Mivel közel egy hónap eltelt az Oscar-díj átadója óta, kicsit lecsendesültek a dolgok Jennifer Lawrence körül, így én is szívesen fordítok róla megint. Az Entertainment Weekly cikkét olvashatjátok.
Image Credit: Jeff Vespa/WireImage
Jennifer Lawrence nem egyszerűen a Legjobb Színésznő Oscar-díját nyerte meg múlt hónapban. Gyakorlatilag megnyerte az egész Oscart. (Bocsi, Ben Affleck.) Obszcén humorával és kényszeres magamutogatásával elvarázsolt minket - és az Akadémia szavazóit - az éjszakai showműsorok vendégeként a díjátadó ünnepség előtti hetekben. Különféle gyönyörű ruhákban jelent meg a vörös szőnyegeken. Még fontosabb, hogy ő volt az egyetlen a Dolby Theaterben, aki épp egy 400 millió dolláros franchise bemutatása előtt állt. Természetesen csodálatos volt, és megérdemelten vehette át Oscar-díját, amelyet a Napos oldalban látható elkeseredett fiatal özvegyasszony szerepéért kapott, ám ahogyan átvette a díjat, ott volt a levegőben az a tapintható felismerés, miszerint ő A Jövő: a független filmek gyönyörű, fiatal királynője, aki elvisz a hátán, és akivel el is lehet adni egy akciósorozatot.
Mindössze 22 évesen, egy Oscarral a kezében, az Éhezők Viadala és az X-Men központi szerepeivel, úgy tűnik, Lawrence a megfelelő színésznő a megfelelő filmekben a megfelelő időben.
- Mindenki vele akar dolgozni, legyen szó másik színészről, stúdióról vagy rendezőről. - mondja David Glasser, a Weinstein Company elnök-vezérigazgatója, amely cég a Napos oldalt is forgalmazta. - Szerintem most mindenki a megfelelő Jennifer Lawrence projektet keresi [magának].
Miután meghallgatták, és Kristen Stewart ellenében nem kapta meg a lehetőséget, hogy eljátszhassa az Alkonyat Belláját, az első nagyszerű Jennifer Lawrence munka a Hallgatás törvénye lett, a 2010-es karakán független film, amelyben Lawrence az ozarki kamaszlányt alakítja, aki szegénységben élő fiatal testvéreiről gondoskodik, mivel eltűnt apjukra és mentális betegségekkel küzdő anyjukra nem számíthatnak.
- Volt valami a meghallgatásán, ami azt sugallta, hogy képes elbírni a vállán ennek a családnak a terhét. Ez nem olyasmi, amit az ember ténylegesen el tud játszani. - meséli Paul Schnee, aki Kerry Bardennel együtt végezte ennek a Sundance filmnek a szereplőválogatását. - Én, aki tudtam, milyen igényeink vannak a szerep kapcsán, azonnal azt mondtam, "Ő kell nekünk! Ő kell nekünk!"
Majdnem mindenkinek, aki valaha együtt dolgozott Jennifer Lawrence-szel, megvolt ez az "Ő kell nekem!" pillanata. Amikor a Lionsgate bejelentette Suzanne Collins Éhezők Viadala filmadaptációjának terveit, Lawrence azonnal esélyessé vált a főszerep megszerzésére, részben azért, mert Katniss Everdeen önállósága emlékeztetett a Hallgatás törvényében alakított karakterééhez. Gary Ross (Vágta) azonban, aki a film forgatókönyve megírásának és a film rendezésének lehetőségét megszerezte, még nem látta őt abban a filmben. A felismerés akkor jött el számára, amikor azzal töltött három napot, hogy megírja Jodie Foster filmjének, a Hódkórosnak a kommentárját, amelyben Lawrence Anton Yelchin barátnőjét alakította.
- Csak néztem ezt a filmet újra és újra, és csak azon agyaltam, "Ki ez a színésznő?" Egyszerűen nem hittem el, hogy valaki ilyen tehetséges lehet. - mondja Ross, aki szerint Lawrence kiválasztása Katniss szerepére élete legkönnyebb filmes döntése volt. - Még csak nem is olyan volt, mint egy szereplőválogatós idézet alapján történő választás. Őszintén szerencsésnek éreztem magamat, amiért létezik egy ilyen jó színésznő jelen pillanatban, aki alkalmas erre a szerepre. Így éreztem. Emlékszem, mondtam a Lionsgate-nek, amikor válogattuk a szereplőket, hogy "Nézzétek, ilyet jó, ha 10 évenként egyszer látni." Amikor valaki egy ilyen szintű tehetséggel sétál be az ajtón, az ember nyugodtan hátradőlhet a székében.
Az akciófilmek korábban a férfiak világát jelentették, Hollywood legsikeresebb színésznői, mint például Julia Roberts, pedig beérték azzal, hogy a nemüknek megfelelő legjövedelmezőbb műfajban, a romantikus vígjátékokban vívtak ki maguknak egyeduralmat. Húsz évvel ezelőtt, még akkor is, amikor Jodie Foster is hasonló helyzetben volt a Bárányok hallgatnak mozis sikere után, minden filmstúdióból kivágtak volna, ha beállítasz egy 100 millió dolláros sorozattal, amely egy női főszereplő köré épül (a Sigourney Weaver főszereplésével készülő Alien filmek ritka kivételnek számítottak). De aztán korszakváltás történt, és szinte senki nem lepődött meg, amikor 2010-ben Angelina Jolie, aki már Lara Croftot és Mrs. Smith-t is eljátszotta, sikerre vitte a Salt ügynök című filmet, amelyet eredetileg Tom Cruise-nak szántak.
A mai akciófilmek hősnői már nem törékeny virágszálak. Kemények (Tetovált lány), bátrak (Merida, a bátor), és épp olyan jól bánnak a fegyverrel, mint férfitársaik (Hófehér és a vadász). Amikor 2011-ben Lawrence-t kiválasztották Katniss szerepére, nem csupán Collins disztópikus jövőbeli Jeanne D'Arc-jának arcává vált, hanem ő lett a mozis bevételek igazi női erejének arca is. Az Éhezők Viadala szuperhősként nyitott, 152,5 milliós bevételt hozott az első hétvégén, és összességében több bevételre tett szert, mint bármely másik film 2012-ben, kivéve A bosszúállókat és a Sötét lovag: Felemelkedését.
Mégsem Ross volt az, aki Lawrence tehetségét először hatalmas filmes látványosság szolgálatába állította. Az X-Men: Elsők rendezője, Matthew Vaughn választotta ki, hogy eljátssza Mystique fiatalabb énjét, a kék bőrű mutánsét, akit az eredeti filmekben Rebecca Romijn alakított. Karaktere csak mellékszereplő volt a James McAvoy és Michael Fassbender által alakította mutáns lények mellett, a színésznő azonban azonnal mély benyomást tett az Elsők producerére, Bryan Singerre, aki a folytatást, az Eljövendő múlt napjait rendezi.
- Volt egy jelenetsor, amelyet James-szel és Mike-kal csináltak, és észrevettem, hogy nem okoz neki gondot, hogy a maga vicces módján kiálljon a véleménye mellett. - nevet Singer. - Ő és Matthew gyakorlatilag oda-vissza passzolták egymásnak a labdát azzal kapcsolatban, hogy mi működik és mi nem, és egyszerre belém csapott a felismerés, hogy mindenki ott áll a színen, mind közül ő a legfiatalabb, mégis ő volt képes leginkább hallatni a hangját.
Mindenki számára, aki valaha is nevetett már Lawrence öntörvényűségén - például amikor egy interjúban a mellein viccelődik, vagy úgy tesz, mintha szellentene, vagy játékosan kardozni kezd Jack Nicholsonnal, nehéz elképzelni, hogy a fenti történet valódi.
- Nem hiszem, hogy Jennifert bárki vagy bármi képes zavarba hozni. - mondja Ross. - Meg lennék lepve, ha valaha is történt volna ilyen. Ő egyike a legmagabiztosabb embereknek, akivel valaha találkoztam életemben, de ez megérdemelt. Olyan tehetséges, hogy mindezt megteheti.
Forrás: EW
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése