Élet az Éhezők Viadala után - Wes Bentley interjúrészlet

Valaki épp a napokban írta hozzászólásában, hogy hiányozni fognak neki az első rész szereplői. Gondolom, az illető ezzel nincs egyedül, én magam is így vagyok, ezért is nem feledkezek meg róluk az Innen-onnan rovat hírei között sem, és ha van lehetőség, akkor hozok még velük kapcsolatos anyagokat. Persze igyekszek inkább Éhezők Viadala vonatkozásban gondolkodni. 

Ezúttal a NextMovie Wes Bentley-vel készített interjút a The Time Being című független filmjének megjelenése kapcsán, és ebben az interjúban szó esik az Éhezők Viadaláról is. 

Mozifilmek nagyon sokféle fajtájában láthattunk már, a hatalmas kasszasiker filmektől, például az Éhezők Viadala, egészen a kis független filmekig, amilyen a The Time Being is. Van amelyiket jobban szereted, mint a másikat?

Mindkettőnek megvan a maga előnye. A nagy filmek esetében egy jelenettel napokig is elmolyolhatunk, ami sokszor tényleg jó, néha viszont megnehezíti az ember dolgát, mert sokkal tovább kell egyetlen dologra koncentrálni. Néha szeretem, ha ott a teher rajtam, hogy négy jelenetet is le kell forgatni egy nap alatt, vagy hét oldalnyi anyagot, ami sok. Olyankor úgy érzem, gyorsan belelátok a dolgokba. Szeretek ott állni a kamera közelében is, sőt néha, amikor az embernek nincs lakókocsija, mondjuk kis filmek esetében, az ember tényleg végig a kamera közelében áll és még inkább a filmkészítés részesének érzi magát és én ezt nagyon szeretem. Ugyanakkor szeretek visszavonulni is, és szeretem, ha van pár percem egyedül a lakókocsiban. Szóval mindkettő mellett vannak érvek. Az ember egyfajta nagyobb biztonságot érez egy nagyobb film esetében. Tudod azt, hogy ez biztosan meg is fog jelenni. És ebben van valami jó. De általában nem tudnám azt mondani, hogy a kis független filmeket vagy a nagy stúdiófilmeket szeretem jobban. Mert mindkettőt szeretem.

Jó lehet, hogy kikerültél ebből az Éhezők Viadala őrületből, különösen most, hogy van családod. 

Ó, igen. Élvezem is. Az a helyzet, hogy ebben a szakáll is nagy segítségemre volt. Simán végigmehetek egy csapatnyi kamaszlány között és senki sem fogja tudni ki is vagyok, mert nincs szakállam.

Azért megismernek az emberek az utcán?

Igen.

És mit mondanak? Hogy van egy híres hasonmásod?

Igen, amúgy volt is egy ideig: Tobey Maguire. Emlékszem, Mexikóban voltam különböző városokban, amikor valaki odakiáltott, hogy Pókember. (nevet) Szóval van olyan néha, amikor azt hiszem, hogy tényleg engem ismernek fel, kiderül, hogy azt hiszik, Tobey vagyok. De egyre ritkábban történik meg, valójában nem is volt ilyen olyan sokszor. Furcsa módon, ilyesmi gyakrabban történik meg, ha nem Los Angelesben vagy New Yorkban vagyok. Kisebb városokban jellemző inkább.

Most egy évvel később visszatekintve az Éhezők Viadalára, mi volt a legemlékezetesebb rajongói megnyilvánulás veled szemben?

Egyik alkalommal Albuquerque-ben voltam konditeremben és éreztem, hogy néhány ember bámul, és hirtelen rosszul éreztem magam emiatt. Nem tudtam, miért bámulnak. Aztán egy lány odajött és felém nyújt egy teniszlabdát. Nézek értetlenül a teniszlabdára, mire a kezembe nyom egy tollat. Azt akarta, hogy dedikáljam a tenisz labdáját. Ezt kicsit különösnek találtam.

Azelőtt dolgoztál Jennifer Lawrence-szel, mielőtt hatalmas sztár lett volna belőle. Milyen volt a kapcsolatod Jenniferrel a forgatás alatt? Amiatt, hogy Te is fiatalon kezdted a színészkedést, adtál neki, mint újoncnak bármilyen tanácsot?
Tudod, nem akartam túllépni a hatáskörömet és bárkinek kérdés nélkül tanácsokat osztogatni. De megértettük egymást, és szeretem Jennifert, ahogyan mindenki más is. Nagyon vidám, jól kijöttünk egymással és klassz pillanataink voltak. És mondtam is neki, hogy "Nézd, én sejtem, mit érezhetsz és hogy mi vár rád, és ha beszélni akarsz valakivel erről, akkor hívj csak fel." Persze aztán ez sokkal nagyobb lett, mint amivel nekem valaha is szembe kellett néznem. De néha sms-ezgetünk, viccelődünk, és szerintem jól állja a sarat, legalábbis úgy tűnik. De ott leszek, ha fel szeretne hívni, vagy úgy érzi, sok neki ez az egész.

[...]

Hogy állsz a közösségi médiával? Fenn vagy Twitteren?
Most már igen. Épp most nyitottam egy Twitter-fiókot: @RealWesBentley címen.
Forrás: NextMovie