Az Origó írása szerint igen!! IDE KATT ÉRTE!
Üdvözlök mindenkit az Éhezők Viadala blogomon! Az oldalon Suzanne Collins regényeiről és az azokból készült filmekről olvashattok. Célom, hogy a magyar rajongók is ugyanolyan sok részletet ismerhessenek meg a sorozatról, mint amerikai társaink. A képek, cikkek forrásait mindig feltűntetem, a fordítások azonban saját munkáim, amit kérek tiszteletben tartani. Köszönöm, és jó szórakozást az oldalon! Fejléc: Loving-Mellark Tumblr
2016. szeptember 15., csütörtök
2016. szeptember 13., kedd
A modern társadalmak hasonlósága az Éhezők Viadalával
Egyre ritkább pillanat, viszont éppen emiatt - számomra legalábbis mindenképp - annál örömtelibb, hogy újra új cikkfordítást tudok kitenni. A téma persze nem teljesen új, hiszen Az Éhezők Viadaláról tudjuk, hogy társadalomkritikát is megfogalmaz, de most ezeket gyűjtötte össze a Moviepilot szerzője. Fogadjátok szeretettel!
Az Olimpia
Az egyik hasonlóság az Olimpiával kapcsolatos. Amikor az ember az Olimpiát nézi, akaratlanul is eszébe jut, hogy az Olimpia nagyban hasonlít Az Éhezők Viadalára. Az Olimpiát megelőzően láthatjuk a Megnyitó Ünnepséget. A Megnyitó Ünnepség nagyjából ugyanaz, mint amikor Katnissnek és a többi Kiválasztottnak ki kell öltöznie és fel kell vonulnia, hogy lenyűgözze Panem népét, akiktől segítségeket kaphat az életben maradáshoz. Mindkét esemény során a színpadra vonulnak a versenyzők/résztvevők, hogy mindenki láthassa, kik fognak versengeni. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek megéljenezzék kedvenceiket és láthassák, kinek van még esélye győzni a Viadalon/az Olimpiai Játékok során [érdekes, hogy az angol mindkettőre a Games szót használja: Olympic Games - Hunger Games].
A résztvevőknek az Olimpia és a Viadal alkalmával is lehetőségük nyílik fejleszteni képességeiket [vagyis edzeni/felkészülni], hogy minél tovább maradhassanak versenyben. Ez lehetővé teszi a játékosok számára azt is, hogy még a verseny/Viadal előtt felmérjék, milyen esélyeik lehetnek a valódi küzdelmek alkalmával, milyenek az ellenfelek. Az Éhezők Viadalán ennek alapján választanak szövetégest az egyes Kiválasztottak, hogy még tovább életben maradhassanak. Ugyanakkor ez a felkészülés arra is lehetőséget biztosít, hogy a riválisok megismerhessék egymás erősségeit és gyengeségeit és stratégiákat alakíthassanak ki, hogy fogják megölni/legyőzni a másikat a Viadal/versenyek során.
Az Olimpia
Az egyik hasonlóság az Olimpiával kapcsolatos. Amikor az ember az Olimpiát nézi, akaratlanul is eszébe jut, hogy az Olimpia nagyban hasonlít Az Éhezők Viadalára. Az Olimpiát megelőzően láthatjuk a Megnyitó Ünnepséget. A Megnyitó Ünnepség nagyjából ugyanaz, mint amikor Katnissnek és a többi Kiválasztottnak ki kell öltöznie és fel kell vonulnia, hogy lenyűgözze Panem népét, akiktől segítségeket kaphat az életben maradáshoz. Mindkét esemény során a színpadra vonulnak a versenyzők/résztvevők, hogy mindenki láthassa, kik fognak versengeni. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek megéljenezzék kedvenceiket és láthassák, kinek van még esélye győzni a Viadalon/az Olimpiai Játékok során [érdekes, hogy az angol mindkettőre a Games szót használja: Olympic Games - Hunger Games].
A résztvevőknek az Olimpia és a Viadal alkalmával is lehetőségük nyílik fejleszteni képességeiket [vagyis edzeni/felkészülni], hogy minél tovább maradhassanak versenyben. Ez lehetővé teszi a játékosok számára azt is, hogy még a verseny/Viadal előtt felmérjék, milyen esélyeik lehetnek a valódi küzdelmek alkalmával, milyenek az ellenfelek. Az Éhezők Viadalán ennek alapján választanak szövetégest az egyes Kiválasztottak, hogy még tovább életben maradhassanak. Ugyanakkor ez a felkészülés arra is lehetőséget biztosít, hogy a riválisok megismerhessék egymás erősségeit és gyengeségeit és stratégiákat alakíthassanak ki, hogy fogják megölni/legyőzni a másikat a Viadal/versenyek során.
2016. szeptember 11., vasárnap
A lista - 4. fejezet: Robbanás
"A lista, amelyet Dr. Aurélius-szal állítottunk össze, lyukat éget a zsebembe. A rohamokat kiváltó okok listája. Azon dolgoké, amelyeket igyekeznem kellene elkerülni." - Peeta hazatér a 12. körzetbe. A 12. körzet hamvai sorozat első kötete. - Peeta szemszögéből
A mai nap nem nem alakul olyan jól, mint reméltem.
Már közvetlenül akkor kezdődött, amikor kimásztam az ágyból. Miután felerősítettem a lábamat és átmentem a szobán, rájöttem, hogy rövidnadrágban vagyok, és a tükörben a testemet beborító égési sérüléseket bámultam. Hosszú, hosszú ideig néztem azokat. Akit a tükörben láttam, nem ugyanaz az ember volt, mint akire emlékeztem. A Viadal után egyetlen dekányi zsír sem maradt a testemen, ennek hiányában pedig a kapitóliumi kínzások hatásaként az életem során felépített izomtömeg kezdett sorvadni, amikor éheztettek. Az sem segített, amikor az égési osztályon feküdtem és csak intravénásan tápláltak napokon keresztül. Nem arról volt szó, hogy nem nyertem vissza az erőmet (Mitchell, Mitchell, Mitchell - dübörgött a fejemben), de nem tetszettem magamnak.
Ami azt illeti, már nem régi önmagam voltam, szóval ez így érthető.
Az elmélkedés ezen lehangoló pillanata után felöltöztem és rájöttem, hogy elfelejtettem, hogyan kell bekötni a cipőmet. Ilyesmi időről-időre előfordult, de az automatizmus mindig működött előbb-utóbb, de ettől nem lett kevésbé bosszantó a dolog. Minél jobban igyekeztem visszaemlékezni, annál jobban összezavarodtam, úgyhogy inkább lementem és nekiálltam mezítláb kenyeret és muffint sütni.
Ez a része jól sikerült, úgyhogy úgy döntöttem, gyakrabban alkalmazom.
Egész addig, míg véletlenül egy kicsit megégettem a kenyeret, mert leültem a padlóra és megpróbáltam megfejteni a cipőkötés titkát. A kenyér nem lett ehetetlen, valószínűleg még finom volt, de tény, hogy az én jó öreg anyám kegyetlenül elvert volna érte. Fájt, ha komolyan gondoltam rá, ezért inkább megpróbáltam valamiféle fanyar humort belecsempészni a gondolatba. Igyekeztem nem gondolni Apára, Rye-ra vagy Will-re, amennyire csak lehetséges volt.
De nem jutottam semmire - nem bírtam rájönni, hogy az ördögbe működik a cipőkötés és tudtam, amíg rá nem jövök, az egész nap kárba vész. Így aztán felkaptam a vekni kenyeret, ott hagytam a muffinokat hűlni, és átmentem Haymitch-hez a reggeliig hátralévő rövid időre, lógó cipőfűzőkkel a cipőmön. Kopogtam, de persze, hogy Haymitch nem válaszolt. Nyilván még aludt, de mivel még nyilván részeg volt, úgy gondoltam, később, amikor majd felébred, úgysem fog rá emlékezni, hogy itt jártam. Talán olyan lesz számára az egész, mint valami különös álom.
Bementem, hangosan kiabáltam a nevét. Válaszul hallottam, amint legurul a kanapéról és feldönt néhány üveget.
A mai nap nem nem alakul olyan jól, mint reméltem.
Már közvetlenül akkor kezdődött, amikor kimásztam az ágyból. Miután felerősítettem a lábamat és átmentem a szobán, rájöttem, hogy rövidnadrágban vagyok, és a tükörben a testemet beborító égési sérüléseket bámultam. Hosszú, hosszú ideig néztem azokat. Akit a tükörben láttam, nem ugyanaz az ember volt, mint akire emlékeztem. A Viadal után egyetlen dekányi zsír sem maradt a testemen, ennek hiányában pedig a kapitóliumi kínzások hatásaként az életem során felépített izomtömeg kezdett sorvadni, amikor éheztettek. Az sem segített, amikor az égési osztályon feküdtem és csak intravénásan tápláltak napokon keresztül. Nem arról volt szó, hogy nem nyertem vissza az erőmet (Mitchell, Mitchell, Mitchell - dübörgött a fejemben), de nem tetszettem magamnak.
Ami azt illeti, már nem régi önmagam voltam, szóval ez így érthető.
Az elmélkedés ezen lehangoló pillanata után felöltöztem és rájöttem, hogy elfelejtettem, hogyan kell bekötni a cipőmet. Ilyesmi időről-időre előfordult, de az automatizmus mindig működött előbb-utóbb, de ettől nem lett kevésbé bosszantó a dolog. Minél jobban igyekeztem visszaemlékezni, annál jobban összezavarodtam, úgyhogy inkább lementem és nekiálltam mezítláb kenyeret és muffint sütni.
Ez a része jól sikerült, úgyhogy úgy döntöttem, gyakrabban alkalmazom.
Egész addig, míg véletlenül egy kicsit megégettem a kenyeret, mert leültem a padlóra és megpróbáltam megfejteni a cipőkötés titkát. A kenyér nem lett ehetetlen, valószínűleg még finom volt, de tény, hogy az én jó öreg anyám kegyetlenül elvert volna érte. Fájt, ha komolyan gondoltam rá, ezért inkább megpróbáltam valamiféle fanyar humort belecsempészni a gondolatba. Igyekeztem nem gondolni Apára, Rye-ra vagy Will-re, amennyire csak lehetséges volt.
De nem jutottam semmire - nem bírtam rájönni, hogy az ördögbe működik a cipőkötés és tudtam, amíg rá nem jövök, az egész nap kárba vész. Így aztán felkaptam a vekni kenyeret, ott hagytam a muffinokat hűlni, és átmentem Haymitch-hez a reggeliig hátralévő rövid időre, lógó cipőfűzőkkel a cipőmön. Kopogtam, de persze, hogy Haymitch nem válaszolt. Nyilván még aludt, de mivel még nyilván részeg volt, úgy gondoltam, később, amikor majd felébred, úgysem fog rá emlékezni, hogy itt jártam. Talán olyan lesz számára az egész, mint valami különös álom.
Bementem, hangosan kiabáltam a nevét. Válaszul hallottam, amint legurul a kanapéról és feldönt néhány üveget.
2016. szeptember 10., szombat
Innen-onnan, röviden
Ismét rengeteg friss hírem van a sorozat egykori szereplőinek aktuális projektjei háza tájáról, úgyhogy fogadjátok ezúttal is sok szeretettel.
Részletek ezúttal is az ugrás után.
2016. szeptember 8., csütörtök
Így szereti egymást Jennifer Lawrence és Woody Harrelson
Újabb véletlen - talán a múltkori Jennifer idézetes cikkhez kerestem képet, amikor megtaláltam ezt a cikket, de úgy éreztem, kár lenne veszni hagyni. :) A Vanity Fair még 2014. októberében gyűjtötte össze Jennifer Lawrence és Woody Harrelson egymásra vonatkozó nyilatkozatait. És bár oké, a szex-hintás megismerkedést már olvashattuk párszor, azért én nem hagyom ki most a cikk elejét sem, különösen, hogy Woody Harrelson is kiegészíti a hallottakat, őt pedig viszonylag kevésszer hallottuk megszólalni a sorozat ideje alatt.
Woody Harrelson: Amikor megismerkedtünk, abban a hippi buszban voltam, amit én "Anyahajó"nak hívok. Én benn voltam - nem emlékszem már, mit csináltam, de mindegy is, lényeg, hogy benn voltam, és hallom, hogy valaki jön felfelé a lépcsőn. Előbb hallottam Jen hangját, mint hogy megláttam volna őt... [Vanity Fair]
Jennifer Lawrence: Nagyon izgultam [hogy megismerhetem Woody-t]. A lakókocsimban gyakorolgattam, hogy hogy mutatkozzak majd be, mert nem tudtam eldönteni, hogy hogy kezdjek bele. Úgy, hogy "Helló, mi a helyzet, én vagyok Jen!" vagy "Helló, Woody, hatalmas megtiszteltetés, hogy megismerhetlek, Jennifer vagyok." [Entertainment Weekly]
Woody Harrelson: Erre ő azt mondja, "Helló, Woody. Jen vagyok. Csak azt akartam mondani..." ekkor láttam csak meg egyáltalán, neki pedig az első ami feltűnt, hogy van egy jóga hintám. Mire Jen, "Az ott egy szex-hinta?" Én meg azt válaszoltam, "Nos, akár az is lehet." ... Mintha nem lenne szűrője. Én pedig imádom ezt az emberekben. Persze nyilván van olyan, akiben nem, de neki nagyon jól áll. [Vanity Fair]
2016. szeptember 6., kedd
Jennifer Lawrence nyereményjáték - 1. forduló
Ahogyan ígértem, máris érkezik az első kérdés a múlt héten beharangozott nyereményjátékban.
Ne feledd, a hónap során négy kérdésre kell válaszolni egy-egy Jennifer Lawrence-szel kapcsolatos kérdésre. Ha tudod a választ, ne halogasd a válaszadást, mert a gyorsaság is számít: az elsőként válaszoló ugyanis 5, a második jó válasz 4, a harmadik 3, a negyedik 2, az összes többi helyes válasz pedig 1-1 pontot ér. A végén összegzem a pontokat és a legtöbb pontot elérő játékos nyer.
És hogy mit? Egy eredeti aláírású kb. A4-es nagyságú Jennifer Lawrence posztert. Ezt:
A mai kérdés pedig, amelyre várom a válaszokat, a következő:
Hányszor jelölték Oscar díjra Jennifer Lawrence-t összesen?
A kérdésre egészen a következő kérdés megjelenéséig lehet válaszolni. Addig nem teszem ki a válaszokat, csak amikor elárultam a megfejtést és az azutáni kommenteket már nem fogadom el. Ne feledd, a kérdések feltevésének - ellentétben mondjuk a fanfiction-nel - nincs konkrét időpontja, szeptemberben bármikor érkezhetnek, szóval légy résen.
Kérek mindenkit, aki nem regisztrált névvel játszik, hogy az egyértelmű azonosítás kedvéért vagy egy állandó nevet írjon be válaszadáskor vagy írja alá a kommentet egy - szintén - állandó névvel!!
Kérek mindenkit, aki nem regisztrált névvel játszik, hogy az egyértelmű azonosítás kedvéért vagy egy állandó nevet írjon be válaszadáskor vagy írja alá a kommentet egy - szintén - állandó névvel!!
Sok sikert és jó játékot mindenkinek!! :)
2016. szeptember 5., hétfő
December 20-tól február 4-ig látható Sydney-ben Az Éhezők Viadala Kiállítás
Nem kényeztetik el az ausztrálokat, akik röpke másfél hónapig láthatják a Kiállítást Sydney-ben. Jegyek már szeptember 13-tól kaphatóak viszont.
Van promófilmünk is hozzá:
Check out the official promo video for the Sydney stop of the #HungerGamesExhibition, Dec 20-Feb 4 (via @GizmodoAU) pic.twitter.com/uxuYbhzDcW— Quarter Quell (@QuarterQuellOrg) 2016. szeptember 4.
2016. szeptember 4., vasárnap
A lista - 3. fejezet: Darazsak
"A lista, amelyet Dr. Aurélius-szal állítottunk össze, lyukat éget a zsebembe. A rohamokat kiváltó okok listája. Azon dolgoké, amelyeket igyekeznem kellene elkerülni." - Peeta hazatér a 12. körzetbe. A 12. körzet hamvai sorozat első kötete. - Peeta szemszögéből
Haymitch búcsúszavai arról az éjszakáról napokig kerengtek a fejemben. Miért jöttem vissza? Pontosan mire számítok, mi fog történni most, hogy itt vagyok? Vissza kellett, hogy jöjjek a 12. körzetbe, hogy gyógyuljak, hogy szembenézzek a dolgokkal, amelyek kiváltják a rohamaimat, de igazából a listámon lévő dolgok nagy része bárhol máshol megtalálható. Az igazság az, hogy túlságosan is vonz a 12. körzet.
De mi húzott ide vissza? Tény, hogy gyakorlatilag folyamatosan Katnissre gondolok és ezt nehéz lebecsülni, de számtalan alkalommal történt olyan a Kapitóliumban, hogy olyan okokból hiányzott a 12. körzet, amelyeknek semmi köze Katnisshez. Hiányoztak dimbes-dombos hegyeink. Hiányoztak az emberek. A körzettársaim. A tudat, hogy lerombolták az otthonomat és hogy milyen sok segítségre van szükség az újjáépítéshez, miközben én csak ülök a Kapitóliumban és csak magammal foglalkozok, nagyon szívettépő volt. Én tényleg szeretem az otthonom és van egy szakmám, amely igazán hasznos lehet azon bátor emberek számára, akik úgy döntöttek, hogy visszajönnek.
A tény azonban tény maradt, hogy nem tudtam volna meg mondani teljes bizonyossággal, hogy visszajöttem-e volna a 12. körzetbe, ha Katniss valahova máshova ment volna. És ezt még most sem tudom.
Minden ettől a lehető legutálatosabb szótól bűzlött: megszállottság. A régi Peeta, az új Peeta, de még a mániákus-gyilkos Peeta is gyűlölte ezt hallani, de ez nem jelentette azt, hogy az emberek ne hozták volna fel, különösen az orvosok a 13. körzetben. Mindegy, mit is érzek Katniss iránt, amint kimondják, hogy megszállott voltam, az minden iránta érzett érzésemet megtagadta. Eléggé szerettem őt ahhoz, hogy meghaljak érte? Eléggé gyűlöltem, hogy megöltem volna? Nem, csak megszállott voltam. Más még zavarosabb érzések, amit magam is alig tudok megmagyarázni? Nem. Ez a vád pedig rosszabb volt, mint amikor rájöttem, hogy eltérítettek. Az eltérítésem legalább teljességgel akaratom ellenére történt. Amikor azt mondták, megszállott vagyok, az hallgatólagosan azt jelentette, hogy valamit én magam hagytam megtörténni, vagy még inkább én idéztem elő. Miután ez felmerült, nem tudtam előrelépést felmutatni semmilyen irányban. Csak ültem és folyamatosan ezen kattogott az agyam.
Szerencsére Dr. Aurélius soha még csak ki sem mondta a szót. Amikor egyszer említettem neki, összevonta a szemöldökét és azt mondta, hogy azoknak, akik ilyet mondanak talán ki kellett volna próbálni, milyen egy erőszakos anya mellett felnőni, aztán bedobni őket egy két halálos küzdelembe, ahol olyanokkal kellett élet-halál harcot vívniuk, akit szerettek, majd kitenni egy sorozatnyi lelki és fizika kínzásnak, majd mindezt egy olyan égési sérüléssel tetézni, amely a testük 70%-át érintette.
- És elveszíteni egy lábat - tettem hozzá.
Erre elmosolyodott.
De mi húzott ide vissza? Tény, hogy gyakorlatilag folyamatosan Katnissre gondolok és ezt nehéz lebecsülni, de számtalan alkalommal történt olyan a Kapitóliumban, hogy olyan okokból hiányzott a 12. körzet, amelyeknek semmi köze Katnisshez. Hiányoztak dimbes-dombos hegyeink. Hiányoztak az emberek. A körzettársaim. A tudat, hogy lerombolták az otthonomat és hogy milyen sok segítségre van szükség az újjáépítéshez, miközben én csak ülök a Kapitóliumban és csak magammal foglalkozok, nagyon szívettépő volt. Én tényleg szeretem az otthonom és van egy szakmám, amely igazán hasznos lehet azon bátor emberek számára, akik úgy döntöttek, hogy visszajönnek.
A tény azonban tény maradt, hogy nem tudtam volna meg mondani teljes bizonyossággal, hogy visszajöttem-e volna a 12. körzetbe, ha Katniss valahova máshova ment volna. És ezt még most sem tudom.
Minden ettől a lehető legutálatosabb szótól bűzlött: megszállottság. A régi Peeta, az új Peeta, de még a mániákus-gyilkos Peeta is gyűlölte ezt hallani, de ez nem jelentette azt, hogy az emberek ne hozták volna fel, különösen az orvosok a 13. körzetben. Mindegy, mit is érzek Katniss iránt, amint kimondják, hogy megszállott voltam, az minden iránta érzett érzésemet megtagadta. Eléggé szerettem őt ahhoz, hogy meghaljak érte? Eléggé gyűlöltem, hogy megöltem volna? Nem, csak megszállott voltam. Más még zavarosabb érzések, amit magam is alig tudok megmagyarázni? Nem. Ez a vád pedig rosszabb volt, mint amikor rájöttem, hogy eltérítettek. Az eltérítésem legalább teljességgel akaratom ellenére történt. Amikor azt mondták, megszállott vagyok, az hallgatólagosan azt jelentette, hogy valamit én magam hagytam megtörténni, vagy még inkább én idéztem elő. Miután ez felmerült, nem tudtam előrelépést felmutatni semmilyen irányban. Csak ültem és folyamatosan ezen kattogott az agyam.
Szerencsére Dr. Aurélius soha még csak ki sem mondta a szót. Amikor egyszer említettem neki, összevonta a szemöldökét és azt mondta, hogy azoknak, akik ilyet mondanak talán ki kellett volna próbálni, milyen egy erőszakos anya mellett felnőni, aztán bedobni őket egy két halálos küzdelembe, ahol olyanokkal kellett élet-halál harcot vívniuk, akit szerettek, majd kitenni egy sorozatnyi lelki és fizika kínzásnak, majd mindezt egy olyan égési sérüléssel tetézni, amely a testük 70%-át érintette.
- És elveszíteni egy lábat - tettem hozzá.
Erre elmosolyodott.
2016. szeptember 2., péntek
Megjelennek az Éhezők Viadala filmek 4K Ultra HD felbontásban
Nem tudom, mi van a napokban, de csak úgy pörögnek a friss(!!) hírek.
A Lionsgate tegnap (nálunk már este/éjszaka volt, amikor) bejelentette, hogy kiadja mind a négy film különlegesen nagy felbontású - 4K Ultra HD felbontású verzióját Blu-Rayen. A filmek 2016. november 8-án kerülnek az USA és Kanada-beli boltokba.
A 4K UltraHD felbontás négyszer olyan részletes, mint a korábbi megjelenések, 3840 × 2160 képpontos ábrázolást jelent képenként.
Ezen kívül az első két film, Az Éhezők Viadala és a Futótűz most először lesz otthon is Dolby Atmos hanghatások által élvezhető.
Extraként a filmhez egy audiokommentár tartozik Stephen Mirrione-től, aki vizális effektekért felelős szerkesztő, tehát valószínűleg erről a képi élményről fog majd beszélni a film vetítése alatt.
Az extra nagy felbontás miatt azonban a Futótűzben már nem lesz meg az IMAX-es átmenet, amelyet a Nagy Mészárlás Arénájába való felemelkedéstől kezdve élvezhettek az IMAX mozinézők és a Blu-Ray közönsége.
Az extra felbontású verziók mellé a csomagba bekerülnek az eredeti Blu-Ray-ek is.
A filmek USÁ-n és Kanadán kívüli megjelenéséről egyelőre nem tudni.
Az ugrás után beteszem a négy film fentebb is látható képének nagyobb méretű verzióját - egyenként.
2016. szeptember 1., csütörtök
Jön-jön-jön! Nyereményjáték az oldalon!! :)
Sejtem, a szeptember sokak életét megkeseríti, azonban adódott egy lehetőségem, amelynek segítségével valakinek örömöt tudok okozni. A napokban egy egykori hűséges olvasótársatok, Orsi keresett meg, hogy van egy eredeti aláírású Jennifer Lawrence posztere, ám ő már nem akkora rajongó, mint régebben, viszont egy ilyen relikviát nem dobna szemétbe csak úgy. Éppen ezért megkeresett, hogy nekem ajándékozza vagy ha úgy látom jobbnak, valamilyen nyereményjáték keretein belül ajándékozzuk valakinek. Ez utóbbi mellett döntöttem.
Volt ugyan egy remek ötletem, hogyan szeretném meghatározni a győztes személyét, de aztán rá kellett jönnöm, hogy az visszaélésre adna okot, azt pedig nem szerettem volna.
Így aztán a játék a következőképpen zajlik. A hónap során 4 teljesen véletlenszerű (és változó) időpontban felteszek egy-egy - természetesen - Jennifer Lawrence-szel kapcsolatos kérdést. Fokozatosan nehezedőek lesznek ugyan, de a korrektség kedvéért mindenképpen igyekszek olyan kérdéseket feltenni, amelyekre itt az oldalon is megtaláljátok a választ.
 |
| Ez a nyeremény !! - Itt még keretben az eredeti gazdájánál. |
A helyes válaszon kívül a gyorsaságnak is fontos szerepe lesz: az első helyes válaszadó 5, a második 4, a harmadik 3, a negyedik 2, a többiek pedig 1-1 pontot kapnak és értelemszerűen a legtöbb pontot szerző játékos győz és nyeri meg a posztert!! Holtverseny esetén az idő alapján természetesen tovább árnyalhatunk.
Minden egyes fordulóban a következő forduló kihirdetéséig lehet választ adni, ez az, ami nagyon esetleges lesz, légy résen, mert sosem tudhatod, hogy ez 2 nap lesz vagy 10 ;)
Természetesen a válaszokat nem jelenítem meg azonnal, hogy mindenki ugyanakkora esélyekkel indulhasson.
Naaaa, készen álltok??? :) Ha igen, figyeljetek, mert bármikor érkezhet az első kérdés !!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)