a férfiaktól, hogy milyenek legyenek. Ezeket a női és férfi tulajdonságokat vizsgálták, hogy mennyire igazak egy átlag emberre. kijött, hogy egy ötpontos skálán a legnőiesebb nő vagy a legférfiasabb férfi is csak 4 pontot ér el általában, az öt pontos nőket és férfiakat elviselhetetlennek találták a válaszadók, de valójában az nagyon ritka, hogy valaki 5 pontos legyen. Az átlagos a 2-4 pont mindkét nem esetében, tehát az, hogy Kathniss "fiús", Peeta meg "lányos", valójában teljesen természetes és közelebb áll a valósághoz, mint sokan gondolják.
VálaszTörlésKathniss szerintem azt választotta, akit szeretett. Az más kérdés, hogy ebbe a kapcsolatba bele kellett tanulnia, és még az epilógusban is volt hova fejlődnie, de ettől függetlenül, szerintem, jól döntött, hogy Peetát választotta. Egyrészt pont azért, amit a cikk is sejtetett, vagyis, hogy Peeta kiegészíti Kathnisst, másrészt, szerintem, valójában Peetába volt szerelmes. Gale az első szerelme volt, vagy nem is, inkább egy olyan szerelme, ami a társadalmi nyomásnak megfelelő érzelem volt. Kathniss és Galet sokan gondolták szerelmes párnak, akik ismerték, szinte adta magát mindenki számára, hogy hát ők egy pár. Ez amolyan tömegnyomás volt Kathnissnek, de ez nem egy hosszútávú kapcsolat alapja, arról nem is beszélve, hogy Gale lobbanékony természete nem sokáig tartotta volna össze őket. Amolyan se veled, se nélküled kapcsolatba keveredtek volna, így jobb volt, hogy ez nem valósult meg végül.
Ami engem zavart a filmben a karakterek megjelenítésével, az a Jennifer és Josh közötti marha nagy magasságkülönbség. (Egyébként hihetetlen zseniálisan próbálják ezt kiküszöbölni, milyen technikát erre be lehet vetni a természetesség keretei között, bevetik.) Ugye a könyvben kiderül, hogy Peeta legalább olyan magas mint Gale, legalábbis nekem ez jött le azokból a részekből, amik Peeta magasságával foglalkozik. Számomra kevésbé volt hiteles így a két karakter, hogy ilyen nagy a különbség köztük. Viszont a színészi játék azért sok mindent el tud takarni, szóval a színészek jók a szerepre, arról, hogy milyen magasak, arról meg úgysem tehetnek. :)
Bocs, hogy ilyen hosszú lettem... :)
Egyébként sem lenne gond, hogy hússzú vagy, de így, hogy ráadásul ilyen izgalmas dolgokat is írsz, külön élmény volt olvasni :)
TörlésAnnyi, hogy amit Te leírsz, az sem minden feltétlenül törvényszerű, de tetszett, hogy belevitted a Maslow-i szükségletpiramist és ez az ókori görögös felosztás is tetszik, ezt nem is ismertem. :)
Persze, mindig vannak kivételek, mert nem mindenki egyforma. Meg ugye próbáltam saját véleményt is megfogalmazni, ami messze nem az etalon igazság. :)
Törlés