Az Éhezők Viadalában látott Rutát alakító Amandla Stenberg is felnő lassan, és ebben a szezonban új szerepben látható Az Álmosvölgy legendája című sorozatban. Amandlával egy olyan 17 éves lány készített interjút, aki már 12 évesen hírnevet szerzett divatról szóló blogjával. Azt remélem, aki szerette Amandlát, örömmel fogadja ezt az interjúrészletet is:
Tanvi Gevinson: Emlékszem, először a Rookie [magazin] egyik buliján találkoztunk. Egy rakott zöld ruhát hordtál, és nagyon jól nézett ki. Ennek nagyon örültem, mert bár részese voltál egy sokak által kedvelt jelenségnek, mégis ugyanazokat a dolgokat szeretted, amiket én és a barátaim és nagyon megközelíthető is maradtál. Nem szeretnék nagyon szűk látókörűnek tűnni, de engem örömmel töltött el, hogy eljöttél a bulinkra és táncoltál velünk.
Amadla Stenberg: Nos, a Rookie olyan kiadvány, amit nagy örömmel forgatok. Ez [a buli] akkortájt volt, amikor elkezdtem részt venni vörös szőnyeges megjelenéseken, és ez az újság olyasmi volt, amit megszállottan kezdtem olvasni, és igazán nagy hatással volt rám, először is a tekintetben, hogy hogyan kell egy ruhát önkifejezési formaként viselni, később pedig azért, mert elkezdett érdekelni a feminizmus és az azzal kapcsolatos beszélgetések.
T. G.: Szóval, amire kíváncsi lennék, hogy megtaláltad már a közösségi érzést a fiatal színésznők - sokszor azt mondják elég irigykedő - világában?
A. S.: Nos, ami az én esetemben egyedi, hogy nincs olyan sok fiatal afroamerikai színésznő, szóval nem tapasztaltam meg az irigységet és a versengést ebben a szakmában úgy nagy általánosságban.
T. G.: Úgy érted ez azért van, mert ugyanarra a szerepre inkább fehér bőrű színésznőt keresnek?
A. S.: Nos, igen. A legtöbb rendezőnek és írónak elég sajátos szereplőválogatási szokásai vannak, vagy van egy család, és már eldöntött tény, hogy a szülők világos bőrűek. Nem szeretnék nagyon keserűnek tűnni, mert tudom, hogy bárki számára nehéz nagyszerű szerepet találni, de az a tény, hogy én afro-amerikai színésznő vagyok, erősen leszűkíti a lehetőségeket. Épp ezért volt olyan üdítő Az Álmoskönyv legendáján dolgozni, mert a karakterem érzelmileg igazán összetett. És azért is, mert ott a két főszereplő, Ichabod és Abbie közül a férfi fehér bőrű, míg a nő afro-amerikai, és az ilyen nem mindennapos a TV-ben. Az Álmosvölgy legendájában több színes bőrű ember játszik, ami igazán klassz.
T. G.: Amikor forgatókönyveket olvasol és szerepet választasz, milyen szempontokra figyelsz?
A. S.: Nos, az Éhezők Viadalára szándékosan mentem el. Olvastam a könyvet és feltűnt, hogy "Hűű, ennek az afro-amerikai kislánynak milyen erőteljes története van!", ezért aztán megállás nélkül e-maileztem az ügynökömmel, hogy próbáljon meg bejuttatni a meghallgatásra. Még most is időnként beugranak azok a pillanatok, amikor az járt a fejemben, hogy "Hű, szerepelni fogok az Éhezők Viadalában, ez őrület!"
Forrás: Dazed And Confused
Amadla Stenberg: Nos, a Rookie olyan kiadvány, amit nagy örömmel forgatok. Ez [a buli] akkortájt volt, amikor elkezdtem részt venni vörös szőnyeges megjelenéseken, és ez az újság olyasmi volt, amit megszállottan kezdtem olvasni, és igazán nagy hatással volt rám, először is a tekintetben, hogy hogyan kell egy ruhát önkifejezési formaként viselni, később pedig azért, mert elkezdett érdekelni a feminizmus és az azzal kapcsolatos beszélgetések.
T. G.: Szóval, amire kíváncsi lennék, hogy megtaláltad már a közösségi érzést a fiatal színésznők - sokszor azt mondják elég irigykedő - világában?
A. S.: Nos, ami az én esetemben egyedi, hogy nincs olyan sok fiatal afroamerikai színésznő, szóval nem tapasztaltam meg az irigységet és a versengést ebben a szakmában úgy nagy általánosságban.
T. G.: Úgy érted ez azért van, mert ugyanarra a szerepre inkább fehér bőrű színésznőt keresnek?
A. S.: Nos, igen. A legtöbb rendezőnek és írónak elég sajátos szereplőválogatási szokásai vannak, vagy van egy család, és már eldöntött tény, hogy a szülők világos bőrűek. Nem szeretnék nagyon keserűnek tűnni, mert tudom, hogy bárki számára nehéz nagyszerű szerepet találni, de az a tény, hogy én afro-amerikai színésznő vagyok, erősen leszűkíti a lehetőségeket. Épp ezért volt olyan üdítő Az Álmoskönyv legendáján dolgozni, mert a karakterem érzelmileg igazán összetett. És azért is, mert ott a két főszereplő, Ichabod és Abbie közül a férfi fehér bőrű, míg a nő afro-amerikai, és az ilyen nem mindennapos a TV-ben. Az Álmosvölgy legendájában több színes bőrű ember játszik, ami igazán klassz.
T. G.: Amikor forgatókönyveket olvasol és szerepet választasz, milyen szempontokra figyelsz?
A. S.: Nos, az Éhezők Viadalára szándékosan mentem el. Olvastam a könyvet és feltűnt, hogy "Hűű, ennek az afro-amerikai kislánynak milyen erőteljes története van!", ezért aztán megállás nélkül e-maileztem az ügynökömmel, hogy próbáljon meg bejuttatni a meghallgatásra. Még most is időnként beugranak azok a pillanatok, amikor az járt a fejemben, hogy "Hű, szerepelni fogok az Éhezők Viadalában, ez őrület!"
Forrás: Dazed And Confused
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése