Tudom, hogy 5-15-25-én van visszaolvasós rovat, de holnap a DVD megjelenésnek örülünk, szóval inkább ma haladunk tovább a történet végkifejlete felé. Ne feledjétek, a bejegyzés erősen spoilerveszélyes, és semmiképp nem helyettesítheti az eredeti könyv elolvasását.
Katniss és Johanna továbbra is elszántan készül a Kapitólium elleni harcra. A szokásos gyakorlatokon túl egy úgynevezett Szimulált Utcai Harc nevű gyakorlat is bekerül a repertoárjukba, ahol az életszerű nehézségeket is ügyesen kerülik el.
Egy nap mégis meglepetés éri Katnisst:
"Aztán Peeta megjelenik a reggeli erősítő edzéseken. Levették a bilincset a csuklójáról, de továbbra is két őr kíséri mindenhová. Ebéd után látom, hogy a kiképzőtéren egy csapat kezdő társaságában gyakorlatozik. Hihetetlen, hogy ezek mit képzelnek. Ha egy kisebb szóváltás Dellyvel odáig vezethet, hogy Peeta saját magával veszekszik, akkor hogyan engedhetik meg neki, hogy a fegyver-összeszerelést tanulja.
Amikor felhozom a témát Plutarchnál, megnyugtat, hogy kizárólag a kamerák kedvéért csinálják az egészet. Annie esküvőjéről már készült felvétel, és azt is láthatták a nézők, hogyan lő célba Johanna, viszont az a helyzet, hogy egész Panem arra kíváncsi, mi van Peetával. Látniuk kell, hogy a lázadók – nem pedig Snow – oldalán harcol. Az meg egyenesen fantasztikus volna, ha fel tudnának venni néhány vágóképet kettőnkről. Nem is muszáj csókolóznunk, elég, ha látszik, milyen boldogok vagyunk, hogy újra együtt lehetünk..."
Hamarosan újabb fordulópont következik, amikor Katniss és Johanna letehetik a vizsgát, amelynek alapján eldöntik, részt vehetnek-e a Kapitóliumba tartó küldetésben.
"A vizsga négy részből áll: teljesíteni kell egy akadálypályát, hogy fel tudják mérni az állóképességünket, aztán egy írásbeli vizsga következik, ahol a taktikai tudásunkról kell számot adnunk, majd a fegyverhasználatban való jártasságunkat tesztelik, végül egy szimulált harci bevetésen kell helytállnunk a Tömbben. A vizsga első három része olyan gyorsan lemegy, hogy idegeskedni sincs időm, ráadásul egész jól sikerülnek, a Tömbnél azonban valami fennakadás van."
Aztán a mindent eldöntő Szimulált Utcai Harc is lezajlik. Katniss számára hasznos felismeréssel:
"Ahogy kilépek a fedezékemből, és megcélzom a hordót, az osztagparancsnokom – aki eddig nem sok vizet zavart – utasít, hogyfeküdjek hasra. Az ösztöneim azt súgják – vagyis inkább üvöltik –, hogy ne törődjek a paranccsal, húzzam meg a ravaszt, és robbantsam fel a Békeőröket. Ekkor rádöbbenek, hogy a katonaság mit tart a legnagyobb gyengémnek. A viadal első másodpercétől kezdve – amikor a narancssárga hátizsákért rohantam – a Nyolcadikban folytatott tűzharcon át, egészen addig a pillanatig, amikor az ösztöneimre hallgatva végigrohantam a téren a Másodikban. Minden megmozdulásom ugyanarra világít rá: nem vagyok képes végrehajtani a feletteseim parancsait.
Olyan sebességgel és erővel vágom hasra magam, hogy valószínűleg egy hétig nem tudom majd kiszedegetni az államba fúródó apró kavicsokat."
A vizsga végén kiderül, hogy Katniss a 451-es osztagba kerül, ahol parancsnoka Boggs, társai Pedig Gale, Finnick és még öt - ekkor még ismeretlen - katona lesznek.
A parancsnokságon kiderül, hogy a 451-es osztag mesterlövészekből áll, majd Plutarch bemutatja, milyen veszélyekkel kell szembenézniük a Kapitóliumban:
"– Ezeket a pontokat podoknak hívjuk. Minden egyes pont különböző akadályokat jelöl. Ezek az akadályok a bombáktól a mutáns hordákig bármik lehetnek. De tévedés ne essék: az ellenség azért helyezte el ezeket a podokat, hogy csapdába ejtsen vagy megöljön benneteket. Egyik-másik már a Sötétség Napjai óta ott van. Be kell vallanom, jó részüket magam terveztem. Ez a program a Kapitóliumból való távozásunk előtt szerzett információk alapján határozta meg a podok helyzetét. A
kapitóliumiak nem tudnak róla, hogy mi is rendelkezünk ezekkel az információkkal. Ezzel együtt igen valószínű, hogy az elmúlt hónapok során újabb podokat aktiváltak. Ez vár tehát rátok a Kapitóliumban. Ezzel kell szembenéznetek."
A következő jelenet különösen frappánsra sikerült, szerintem nagyon jellegzetes pillanata a Kiválasztottnak:
"A lábaim szinte maguktól mozognak, ahogy az asztalhoz lépek. A hologramtól pár centire állok meg. Kinyújtom a kezem, és megmarkolok egy gyorsan villogó zöld pontot.
Valaki odalép mellém, a teste megfeszül. Természetesen Finnick az. Mert csak egy másik győztes tudja észrevenni, amit én rögtön kiszúrok. Az aréna. Tele podokkal – vagy csapdákkal –, amelyeket a Játékmesterek irányítanak. Finnick megsimogat egy folyamatosan világító piros pöttyöt az egyik ajtó felett. – Hölgyeim és uraim...
A hangja halk, de az enyém már erősen visszhangzik a teremben.
– Kezdődjék hát a Hetvenhatodik Éhezők Viadala!"
Suzanne Collins zseniálisan oldja meg, hogy sorozata mindvégig jellegzetes maradjon és úgy lenne benne végig "viadal", hogy a végén az már voltaképp nem az, hanem háború. Hátborzongató. Főleg, amikor Katniss és Finnick meg akarják győzni magukat és egymást, hogy ez nem is igazi Viadal:
"– Ez nem olyan lesz, mint a többi viadal volt – mondom határozottan. Meg akarom győzni magamat, hogy jó lesz ez így. És ebben a pillanatban belém hasít a felismerés, hogy mi is a helyzet valódi szépsége. – Most Snow is a játékosok között lesz."
Johanna azonban nincs a Kapitóliumba készülők között. Haymitch mondja el Katnissnek, miért is:
"– Bent volt a Tömbben. Megpróbálták kifürkészni a gyenge pontjait, és elárasztották az utcát vízzel – meséli Haymitch.
[...]
– És?
– Így kínozták a Kapitóliumban. Leöntötték vízzel, és áramot vezettek a testébe – folytatja Haymitch. – Valószínűleg megrohanta a kínzás emléke. Bepánikolt, azt sem tudta, hol van. Muszáj volt benyugtatózni. – [...] Eszembe jut, hogy Johanna sohasem fürdött. Hogy azon az esős napon úgy lépett ki a zivatarba, mintha sav csöpögött volna az égből."
Katniss hamarosan meg is látogatja a lányt a kórházban, aki mostanra a barátnője lett. Megható pillanat:
"Az erdőben keresek egy fenyőt, és marékszám tépdesem az illatos tűleveleket az ágakról. Aztán szép kis kupacba rakom őket a kötszer közepére, felhajtogatom a széleit, csavarok egyet rajta, szorosan összekötöm egy hosszú indával, s egy alma méretű kis csomagot kapok.
Egy pillanatra megállok a kórterem nyitott ajtajában, és Johannát figyelem. Ekkor jövök rá, hogy vadsága elsősorban nyers stílusából fakad. Ha ettől megfosztják – mint például most –, törékeny nővé válik, aki tágra nyílt szemmel küzd a nyugtatok hatása ellen. Mert retteg attól, hogy mi vár rá álmában. Odamegyek hozzá, és felé nyújtom a csomagot.
– Ez micsoda? – kérdezi rekedten. Izzadságtól nedves haja kis tüskékben tapad össze a homlokán.
– Neked csináltam. Hogy legyen valamid, amit betehetsz a fiókodba – mondom, és a kezébe nyomom a csomagot. – Szagold meg! – biztatom.
Johanna az orrához emeli a fenyőtűvel teli batyut, és óvatosan megszagolja.
– Olyan szaga van, mint az otthonomnak – suttogja, és könnyek szöknek a szemébe."
A következő napok felkészülése során Katniss lassan megismeri eddig ismeretlen társait is:
"Megnyugtató a tudat, hogy az osztag minden tagja halál pontosan céloz. Finnick és Gale mellett még öt katona tartozik a csapatba, mindannyian a Tizenharmadikból. Jackson, a parancsnokhelyettes egy középkorú nő, első ránézésre talán kicsit lomhának tűnik, de olyan célpontokat is telibe talál, amiket mi távcső nélkül alig látunk. [...] Aztán van egy húsz év körüli testvérpár, két lány. Leeg a nevük, de mi a biztonság kedvéért Leeg1-nek és Leeg2-nek nevezzük őket. Egyenruhában annyira hasonlítanak, hogy sokszor nem tudom megkülönböztetni őket, aztán egyszer észreveszem, hogy az egyiküknek, Leeg 1-nek furcsa sárga pöttyök vannak a szemében. Van még két idősebb srác, Mitchell és Homes. Szinte sosem beszélnek, de ötven méterről eltalálnak egy porszemet a cipőd orrán."
Amikor kiderül, mire jelölték ki az Osztagot, tagjai felhördülnek:
"– A 451-es osztagot különleges feladatra jelöltük ki – kezdi. Idegesen harapdálom a számat – belül, hogy ne lássák –, mert abban reménykedem, hátha ránk bízzák Snow elnök likvidálását. – Rengeteg kiváló mesterlövészünk van, tévéstábunk annál kevesebb. Ezért aztán kineveztünk titeket Sztár Osztagnak. Ti lesztek az invázió arcai a tévében.
Csalódottságunkat először döbbenet, majd harag váltja fel.
– Ugye, ezzel nem azt akarja mondani, hogy nem vehetünk részt a harcokban? – csattan fel Gale.
– Ott lesztek a harctéren, de nem biztos, hogy mindig a frontvonalon – feleli Plutarch. – Már persze ha be lehet egyáltalán azonosítani valamiféle frontvonalat ebben az átkozott gerillaharcban."
A csapat végül eljut a Kapitóliumba, egyelőre annak külterületére, a harcok pedig egyre beljebb és beljebb szorítják az ellenséget. Hogy ne unja szét magát, Katniss igyekszik megtanulni a város térképét. Ehhez remek eszközük is van:
"A parancsnokok Plutarch hologramját használják. Mindegyikük kapott egy Holo névre keresztelt szerkentyűt, ami elfér a kezükben, és olyan képeket vetít, amilyeneket a Parancsnokságon láttam az eligazításon. Rá lehet közelíteni a háromdimenziós kép bármelyik pontjára, és meg lehet nézni az ott elhelyezett podot. A Holók független egységek – valójában minden Holo egy-egy kivilágított térkép –, nem tudnak jeleket küldeni vagy fogadni. De még így is sokkal jobbak, mint az én papír térképem.
A Holókat a tulajdonosuk hangja aktiválja, a parancsnokoknak elég bemondani a nevüket, a kütyü bekapcsol. Ha már bekapcsolták, az osztag többi tagjának hangjára is reagál, tehát ha mondjuk Boggst megölik vagy súlyosan megsérül, át lehet tőle venni a Holót. Ha bárki az osztagból háromszor elismétli az éjfürt szót, a Holo felrobban, öt méter sugarú körben mindent elpusztítva maga körül. Ez biztonsági célokat szolgál, ha esetleg foglyul ejtenek bennünket. Magától értetődő, hogy szükség esetén mindenki gondolkodás nélkül megtenné ezt."
Néhány nappal később a történet azonban újabb váratlan fordulatot tartogat:
"A negyedik reggelen Leeg2 katona belesétál egy, a térképen nem jelölt podba. Az aktiválás után azonban nem egy mutáns szúnyograj szabadul ránk – ahogy arra számítottunk –, hanem a pod egy rakás fémfullánkot szór szét maga körül. Az egyik Leeg2 agyába fúródik. Meghal, mielőtt a felcserek megérkeznek. Plutarch megígéri, hogy gyorsan találnak helyette valakit.
Másnap este meg is érkezik az osztag új tagja. Nincsenek rajta bilincsek. Nem kísérik őrök. Gépfegyverrel a vállán ballag ki a vasútállomásról. Döbbenet és zavarodottság lesz úrrá rajtunk, de akárhogy meresztjük is a szemünket, Peeta kézfején friss tintával az osztagunk száma virít: 451."
Az idézetek Suzanne Collins: A Kiválasztott című regényéből származnak.
Katniss és Johanna továbbra is elszántan készül a Kapitólium elleni harcra. A szokásos gyakorlatokon túl egy úgynevezett Szimulált Utcai Harc nevű gyakorlat is bekerül a repertoárjukba, ahol az életszerű nehézségeket is ügyesen kerülik el.
Egy nap mégis meglepetés éri Katnisst:
"Aztán Peeta megjelenik a reggeli erősítő edzéseken. Levették a bilincset a csuklójáról, de továbbra is két őr kíséri mindenhová. Ebéd után látom, hogy a kiképzőtéren egy csapat kezdő társaságában gyakorlatozik. Hihetetlen, hogy ezek mit képzelnek. Ha egy kisebb szóváltás Dellyvel odáig vezethet, hogy Peeta saját magával veszekszik, akkor hogyan engedhetik meg neki, hogy a fegyver-összeszerelést tanulja.
Amikor felhozom a témát Plutarchnál, megnyugtat, hogy kizárólag a kamerák kedvéért csinálják az egészet. Annie esküvőjéről már készült felvétel, és azt is láthatták a nézők, hogyan lő célba Johanna, viszont az a helyzet, hogy egész Panem arra kíváncsi, mi van Peetával. Látniuk kell, hogy a lázadók – nem pedig Snow – oldalán harcol. Az meg egyenesen fantasztikus volna, ha fel tudnának venni néhány vágóképet kettőnkről. Nem is muszáj csókolóznunk, elég, ha látszik, milyen boldogok vagyunk, hogy újra együtt lehetünk..."
Hamarosan újabb fordulópont következik, amikor Katniss és Johanna letehetik a vizsgát, amelynek alapján eldöntik, részt vehetnek-e a Kapitóliumba tartó küldetésben.
"A vizsga négy részből áll: teljesíteni kell egy akadálypályát, hogy fel tudják mérni az állóképességünket, aztán egy írásbeli vizsga következik, ahol a taktikai tudásunkról kell számot adnunk, majd a fegyverhasználatban való jártasságunkat tesztelik, végül egy szimulált harci bevetésen kell helytállnunk a Tömbben. A vizsga első három része olyan gyorsan lemegy, hogy idegeskedni sincs időm, ráadásul egész jól sikerülnek, a Tömbnél azonban valami fennakadás van."
Aztán a mindent eldöntő Szimulált Utcai Harc is lezajlik. Katniss számára hasznos felismeréssel:
"Ahogy kilépek a fedezékemből, és megcélzom a hordót, az osztagparancsnokom – aki eddig nem sok vizet zavart – utasít, hogyfeküdjek hasra. Az ösztöneim azt súgják – vagyis inkább üvöltik –, hogy ne törődjek a paranccsal, húzzam meg a ravaszt, és robbantsam fel a Békeőröket. Ekkor rádöbbenek, hogy a katonaság mit tart a legnagyobb gyengémnek. A viadal első másodpercétől kezdve – amikor a narancssárga hátizsákért rohantam – a Nyolcadikban folytatott tűzharcon át, egészen addig a pillanatig, amikor az ösztöneimre hallgatva végigrohantam a téren a Másodikban. Minden megmozdulásom ugyanarra világít rá: nem vagyok képes végrehajtani a feletteseim parancsait.
Olyan sebességgel és erővel vágom hasra magam, hogy valószínűleg egy hétig nem tudom majd kiszedegetni az államba fúródó apró kavicsokat."
A vizsga végén kiderül, hogy Katniss a 451-es osztagba kerül, ahol parancsnoka Boggs, társai Pedig Gale, Finnick és még öt - ekkor még ismeretlen - katona lesznek.
A parancsnokságon kiderül, hogy a 451-es osztag mesterlövészekből áll, majd Plutarch bemutatja, milyen veszélyekkel kell szembenézniük a Kapitóliumban:
"– Ezeket a pontokat podoknak hívjuk. Minden egyes pont különböző akadályokat jelöl. Ezek az akadályok a bombáktól a mutáns hordákig bármik lehetnek. De tévedés ne essék: az ellenség azért helyezte el ezeket a podokat, hogy csapdába ejtsen vagy megöljön benneteket. Egyik-másik már a Sötétség Napjai óta ott van. Be kell vallanom, jó részüket magam terveztem. Ez a program a Kapitóliumból való távozásunk előtt szerzett információk alapján határozta meg a podok helyzetét. A
kapitóliumiak nem tudnak róla, hogy mi is rendelkezünk ezekkel az információkkal. Ezzel együtt igen valószínű, hogy az elmúlt hónapok során újabb podokat aktiváltak. Ez vár tehát rátok a Kapitóliumban. Ezzel kell szembenéznetek."
A következő jelenet különösen frappánsra sikerült, szerintem nagyon jellegzetes pillanata a Kiválasztottnak:
"A lábaim szinte maguktól mozognak, ahogy az asztalhoz lépek. A hologramtól pár centire állok meg. Kinyújtom a kezem, és megmarkolok egy gyorsan villogó zöld pontot.
Valaki odalép mellém, a teste megfeszül. Természetesen Finnick az. Mert csak egy másik győztes tudja észrevenni, amit én rögtön kiszúrok. Az aréna. Tele podokkal – vagy csapdákkal –, amelyeket a Játékmesterek irányítanak. Finnick megsimogat egy folyamatosan világító piros pöttyöt az egyik ajtó felett. – Hölgyeim és uraim...
A hangja halk, de az enyém már erősen visszhangzik a teremben.
– Kezdődjék hát a Hetvenhatodik Éhezők Viadala!"
Suzanne Collins zseniálisan oldja meg, hogy sorozata mindvégig jellegzetes maradjon és úgy lenne benne végig "viadal", hogy a végén az már voltaképp nem az, hanem háború. Hátborzongató. Főleg, amikor Katniss és Finnick meg akarják győzni magukat és egymást, hogy ez nem is igazi Viadal:
"– Ez nem olyan lesz, mint a többi viadal volt – mondom határozottan. Meg akarom győzni magamat, hogy jó lesz ez így. És ebben a pillanatban belém hasít a felismerés, hogy mi is a helyzet valódi szépsége. – Most Snow is a játékosok között lesz."
Johanna azonban nincs a Kapitóliumba készülők között. Haymitch mondja el Katnissnek, miért is:
"– Bent volt a Tömbben. Megpróbálták kifürkészni a gyenge pontjait, és elárasztották az utcát vízzel – meséli Haymitch.
[...]
– És?
– Így kínozták a Kapitóliumban. Leöntötték vízzel, és áramot vezettek a testébe – folytatja Haymitch. – Valószínűleg megrohanta a kínzás emléke. Bepánikolt, azt sem tudta, hol van. Muszáj volt benyugtatózni. – [...] Eszembe jut, hogy Johanna sohasem fürdött. Hogy azon az esős napon úgy lépett ki a zivatarba, mintha sav csöpögött volna az égből."
Katniss hamarosan meg is látogatja a lányt a kórházban, aki mostanra a barátnője lett. Megható pillanat:
"Az erdőben keresek egy fenyőt, és marékszám tépdesem az illatos tűleveleket az ágakról. Aztán szép kis kupacba rakom őket a kötszer közepére, felhajtogatom a széleit, csavarok egyet rajta, szorosan összekötöm egy hosszú indával, s egy alma méretű kis csomagot kapok.
 |
| Forrás |
– Ez micsoda? – kérdezi rekedten. Izzadságtól nedves haja kis tüskékben tapad össze a homlokán.
– Neked csináltam. Hogy legyen valamid, amit betehetsz a fiókodba – mondom, és a kezébe nyomom a csomagot. – Szagold meg! – biztatom.
Johanna az orrához emeli a fenyőtűvel teli batyut, és óvatosan megszagolja.
– Olyan szaga van, mint az otthonomnak – suttogja, és könnyek szöknek a szemébe."
A következő napok felkészülése során Katniss lassan megismeri eddig ismeretlen társait is:
"Megnyugtató a tudat, hogy az osztag minden tagja halál pontosan céloz. Finnick és Gale mellett még öt katona tartozik a csapatba, mindannyian a Tizenharmadikból. Jackson, a parancsnokhelyettes egy középkorú nő, első ránézésre talán kicsit lomhának tűnik, de olyan célpontokat is telibe talál, amiket mi távcső nélkül alig látunk. [...] Aztán van egy húsz év körüli testvérpár, két lány. Leeg a nevük, de mi a biztonság kedvéért Leeg1-nek és Leeg2-nek nevezzük őket. Egyenruhában annyira hasonlítanak, hogy sokszor nem tudom megkülönböztetni őket, aztán egyszer észreveszem, hogy az egyiküknek, Leeg 1-nek furcsa sárga pöttyök vannak a szemében. Van még két idősebb srác, Mitchell és Homes. Szinte sosem beszélnek, de ötven méterről eltalálnak egy porszemet a cipőd orrán."
Amikor kiderül, mire jelölték ki az Osztagot, tagjai felhördülnek:
"– A 451-es osztagot különleges feladatra jelöltük ki – kezdi. Idegesen harapdálom a számat – belül, hogy ne lássák –, mert abban reménykedem, hátha ránk bízzák Snow elnök likvidálását. – Rengeteg kiváló mesterlövészünk van, tévéstábunk annál kevesebb. Ezért aztán kineveztünk titeket Sztár Osztagnak. Ti lesztek az invázió arcai a tévében.
Csalódottságunkat először döbbenet, majd harag váltja fel.
– Ugye, ezzel nem azt akarja mondani, hogy nem vehetünk részt a harcokban? – csattan fel Gale.
– Ott lesztek a harctéren, de nem biztos, hogy mindig a frontvonalon – feleli Plutarch. – Már persze ha be lehet egyáltalán azonosítani valamiféle frontvonalat ebben az átkozott gerillaharcban."
A csapat végül eljut a Kapitóliumba, egyelőre annak külterületére, a harcok pedig egyre beljebb és beljebb szorítják az ellenséget. Hogy ne unja szét magát, Katniss igyekszik megtanulni a város térképét. Ehhez remek eszközük is van:
A Holókat a tulajdonosuk hangja aktiválja, a parancsnokoknak elég bemondani a nevüket, a kütyü bekapcsol. Ha már bekapcsolták, az osztag többi tagjának hangjára is reagál, tehát ha mondjuk Boggst megölik vagy súlyosan megsérül, át lehet tőle venni a Holót. Ha bárki az osztagból háromszor elismétli az éjfürt szót, a Holo felrobban, öt méter sugarú körben mindent elpusztítva maga körül. Ez biztonsági célokat szolgál, ha esetleg foglyul ejtenek bennünket. Magától értetődő, hogy szükség esetén mindenki gondolkodás nélkül megtenné ezt."
Néhány nappal később a történet azonban újabb váratlan fordulatot tartogat:
"A negyedik reggelen Leeg2 katona belesétál egy, a térképen nem jelölt podba. Az aktiválás után azonban nem egy mutáns szúnyograj szabadul ránk – ahogy arra számítottunk –, hanem a pod egy rakás fémfullánkot szór szét maga körül. Az egyik Leeg2 agyába fúródik. Meghal, mielőtt a felcserek megérkeznek. Plutarch megígéri, hogy gyorsan találnak helyette valakit.
Másnap este meg is érkezik az osztag új tagja. Nincsenek rajta bilincsek. Nem kísérik őrök. Gépfegyverrel a vállán ballag ki a vasútállomásról. Döbbenet és zavarodottság lesz úrrá rajtunk, de akárhogy meresztjük is a szemünket, Peeta kézfején friss tintával az osztagunk száma virít: 451."
Az idézetek Suzanne Collins: A Kiválasztott című regényéből származnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése