Olvassuk újra a Kiválasztottat! - 23. fejezet

Kicsit nyugodtabb fejezet következik, mondhatni vihar előtti csönd, mert a 24. fejezetben ugye... de majd azt legközelebb. :( A bejegyzés nem helyettesíti a könyvet, és erősen SPOILER-es, ezért elolvasását csak azoknak ajánlom, akik olvasták már az eredeti regényt. 

A jelentősen megfogyatkozott kis csapat abban a házban marad egy rövid ideig, ahol feljöttek a csatornából. Mondjuk ők sincsenek túl jó bőrben:

"Gale nyaksebe még mindig vérzik, és még ki sem tisztítottuk. Peeta egy bársonykanapén ül, összeszorított szájában egy párna. Nem tudom eldönteni, hogy az őrület ellen küzd, vagy így próbálja tompítani az üvöltését. Pollux egy díszes kandalló párkányának támaszkodva sírdogál. Cressida elszánt tekintettel áll mellettem, de az arca sápadt, az ajka vértelen. Engem a gyűlölet tüzel."

"– Nem – mondja. – Ne csináld. A bilincs segít, hogy ne csússzak szét teljesen.
– Szükséged lehet a kezedre – mondja Gale.
– Ha érzem, hogy kezdek megborulni, belenyomom a csuklómat a bilincsbe,
és a fájdalom segít koncentrálni – magyarázza Peeta."

Egy gyors átöltözés után egy Cressida által kigondolt helyre mennek, egy szőrmealsókat árusító boltba, amelynek tulajdonosa a film egyik meghatározó alakja lesz kicsi szerepe ellenére is.

"A pult mögött a legfurcsább szerzet ül, akit valaha láttam. A nő élő példája annak, mi történik, ha a plasztikai sebészeti beavatkozások rosszul sikerülnek. Kizártnak tartom ugyanis, hogy ezt az arcot bárki vonzónak találná a Kapitóliumban – pedig itt aztán elég fura az emberek ízlése. Az arcán hátrahúzták a bőrt, és fekete-sárga csíkokat festettek rá. Az orrát úgy lelapítottak, hogy szinte már nem is látszik. Láttam már macskabajuszt kapitóliumi embereken, de ilyen hosszút még senkin. A végeredmény valamiféle groteszk, macskaszerű maszkra emlékeztet, amely mögül gazdája bizalmatlanul sandít ránk."

Tigris egy egykori Éhezők Viadala stílustanácsadó, ám amikor Snow elnök megunta szolgálatait, kitette a műsorból. Katnisshez hasonlóan ő sem kedveli Snow elnököt, hiába a Kapitólium lakója.
Ennek ellenére Katniss sokáig nem tud teljesen megbízni benne.

"Mintha nagy, piros betűkkel lenne a bejárat fölé festve, hogy CSAPDA. Egy pillanatra elfog a pánik, és azon kapom magam, hogy Tigris sárgásbarna szemét fürkészem. Miért teszi ezt? Hiszen nem olyan, mint Cinna, aki képes volt feláldozni az életét a barátaiért. Ez a nő maga a megtestesült kapitóliumi felszínesség. Az Éhezők Viadalának egyik sztárja volt, egészen addig, amíg... amíg le nem cserélték. Erről lenne szó? A keserűség motiválja? A gyűlölet? A bosszúvágy? Nem tudom eldönteni, de a gondolat mindenesetre megnyugtat. A bosszúvágy hosszan és forrón tud izzani az ember lelkében. Főleg, ha minden tükörbe vetett pillantás csak megerősíti a bosszú jogosságát."

A titkos menedékhelyen Katniss kitisztítja az addigra ájult Gale sebeit:

"– Vigyáznod kell, nehogy elfertőződjenek, és...
– Hallottam már a vérmérgezésről, Katniss – vág a szavamba Peeta. – Még ha az anyám nem is volt gyógyító. Hirtelen mintha visszaugranánk az időben, és egy másik sebet kötöznék, egy másik kötszerrel.
– Ugyanezt mondtad nekem az első viadalon. Igaz vagy nem igaz?
– Igaz – feleli. – Te pedig kockára tetted az életedet, hogy megszerezd az orvosságot, amivel meg tudtál menteni?
– Igaz – vonok vállat. – Neked köszönhettem, hogy még életben vagyok, és megmenthetlek."

Azt hiszem, ezen pillanatok miatt szeretem (csak) ezt a kötetet. Amúgy túl nehéz volna...

Amikor egy komolyabb pihenés után a csapat tagjai felébrednek, Katniss bevallja, hogy hazudott, amikor azt mondta, hogy egy küldetés során meg kell ölnie Snow elnököt, és így rengeteg embert sodort a halálba. Gale elárulja, hogy ezzel mindannyian tisztában voltak, mégis igyekeztek segíteni, vagyis most már nem hátrálhat meg. Éppen egy elég kockázatos tervet ötöl ki a lány, amikor Tigris lemegy értük, hogy csinált nekik vacsorát.

"Vacsora közben a kapitóliumi tévé legfrissebb híreit nézzük. A kormány a legújabb bizonyítékok alapján úgy tudja, az osztagunkból mindössze öten maradtak életben. 
[...]
Beetee és csapata ezúttal nem szakítja meg a kapitóliumi adást.
– A lázadók nem tettek közzé valami nyilatkozatot? – kérdezem Tigristől. A nő a fejét rázza. – Coinnak halvány fogalma sincs, mit csináljon velem most, hogy kiderült, még mindig életben vagyok.
Tigris rekedten felkacag.
– Senki sem tudja, mit csináljon veled, kislány."

Amikor visszamennek a rejtekhelyre, ismét lefekszenek pihenni, mielőtt másnap továbbindulnának. A fejezet végén az egyik kedvenc párbeszédem hangzik el Gale és Peeta között. A két fiú Katnissről és a lányhoz fűződő érzelmeikről beszélnek. De mint a legjobb barátok és ez még szerethetőbbé teszi számomra mindkettőjüket. Közeledik a végkifejlet.

A beszélgetés végére Collins egy olyan mondatot ad Gale szájába, amelyen sokat agyalhatnak a könyv olvasói és rajongói:

"– Azért kíváncsi vagyok, végül hogy dönt.

– Ó, én már tudom. – Gale bevackolja magát a szőrmebundák közé, úgyhogy alig sikerül kivennem az utolsó szavait. – Katniss úgyis azt választja majd, akiről úgy gondolja, nélküle nem tudna életben maradni."

Az idézetek Suzanne Collins: A Kiválasztott című regényéből származnak.