Na, a múltkor hiányoltuk Josh-t (vagy az csak én voltam?? :), most viszont végre találtam egy cikket, amely az Escobar: Paradise Lost című filmjének apropóján készült, és amit remélem, örömmel fogadtok. Itt-ott azért vannak a cikkben Éhezők Viadala utalások is, szóval szó sincs róla, hogy ne szívesen hoznám az anyagot!
 |
| Josh Hutcherson az Escobar: Paradise Lost-ban |
Josh Hutcherson adhat ugyan leckét csókolózásból, de valószínűleg nem lesz túl lelkes, ha ezt kéred tőle. Az Éhezők Viadala 22 éves színésze, akit sokan csak Peetaként ismernek, már öreg harcos a csókolózással, szexis sms írásával és minden mással kapcsolatos kérdésekben, amelyeket képei mellett már leközöltek a Seventeen magazinban és hasonszőrű társaiban.
- Őszintén szólva, amikor ezek a magazinok megkérdezik, hogy melyik hírességbe vagyok szerelmes, vagy hogy lehet a legjobban csókolni, azt jár a fejemben "Ez nem az én szakterületem." - mondja Hutcherson nevetve szalagcímként idézett válaszaira, amelyeket nem tudott kikerülni.
- A legnehezebb, amikor olyanokat kérdeznek, ami engem teljesen hidegen hagy. Olyan érzésem van, mintha lennie kellene egy ál-érdeklődésemnek, de ekkor úgy érzem, ez nem én vagyok. Ha viszont önmagam akarok maradni, akkor azt kellene válaszolnom, hogy "Erre nem kívánok válaszolni." De akkor meg bunkónak tartanának. Az meg kellemetlen.
Tartózkodom attól, hogy megkérdezzem, milyen érzés J-Law-val csókolózni, miközben Hutcherson előrehajol és koncentrál, amitől olyan arcot vág, mintha duzzogna. Egy hotelszobában találkozunk a Torontoi Filmfesztivál idején, amely a belvárosra néz, és Hutcherson legutóbbi Éhezők Viadala árnyékán túlmutató munkájáról beszélgetünk.
Az Escobar: Paradise Lost című bűnügyi thrillerben Hutcherson Nick szerepét alakítja, a képzeletbeli kanadai szörfösét, akit a címszereplő drogbáró a szárnyai alá vesz. Nick eredetileg ír lett volna, ám a színésznek túl nagy kihívást jelentett az ír akcentus, így végül úgy döntöttek, mégis kanadai legyen.
- Azt akartuk, hogy hiteles legyen és ne legyen amerikai. - idézi fel Hutcherson. - Az amerikaiak túl nagyképűek.
A film premierje után a stábot azzal vádolták, hogy túl romantikusra sikerült Escobar karaktere, akit nagyon karizmatikusan alakít Benicio Del Toro, és akiről kiderül, hogy a maszk lehullása után igazán borzalmas természete van.
- Ami ijesztő volt, hogy Escobar nem tűnt egyértelműen fenyegetőnek. - mondja Hutcherson. - Jó családapa volt, és sok mindent megtett a szegényekért is. Őszintén szólva ezen film elkészültéig nem is hallottam az összes szörnyűségről, amelyeket tett. Olyan kép élt bennem róla, mint Robin Hood-ról. Akkor szembesültem a borzalmakkal, amikor utánanéztem a dolgoknak.
Forrás: NowToronto
A cikkben szerepel még két olyan rövid hanganyag, amelyekben Josh Az Éhezők Viadaláról beszél, ezek lényegét is lefordítottam:
Ez furcsa, mert már júniusban befejeztük a film forgatását, és ősszel három hétig még promóztuk, és jövő ősszel szintén ez vár ránk, hogy három hétig azért járunk el mindenfelé, hogy reklámozzuk a filmet. Azért ez határozottan komoly elkötelezettség. Az elmúlt négy évben ekörül forgott az életem, és nagyon fárasztó elkészíteni a filmeket, részt venni a sajtókörúton, nem sok szabadideje marad az embernek. Persze a színészet ilyen szakma, hogy az évből hat hónapig nagyon intenzíven dolgozunk, a maradék hat hónapban pedig semmit sem, de így legalább van egy kis szabadidőnk is. Szóval ez nehéz, mert nehéz megtalálni a kettő közötti egyensúlyt. De most már a vége felé járunk és nagyon várom, mit hoz a jövő.
Philip Seymour Hoffmanról:
Csodálatos az előadásmódja és nagyszerű, hogy munkája nagy részét elvégezte [mielőtt elhunyt], így legalább nem kell semmilyen őrültséget kitalálunk emiatt. De igen, ez nagyon megváltoztatta a forgatás hangulatát: azelőtt jól éreztük magunkat, lazultunk, poénkodtunk, ez nagyon megváltozott Philip halála után. Én igaz nem dolgoztam vele túl sokat, de hihetetlen színész volt, és ez a haláleset mindenki számára nagyon nehéz volt.
- Őszintén szólva, amikor ezek a magazinok megkérdezik, hogy melyik hírességbe vagyok szerelmes, vagy hogy lehet a legjobban csókolni, azt jár a fejemben "Ez nem az én szakterületem." - mondja Hutcherson nevetve szalagcímként idézett válaszaira, amelyeket nem tudott kikerülni.
- A legnehezebb, amikor olyanokat kérdeznek, ami engem teljesen hidegen hagy. Olyan érzésem van, mintha lennie kellene egy ál-érdeklődésemnek, de ekkor úgy érzem, ez nem én vagyok. Ha viszont önmagam akarok maradni, akkor azt kellene válaszolnom, hogy "Erre nem kívánok válaszolni." De akkor meg bunkónak tartanának. Az meg kellemetlen.
Tartózkodom attól, hogy megkérdezzem, milyen érzés J-Law-val csókolózni, miközben Hutcherson előrehajol és koncentrál, amitől olyan arcot vág, mintha duzzogna. Egy hotelszobában találkozunk a Torontoi Filmfesztivál idején, amely a belvárosra néz, és Hutcherson legutóbbi Éhezők Viadala árnyékán túlmutató munkájáról beszélgetünk.
Az Escobar: Paradise Lost című bűnügyi thrillerben Hutcherson Nick szerepét alakítja, a képzeletbeli kanadai szörfösét, akit a címszereplő drogbáró a szárnyai alá vesz. Nick eredetileg ír lett volna, ám a színésznek túl nagy kihívást jelentett az ír akcentus, így végül úgy döntöttek, mégis kanadai legyen.
- Azt akartuk, hogy hiteles legyen és ne legyen amerikai. - idézi fel Hutcherson. - Az amerikaiak túl nagyképűek.
A film premierje után a stábot azzal vádolták, hogy túl romantikusra sikerült Escobar karaktere, akit nagyon karizmatikusan alakít Benicio Del Toro, és akiről kiderül, hogy a maszk lehullása után igazán borzalmas természete van.
- Ami ijesztő volt, hogy Escobar nem tűnt egyértelműen fenyegetőnek. - mondja Hutcherson. - Jó családapa volt, és sok mindent megtett a szegényekért is. Őszintén szólva ezen film elkészültéig nem is hallottam az összes szörnyűségről, amelyeket tett. Olyan kép élt bennem róla, mint Robin Hood-ról. Akkor szembesültem a borzalmakkal, amikor utánanéztem a dolgoknak.
Forrás: NowToronto
A cikkben szerepel még két olyan rövid hanganyag, amelyekben Josh Az Éhezők Viadaláról beszél, ezek lényegét is lefordítottam:
Ez furcsa, mert már júniusban befejeztük a film forgatását, és ősszel három hétig még promóztuk, és jövő ősszel szintén ez vár ránk, hogy három hétig azért járunk el mindenfelé, hogy reklámozzuk a filmet. Azért ez határozottan komoly elkötelezettség. Az elmúlt négy évben ekörül forgott az életem, és nagyon fárasztó elkészíteni a filmeket, részt venni a sajtókörúton, nem sok szabadideje marad az embernek. Persze a színészet ilyen szakma, hogy az évből hat hónapig nagyon intenzíven dolgozunk, a maradék hat hónapban pedig semmit sem, de így legalább van egy kis szabadidőnk is. Szóval ez nehéz, mert nehéz megtalálni a kettő közötti egyensúlyt. De most már a vége felé járunk és nagyon várom, mit hoz a jövő.
Philip Seymour Hoffmanról:
Csodálatos az előadásmódja és nagyszerű, hogy munkája nagy részét elvégezte [mielőtt elhunyt], így legalább nem kell semmilyen őrültséget kitalálunk emiatt. De igen, ez nagyon megváltoztatta a forgatás hangulatát: azelőtt jól éreztük magunkat, lazultunk, poénkodtunk, ez nagyon megváltozott Philip halála után. Én igaz nem dolgoztam vele túl sokat, de hihetetlen színész volt, és ez a haláleset mindenki számára nagyon nehéz volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése