2014. szeptember 26., péntek

A Kiválasztott filmváltozatával kapcsolatos újabb aggályok

A The Guardian szerint ahhoz, hogy a Kiválasztott filmváltozata túlszárnyalja az első két film színvonalát, az eddiginél királyabb technikai újításokat kell belevinni, amelyekkel kárpótolni lehet az első két filmben "megszokottá" vált Arénákat. Nem mondanám, hogy ezúttal egyetértek a cikk mondanivalójával, de olvassátok el Ti is, aztán mondjátok meg a tutit.

Francis Lawrence-nek hálát illene rebegnie a sorsnak, amiért az Éhezők Viadala utolsó részeihez közeledve névrokonára, Jenniferre támaszkodhat a közelgő film kapcsán. A 24 éves Oscar díjas színésznőnek zseniális a kisugárzása a szélesvásznon, mesésen alakítja szerepét a sikeres filmekben, de olyankor is lenyűgöző, ha kevésbé ismert darabban látjuk.

A Lawrence által az X-Men filmekben játszott alakváltó szuperhős, Mystique szerepe egykor olyan kis jelentőségű volt, hogy rendezője, Bryan Singer egy színészetben járatlan modellt (Rebecca Romijn) kért fel az első, 2000-ben megjelent X-Men film szerepére. Lawrence alakításában azonban a hiányosan öltözött mutáns volt az, akinek köszönhetően az idei X-Men: Az eljöndő múlt napjai az első igazán jól sikerült darabja lett a Marvel képregények végeláthatatlan sorozatának.

Az ott is használt szupererejére ismét szüksége lehet Lawrence-nek, ha azt akarják, hogy Az Éhezők Viadala: A kiválasztott, 1. rész - amelynek előzetese múlt hét óta látható az interneten, - szintén hasonló bravúrokat mutasson be. Ha nem lenne elég, hogy a stúdiónak Suzanne Collins népszerű ifjúsági trilógiája utolsó, legjobb esetben is csak középszerűnek nevezhető regényét kell filmvászonra adaptálni, valaki még azt is elintézte, hogy első körben csupán a kötet első felét mutassák be, hogy ezáltal is még több bőrt lehúzhassanak a kegyetlen disztopikus Amerikát bemutató sorozat rajongóiról. 



Az új előzetesben láthatjuk, amint Katniss a kígyószemű Snow elnökkel Skype-ol, végignézi annak borzalmait, hogy Peeta Mellarkot Panem hataloméhes vezetői saját propagandájukhoz használják fel, és néhány új típusú íjat is láthatunk, amellyel az ellenséggel szembeszállhat. A kreatív csapat azonban csak abban reménykedhet, hogy a közönség hajlandó áldozni Katniss belső utazására és Panem küzdelmeinek széleskörű bemutatására, mert ezúttal már érezhető lesz a korábbi filmekben látott hátborzongató Viadalok hiánya.

Ez persze a könyv hibája. Míg a Kiválasztott egyes részei legalább bemutatnak néhány az Arénáéhoz hasonló csapdát és fegyvert, az izgalmas dolgok - amikor Katniss egy végső, kétségbeesett Kapitólium elleni támadásban vesz részt -, a könyv végén vannak, a könyv első fejezetei azt mutatják be, hogyan küzd meg Katniss az előző két Viadal borzalmas pszichés hatásaival. Ez nem kifejezetten az a téma, amire az ember pulzusa felpörög, ujjai mélyen a popcornos zacskóba süllyednek, bár szerencsére ebben a műfajban mutatja Lawrence a legjobb teljesítményét.

Reméljük, a film készítői megtalálják a módját, hogy szellemes, videojáték-szerű kütyükkel rakják tele az új filmet, mert csupán ez a kegyetlenségre használt technológia az egyetlen, amiért érdemes lesz megnézni a sorozatot. Az első két filmet nagyon feldobta az Arénák megdöbbentő bezártságérzést sugalló hangulata, ami ördögi alapot biztosított kegyetlen technikai jövőbeli eszközök sokaságának, ami több szempontból lenyűgözőbb volt, mint Katniss maga vagy az ő látszólagos romantikus enyelgései vagy a rá váró számtalan veszély. A vadászdarazsak, a mutánsok és a fecsegők sokkalta izgalmasabbak, mint az unalmas szerelmi háromszög és a jövő jövőjében zajló mindennapi harcok.


Van remény. Az előző rész, a Futótűz filmváltozata sokkal jobb volt, mint annak regény alapja, a Kiválasztott 1. részében pedig többet láthatunk majd Philip Seymour Hoffman Plutarch Havensbee-jéből, Julianne Moore, a 13. körzet elnökének, Alma Coinnak a szerepében mutatkozik be, Natalie Dormer pedig hippi-hajú Cressidaként lesz majd látható a filmben. Még az is lehet, hogy idén novemberben a filmeseknek sikerül az, ami nem működött a regényben.

Ám anélkül, hogy az Aréna izgalmaira várhatnánk, simán lehet, hogy a sorozat egy sokkal kiterjedtebb, prózaibb területre ér. Ha viszont így lesz, Jennifer Lawrence-nek minden tehetségét be kell vetnie, hogy a nehézségek közepette nehogy még zordabb idők köszöntsenek Katnissre.
Forrás: TheGuardian

Ha őszinte akarok lenni, kicsit magasabb színvonalúnak gondoltam a TheGuardiant, a cikk írójáról nem mondhatnám, hogy gazdagon el van látva érzelmi intelligenciával.

9 megjegyzés:

  1. Na hát ebben a cikkben az egyetlen értelmes megszólalás a legutolsó mondat volt, ami ugyebár már nem is a cikk, hanem a Te véleményed Ancsi. :) Amúgy nekem alapból nem szimpatikus a cikk irójának stílusa, nameg amiket ír persze. Ha meg csak rosszat tud momdani, akkor miért nem ír inkább egy számára kedveltebb témáról?!

    VálaszTörlés
  2. Ez a cikk a TheGuardianról van? Hm, csökken a színvonal.

    Az X-men volt az idei első jó Marvel film? Leszámítva, hogy az X-men a Fox-nál van, az se stimmel, hogy ez volt az első, mert az Amerika kapitány is remek kritikákat kapott.

    A kiválasztott mióta középszerű? Még ha az írói stílusba bele is lehet kötni, a történet kifejezetten jó irányvonalat vett. Nem értem az Aréna hiányolását, háromszor mégse lehet ugyanazt elsütni.

    A két részre szedésről: Ha ez bőrlehúzás, akkor a Bond 24, a 15. Marvel szuperhősfilm, a Star Wars 7-8-9 nem beszélve a spinoffokról, és a Hobbit 3 részre szedése mi? Szinte minden filmhez oda lehetne írni, hogy bőrlehúzás. Ez hülyeség. Akinek nem tetszik, nem kell megnézni.

    Az pedig, hogy két részre szedték, nem csak pénzügyi okokra vezethető vissza. Egyre kevésbé vagyok biztos, hogy egy filmben jól működött volna a dolog. Természetesen megoldható lett volna úgy is, de kérdés, hogy hogy tetszett volna az embereknek. Azok a dolgok, amik a könyv végén történnek, rendes felvezetést igényelnek, a nézőnek éreznie kell, hogy valami nagyon rossz fog történni, különben a hirtelen váltás csalódottságot fog okozni. Nem tudom, melyik volt az utolsó olyan blockbuster, amelynek kifejezetten szomorú vége volt, de elég ritka. Mivel a Titanic hosszúság itt nem játszik, adott, hogy két filmben vezessük fel a tragédiát.

    Hogy az első részben nem lesz akció és unatkozni fogunk? Ez a legnagyobb marhaság. Csak az előzetesben több akciójelenet van, mint az egész 1. vagy 2. részben (lehet számolni, ha valaki nem hiszi). Ez a sorozat egyébként se az akcióról szól. Számomra a két eddigi filmben a felvezetés sokkal érdekesebb volt, mint maga a Viadal. Aki csihipuhit, meg robbanásokat akar nézni, annak ott van a Bosszúállók és társai (nem állítom, hogy azok rossz filmek, csak más a műfaj). Ez a sorozat nem ezekkel vonzza be a nézőt a moziba, hanem a grandiózus sci-fi látványvilággal, a történettel, a drámával. Üdítő kivétel a blockbusterek világában. Csak a kütyük miatt érdemes nézni? Az író egyre mélyebbre ássa el magát.

    A filmeseknek sikerül, ami a regényben nem működik: Na, ebben én is reménykedem. Nem kételkedem abban, hogy most se fogunk csalódni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig bizony harmadszor is elsütik! ;) A Capitoliumi rész egyértelműen a harmadik Aréna, a 76 Éhezők Viadala. De ezt még ki is mondják a könyvben (Katniss és Finick).

      Azt ugye tudod, hogy a Kiválasztott vége teljesen Happy End! A rosszak meg megbűnhődnek, a jók megkapják a jutalmukat, és boldogan élnek, amíg meghalnak. Csak annyi fontos szereplő hal meg a könyv végén amennyi feltétlenül muszáj, hogy az olvasok a valóságosság is a realitás illúziójába maradhassanak.
      Az, ha valakinek a könyv vége nem Boldog, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az író is szomorú véget akart írni, mert lehet, hogy csak arról van szó. Ő mást akart hallani, mint amit Collins üzeni akart. Vagy, mert ő olyasmit is belelátott a regénysorozatba, amit Collins nem, vagy nem akkora fajsúllyal rakott bele a történetébe. Persze ez sem baj. :D

      Törlés
    2. Eh, Aréna alatt a rendes Hunger Games-t értem. Ilyet az utolsó két film nem tud prezentálni, és a cikk szerzője is erre utalt. A másodiknak van egy hasonló koncepciója a Kapitóliummal, de annak abszolút más a légköre. A Part 1.nél viszont semmi ilyesmi nem lesz, és ez nem is baj, sőt. Erre akartam kilyukadni.

      Happy End? Lol. Ezek szerint egész más fogalmaink vannak a happy endről. Ha már a Titanic szóba került, annak is happy end a vége? Csak annyi fontos szereplő halt meg, amennyi feltétlenül muszáj, a főszereplő pedig sikeresen túltette magát az egészen és boldog életet élt.

      Törlés
  3. Aki ezt a cikket írta biztos a Transformers filmeken nőtt fel.. -.-

    VálaszTörlés
  4. Lehet megleszek kövezve,de néhány dologgal azért egyetértek.
    A Kiválasztottal kapcsolatban nekem is vannak kétségeim és van pár olyan rész ami kifejezetten érdekelni fog a megvalósítás/megfilmesítés szempontjából. (Gondolok itt arra,h a könyvben ugye Katniss szemszögéből látjuk/olvassuk a történetet,a filmeknél azért ez nem mindig így van. Ezért kifejezetten örülnék annak,ha esetleg bepillantást engednének a Kapitóliumban zajló történetekbe is.pl.: Peeta és a többi győztes fogvatartására/kínzására,vagy arra,h a Kapitóliumban hogyan állítják össze az interjúkat,etc…)

    VálaszTörlés
  5. Aki ezt írta az egy barom!(Nem rád gondoltam Ancsi.)

    VálaszTörlés
  6. Én is Mátéval értek alapvetően egyet.

    Bár szerintem, és reményeim szerint, a film kasszasiker lesz, de a cikk írójának alapvetően sok mindenben igaza van. Bár nem kellett volna mondanivalóját ennyire nyers, tapló stílusban megfogalmaznia. A legelső dolog, amit egy rajongónak nehéz talán megemészteni, hogy amennyiben a film kasszaiker akar lenni, rekord bevétellel, akkor igen is az akciófilmeken felnőtt tömegek igényit kell kielégítenie. És ők pedig azt akarják, amit a cikk írója is mond. Mély üzenetű film még sose volt kasszasiker, a magvas gondolataitól! ;)
    A másik dolog. Azokat a véleményeket, hogy miről is szól igazán a könyvsorozat, azt két fő irányba lehet sorolni (nagyon sarkítva!).
    1. Nagyon sok rajongó úgy véli, hogy a fő történet száll a lázadás történetének a bemutatása. És a könyv egy társadalomkritikai mű, ami görbe tükröt tart a valós társadalom elé. Olyan kérdéseket boncolgatva, hogy hogyan viszonyulunk a szegényebb ekhez, és esetleg hogyan használjuk ki azok szorultabb helyzetüket. Miként viszonyulunk az egyre durvább valóságshow-khoz, és hasonlók.
    2. Mások (például én is), úgy vélik, hogy alapvetően ez egy szerelmi történet, és egy lelkileg megkínzott lány története, melyben Katniss szép lassan rájön vagy megtanulja, hogy a világ legnagyobb tragédiáját is túl lehet élni, még abból is fel lehet épülni, ha ott van az a bizonyos személy. És ennek az egésznek ad színhelyet, és magyarázatott, ez a borzalmas világ. Persze ez sem tagadja a társadalomkritikai részek létét (azok létét nem is lehetne tagadni), csak itt „csak” ráépülnek az alap történetre. :)

    Hogy ki hogy látja, az persze egyéne válogatja, hogy az egyik vagy a másik megoldás az igaz, nem megmondható. Mindenkinek az, amit ő lát. De amiről a cikk írója is gondol (talán), az az, hogy ezen megoldások egyike sem működhet igazán a 3. filmben.

    A lázadást történetét nem igazán lehet bemutatni (már persze, ha nem az alapjaitól írják át a könyvet), mivel a fontosabb szereplőink (mármint a jók), egyáltalán nem vesznek részt mértékadóan abba. Bármennyire is szeretné hinni olyan sok rajongó az ellenkezőjét. Semelyik szereplő nem csinál olyat, amit közvetlenül kapcsolhatna egy csata megnyeréshez, nem vesznek részt látványosan stratégiák megtervezésében. Nem Ők nyerik meg a lázadást, Ők „csak” propagandaanyagokat csinálnak, és jelképek. Ez persze nagyon fontos szerepek, és a végső győzelemhez elengedhetetlen. De ettől még nem láthatunk bele a Lázadás folyamatába rajtuk keresztül.
    A társadalomkritikai rész bemutatásával pedig az a gond, hogy egy nagyon fontos eleme hiányzik a könyvből. Maga a társadalom. Az Éhezők Viadalának társadalma csak nagyon felületesen van kidolgozva, egy-egy kiemelt társalmi szelet kivételével. A társadalomkritikai részek, csak szimbólumok segítségével vannak bemutatva (szegény Katniss és körzetek; gazdag, elnyomó Snow elnök és Capitolium). De ilyen szimbolikus társadalmat nem lehet bemutatni filmen, vagy csak úgy, hogy igyekszünk minél kevesebbet láttatni belőle (ahogy az első két filmben is csinálták.) La Fontaine állatmeséi is tanulságosak írót formában, és talán még rajzfilmben sem zavaróak, de élőszereplős változatát biztosan senki nem csinálná meg, mert az röhejes lenne.
    De még a könyv vége sem válaszol igazán a társadalomkritikából eredő kérdésekre.

    A szerelmi történeti szálat, azért lesz nehéz kihasználni, mivel a könyvel ellentétben, ahol a legelső könyvtől Katnissban érezhető a valamilyen vonzódás Peeta felé és a nagyon erős kötödés és ott vannak a belső tipródások. A filmben ez majdnem alig jelenik meg. Nincsenek belső monológok! És hát elég nehéz úgy szerelmi történetet írni, hogy az egyik szereplő nincs ott, aztán pedig eltérül.
    A szerelmi háromszög, amit az előző két filmben annyira nyomtak (a könyvbeli történettől eltérően), sem igazán folytatható, mert hát elég visszás lenne Katniss és Gale közeledése miközben Peetat épp halára kínozzák. A vég felépítésének előkészítéséről már ne is beszéljünk.

    De szerintem így is rendkívül jó lesz a film. :D

    VálaszTörlés
  7. Ami engem illet, én kezdettől tartottam a Kiválasztott filmváltozatától, de nem az 1. résztől (hiszen ott sok-sok Gale lesz :), hanem a második felétől (és nem azért, mert ott nem lesz olyan sok Gale). A videójátékszerű kütyük hiányolása baromság. A technológia - az én igényeimnek - megfelelően van ábrázolva, nekem nem kell belőle több vagy kevesebb. //Bár megjegyzem, nekem kicsit kontrasztos az első filmben a 30-40-es évek körülményei között LCD TV-ket látni.//

    A húzósabb tehát nekem a második rész lesz. Egyrészt mert a háborús filmeket, mint kategóriát eleve nem kedvelem, másrészt pedig ugye sok a veszteség. Más kérdés, hogy mivel eddig minden film jó adaptáció volt, számítunk arra, hogy könyvhű és életszerű lesz az utolsó kettő is, emiatt a nagy várakozás.

    VálaszTörlés