Filmajánló: Mától a mozikban a Power Rangers

Avagy Elizabeth Banks ezúttal a gonosz főhős szerepében.

Jason, Kimberly, Bill, Trini és Zack, öt átlagos tinédzser, akiket hétköznapi dolgok foglalkoztatnak. Alig ismerik egymást, ám a sorsuk végzetszerűen összefonódik. Egy nap tiltott területre tévednek, ahol különleges erővel rendelkező érmékre bukkannak. Olyan természetfeletti képességekre tesznek szert, amiről álmodni sem mertek: egyik pillanatról a másikra szuperhősökké válnak.

Miközben az öt fiatal harcos mentoruk, Zordon (Bryan Cranston) segítségével azt tanulja, hogyan tartsa kordában a bennük lakozó erőt, a végtelenül kegyetlen Rita Repulsa (Elizabeth Banks) csatlósaival feltűnik a színen: el akarják pusztítani Angel Grove városát. A srácoknak össze kell fogniuk, hogy mint a Power Rangers légiója, együtt nézzenek szembe a világuralomra törő gonosz hatalommal. Forrás: Port.hu

Természetesen előzetest is hoztam, ami biztosan felkelti néhányak érdeklődését.

Aki pedig megnézte a filmet, még mindig bátran írhat róla :) Én biztos elolvasom ;)

A nagymentor - 3. fejezet: Egy

"Drágaságom, nem akarsz inkább anyukáddal beszélni vagy Annie-vel vagy valami? Esetleg Johannával? Vagy bármelyik nővel? Nem tudom, mit vársz, mit mondjak neked." - A gyereknevelés viszontagságai mindannyiunk kedvenc alkoholistájának szemszögéből. A 12. körzet hamvai sorozat befejező kötete.

- Miért nem alussza végig az éjszakát csak úgy simán? - Minden nap ezt a kérdést hallom először. Nos, ezt nem én motyogom a libáimnak, azt hiszem legalábbis, pedig volt már ilyenre alkalom bőven. Minden ellentétes szándékom ellenér a végén még zakkant öregember válik belőlem. Bár én szeretem a libákat. Olyanok, mint az emberek. Csak kevésbé bosszantóak.
Ezeket a szavakat viszont a fiú szájából hallom, aki házam oldalának támaszkodik és kísértetiesen úgy néz ki, mint amikor kimentették a kapitóliumi börtönéből. Lila táskák vannak a szemei alatt, a szemeiben pedig mániákus, őrült tekintet.
Általában tisztában van vele, milyen szerencsés fickó, henceg is vele folyamatosan. Elég komoly stressz hatása alatt állhat, ha úgy tesz, legalábbis távolról nagyon úgy hangzik, mintha panaszkodna. De tudom, csak a gyerekről beszél - hallottam én is, hogy órákon keresztül sírt és a zaklatott zajokat is, amiket a lány hallatott, amiért ez éppen hajnali négykor történt. Ez annyira hétköznapi helyzet, hogy akár ki is nevethetném, ha én magam is olyan idióta tökfej lennék, aki elég őrült volt ahhoz gyereket vállaljon, ehelyett azonban éles feszítő érzést érzek, amely a nyakamból indul és végigsugárzik a gerincemen. Nem akarom, hogy így nézzen. Még egyszer nem.
De mit gondol, mit tudok én erről a problémáról?
- Nos, tekintve az én gyermekneveléssel kapcsolatos kiterjedt tapasztalataimat, azt kell, hogy mondjam, halvány lila fogalmam sincs. - mondom, miközben leszórok pár darab megpenészedett kenyeret a libáknak, hogy legyen min veszekedniük. Nem igazán nekik való, de azért úgy tűnik, szeretik. Szinte képesek kivájni egymás szemét is, hogy megszerezzék egymástól a falatot, pedig szerintem egyébként túl vannak táplálva.
Igen. Kifejezetten olyanok, mint az emberek.

A kölyök nem érti a célzást, leguggol a ház tövében.
- Nem tudom, mi mást tehetnék még. Már nem tesszük le aludni nap közben, de az sem ér semmit. Tegnap este órákon keresztül játszottunk a padlón vacsora után, hogy kifárasszam. Mégis egyszerűen... - Peeta a haját rángatja, mintha ki akarná tépni az utolsó szálig, úgyhogy ebből sejtem, komoly a dolog, mert nem tett hasonlót az elmúlt tizenhat évben. - ... nem és nem hajlandó aludni. Ha letesszük sír. Ha odatesszük közénk az ágyba, sír. Játszani nincs ereje, ő maga is olyan fáradt, de csak nem alszik. És emiatt egyikünk sem tud aludni. Csak hisztizik. Tegnap este Katniss már azt javasolta, adjunk neki altatószirupot.
Megvonom a vállamat. Nem mintha nem vette volna hasznát már korábban is.
Lehet, hogy túlzás, de támad egy ötletem. Megragadom Peeta vállát és magammal rángatom a házba. Most, hogy Hazelle visszatért a Tizenkettedik körzetbe, a hely ismét tiszta. Bár nem tudom, miért jár még át mindig. Neki és Posynak több pénzük van, mint amivel kezdeni tudnak egyáltalán valamit, ráadásul tudom, hogy legalább két fia több, mint heti gyakorisággal küld neki pénzt. De még ha nem is tennék, az őrült harmadik elég ennivalót szerezne nekik, akárcsak a körzet lakóinak fele. De azzal, hogy kitakarít nálam, eléri, hogy mindenki úgy érezze, nem kell rólam gondoskodni, így én hagyom neki, más meg nem háborgat.
Peeta olyan fáradt, hogy még csak nem is ellenkezik vagy kérdezi meg, mit csinálok, csak áll az asztalnak dőlve és néz maga elé. Kinyitom a konyhaszekrényt, és előttem ragyog, mint az ékszer, tíz üveg alkohol, amelyeket Effie küldött nekem tegnap mély sajnálkozásai közepette, amiért neki magának nem állt módjában csatlakozni. Ezek a legjobb árpa, kukorica, burgonya, cukornád borókabogyó és egyéb termékek, amelyeknek sikerült erjedésnek indulniuk, hogy boldogan tölthessem egyedül az időmet. És ez jó. Valószínűleg a legjobb. Egyedül szinte mindig jobb.
Megragadom a whiskeys-üveg nyakát, kihúzom a dugót, aztán megállok. Ez egy igazán jó cucc. A legjobb. Ezt iszom, amikor józan akarok maradni, hogy élvezhessem az ízét vagy hihetetlenül le akarok részegedni, mert nincs más, ami ilyen jó lenne a felejtésre. Simán legurul és jó füstös íze van. A többi szar csak arra jó, amire kell. A kicsi nem fogja észrevenni a különbséget. Ő csak egy kisbaba.

A nagymentor - 2. fejezet: Nulla

"Drágaságom, nem akarsz inkább anyukáddal beszélni vagy Annie-vel vagy valami? Esetleg Johannával? Vagy bármelyik nővel? Nem tudom, mit vársz, mit mondjak neked." - A gyereknevelés viszontagságai mindannyiunk kedvenc alkoholistájának szemszögéből. A 12. körzet hamvai sorozat befejező kötete.

- Miért nem tud ez a baba csak úgy kibújni? - ordítja Katniss az udvaron.

Soha nem gondoltam volna, hogy megérem a napot, amikor láthatom Katniss Everdeent totyogni. Ám a várakozásnak láthatóan vége, hisz már érkezik is a füvön keresztül, eltúlzott mozdulatokkal tekerve a csípőjét, hogy előre haladjon. Először megkönnyebbülök kissé, mert jobban néz ki, mint amikor legutóbb láttam, különösen, mióta az utóbbi időben a fiú arra ért haza, hogy Katniss elbújt a szekrénybe. Most sokkal kevésbé szenved, viszont helyette bosszankodik. Azt hiszem, ez jó jel. Már számára; számomra nem feltétlenül.

Pedig úgy tűnt, szép délutánnak nézek elébe. szeretem az áprilist. Olyan könnyű hónap. Már nem télies, nem fűződnek hozzá rossz emlékek, bár túl sok jó sem. Nem tudom, melyikbe rosszabb belegondolni. Még túl korán van, hogy az ember előre rettegjen az Aratástól, ahogyan azt tettem minden évben, pedig azoknak az időknek már vége. A legfontosabb, hogy áprilisban szinte minden nap jönnek a vonatok. Az olyan napokon, mint ez is, a nap során kiülök a tornácra, és nézem ahogy a libáim csipkedik egymást. Persze most azt kívánom, bárcsak benn maradtam volna, mert fogalmam sincs, mit mondjak Katnissnek.

- Gyűlölök terhesnek lenni. - motyogja, miközben leereszkedik a lépcsőre nagyjából fél méternyire tőlem. Megemelem a szemöldökömet és ránézek. Ez most viccel velem? Tényleg azt hitte, hogy majd könnyű lesz?

Épp valami maró válaszba kezdenék, amikor kinyúlok a mellettem lévő üveg ital felé, ám ekkor meghallom a levegő süvítését és egy hallok egy puffanást. Lenézek, látom, hogy ujjaim között egy kés rezeg, amelyet Katniss kicsi keze szorít erősen. Nem reagálok. Katniss nem viccel. 

- Meg ne szólaljon! - morran rám. Aztán felsóhajt és hátradől, a kezeire támaszkodik. Így fekve úgy néz ki, mint egy partra vetett bálna, amelyet még a saját Győzelmi Körutamon láttam a negyedik körzetben. Az emberek olyan lelkesen "ünnepelték" a Mészárlás Győzelmét, hogy szerencsétlen állat segítség nélkül döglött meg a homokban, mint egy másik korból előkerült elveszett ereklye.

Akárcsak én.

Ezekkel a kellemes gondolatokkal a fejemben úgy hiszem, itt az idő, hogy igyak egy újabb kortyot.

Óvatosan mozgatom az ujjaimat, hogy a kés el ne vágja, megfogom az üveget a nyakánál és az ajkaimhoz emelem. Nagyobbat húzok belőle, mint általában mernék ebből a cuccból. Effie már hetek óta nem járt itt, úgyhogy visszaszoktam a fehérszeszre. Hamarosan azonban ebből is kifogyok. Mióta Ripper meghalt, már nem csinálják olyan jóra, mint régen, pedig már akkor sem volt egy életelixír. Szinte biztos vagyok benne, hogy a legújabb amatőr lepárlónk olyan erősre csinálja a cuccot, hogy az még a festéket is lekaparja a falról. Órákig éget és feleannyi idő alatt kiüt, pedig én már annyit ittam, hogy az már megölne egy gyengébb embert, aki már megélt egy fél évszázadot.
Ehhez a beszélgetéshez azonban szükségem van rá.

Ma öt éve jelent meg az első Éhezők Viadala film

De izgatott is voltam akkor. :) Rég volt, hosszú öt év áll mögöttünk. Most az E!Online ennek alkalmából készített összeállítását nézhetitek meg:

Máól a mozikban: A Szépség és a Szörnyeteg - Stanley Tuccival

Régi klasszikust nézhettek meg egy egykori Éhezők Viadala szereplővel: Stanley Tucci is látható egy mellékszerepben A Szépség és Szörnyeteg legújabb feldolgozásában.

A szépség és a szörnyeteg Belle varázslatos utazásának története; az eszes, gyönyörű és független ifjú hölgyet kastélyába zárja egy szörnyeteg. Félelmeit leküzdve a lány összebarátkozik új, kényszerű otthona elvarázsolt személyzetével és végül képes lesz arra is, hogy meglássa a gyöngéd, érző szívű herceget a szörnyeteg rettentő külleme mögött. Forrás: Port.hu

A film - gyerekfilm lévén is - nyilván szinkronosan látható a mozikban. Íme egy előzetes, amiben ugyan én nem fedeztem fel Stanley Tuccit, de lehet, csak én nem figyeltem eléggé:

A nagymentor - 1. fejezet: Prológus

"Drágaságom, nem akarsz inkább anyukáddal beszélni vagy Annie-vel vagy valami? Esetleg Johannával? Vagy bármelyik nővel? Nem tudom, mit vársz, mit mondjak neked." - A gyereknevelés kalandjai mindannyiunk kedvenc alkoholistájának szemszögéből. A 12. körzet hamvai sorozat befejező kötete.

- Haymitch, szeretnénk mondani valamit.

A hang, amely ezt bejelenti női hang és tompa, mint egy puska hátsó része. Olyan, amely kirángat egy tivornyázást követő álomból. Ahogyan az elmúlt negyven évben mindig, a karom kinyúl és máris kezemben a kés, mielőtt rájöhetnék, hol is vagyok és ki szól hozzám. De most nincs szükség rá.

Még másnaposan sem tart sokáig, hogy rájöjjek, miről is van szó. Számítottam már rá egy ideje. 

Nem is tudom, talán reggel kilenc óra körül lehet. Effie tegnap ment vissza a Kapitóliumba. Most, hogy már tizenhat éve ismernek, tudhatnák, hogy nincs más, amit jobban utálnék, mint amikor valami olyasmi miatt ébresztenek fel ilyen korai órán, amit már egyébként is tudok. Mintha nem tudnák, hogy már betöltöttem az ötvenet és annak ellenére, hogy békére és nyugalomra vágytam, tekintélyes adag tanáccsal láttam el őket egy időben. Olyan témákban adtam nekik tanácsot, amikben semmi tapasztalatom nincs, úgy mint házasság, házastársi viták és üzleti tulajdonjog. Most már igazán megérdemelnék egy kis nyugalmat.

Miután lazítok a késen való szorításomon, a hasamra fordulok és a karjaimba temetem a fejemet. Nem valószínű, de hátha veszik az adást és visszajönnek valami emberbarátabb időben. Sajnos az ilyen helyzetben való fekvés évről évre egyre körülményesebb. Talán lényegesen könnyebb volna, ha nem növesztettem volna ekkora pocakot.

De kit érdekel? Ez jár nekem.

Egy nem túl szelíd rúgás által az oldalamra kerülök. Katniss ma nem viccel. Biztos síkideg. És ez nem fog változni a belátható időben. Katniss idegesen. Mindig. Csodás. Ha ő ideges, akkor olyan, mint a cikkázó napfény vagy holdsugár.

Felsóhajtok és felnézek rájuk. Még csak le sem térdeltek, noha a padlón fekszek. Mondjuk Katniss sosem térdel le, ha fel akar ébreszteni. Általában nem is úszom meg ennyivel mint most, a nyakamba locsol egy vödör vizet vagy valami. A kölyök viszont le szokott térdelni, még ezzel a rossz lábával is. Belé szorult valamiféle tisztelet. Nem mintha belém szorult volna az ő helyében. De szerintem ettől lesz ő olyan átkozottul különleges. Most épp Katniss hátát dörzsölgeti, mintha bátorítani próbálná vagy mi, de szerintem Katniss szeretné, ha abbahagyná, mert eltereli a figyelmét arról, amire nem kevés energia árán felkészítette magát. Kíváncsi lennék azért, hogy mennyi időbe telt nekik, mire felhagytak a civakodással és egyetértettek abban, hogy átjöjjenek. Úgy tippelem, legalább három hét lehetett. 

Kár, hogy nekem már úgy két és fél hete leesett ennek a mostani látogatásnak az apropója.

Peeta mosolyog, Katniss meg mogorván néz. Tudom, hogy felnőttek. Elmúltak harminc évesek. Annak ellenére, amit mások esetleg gondolnak, igenis számon tartom a korukat. De amikor így tesznek, amikor itt állnak ezekkel a kifejezésekkel az arcukon, olyan, mintha még mindig tizenhat évesek lennének. Katniss úgy néz rám, mintha romlott mókust evett volna és én kényszerítettem volna, hogy megtegye. A kölyök a talppárnáin ugrál, de még csak fel sem tűnik neki. Tudjátok mit, felejtsük el a tizenhatot. Peeta legfeljebb öt évesnek látszik, pláne azzal a mohó izgatottsággal az arcán.

Hirtelen furán érzem magam, tudván, miért vannak itt. Tudom, hogy sikerült idáig eljutniuk. Ez egy tőlem távoli érzelem. Nem ismerem fel. Nem keserű és kiégett vagy részeg nemtörődöm. Nem is szomorúság vagy borzalom. Határozottan nem is gunyoros szórakozottság. Még csak nem is goromba aggodalom az általános jólétük miatt, amit megpróbálok olyan rejtve tartani, amennyire az csak lehetséges.

De időm sics rájönni, mi a fene lehet ez az egész, mert Katniss szája máris szóra nyílik. Nyilván úgy döntöttek, ő fogja majd elmondani a nagy hírt.

Tökéletes. Így még jobb móka lesz. 

- Jól van már, csak tegyetek róla, hogy a gyerek ne nevezzen nagypapának.

Katniss szája tátva marad meglepetésében. A fiú döbbent hangot hallat, és azt is hozzátehetném, hogy megkönnyebbülten felnevet, amikor Katnis felé fordul és mogorvasága vicsorba fordul.

Én kuncogni kezdek és arrébb gurulok.

Ideje visszaaludni.

Forrás: Fanfiction.net

Folytatás: vasárnaponként

Fanfic: Március 19-től olvashatjátok A Nagymentor fejezeteit

A fanficek rajongóinak hozok jó hírt, ami mondjuk a rendszeres olvasóknak nem újdonság. Az eheti szünet után március 19-től folytatódik A 12. körzet hamvai című sorozat, immáron a harmadik kötettel, a Nagymentorral! 

A Nagymentor fejezetei Haymitch szemszögéből mutatják be Katniss és Peeta kisgyermekes életét és gyerekeik életének egy-egy mozzanatát.
A várakozásokkal ellentétben ezek a fejezetek is elég érzelemgazdagok, mégis teljesen más hangulatúak, mint a korábbiak. Számomra nagyon élvezetes fordítani Haymitch szarkazmusát, humorát, olykor pedig fel-feltörő, másoknak be nem vallott mély érzéseit. Kicsit jobban megismerhetjük Mentorunk háttértörténetét, amely remekül kiegészíti a sorozatot, ám ellent nem mond annak.

Illusztráció a Nagymentorhoz - kép a fanfic szerzőjétől: silvercistern Tumblr

A történet középpontjában Haymitch illetve Katniss és Peeta kislánya, Hope kapcsolata áll, amely nagyon szép, nagyon különleges és nagyon szerethető. Rengeteg szép pillanat mellett sok fájdalmas is akad és Haymitch szemszögén a gyereknevelés nehézségei mellett beleláthatunk Katniss és Peeta életébe, hogy gyerekeik mellett is hogyan bukkannak fel nehézségeik, hogyan sikerül legyőzniük azokat - olykor Haymitch hathatós és felelősségteljes segítségével.
A történetben megjelenik a kisfiú, aki a Jó feleség fejezeteiben Johanna pocakjában kezdett növekedni, sőőt............ Sajnos erről nem beszélhetek, de idővel mindenre fény derül ;) Felbukkannak a történetben más korábbi szereplők, Thom és Susie, Posy, Greasy Sae, Effie és persze sokan mások.

Jövő vasárnaptól tehát új történetbe kezdünk kedvenc szereplőinkkel, ami már teljesen új távlatokat nyit, de azért én remélem, a fanficek kedvelői továbbra is velem tartanak majd. A fejezetek továbbra is minden vasárnap koradélután várhatóak :)

Josh Hutcherson Entertainment Tonight interjú

Nem nagyon olvashattok mostanában interjúkat az oldalon, mert nem igazán találni már arra érdemeset és azzal is tisztában vagyok, hogy a még erre járók csak a legmagasabb színvonalat érdemlik. Josh Hutcherson méltán sokak kedvence, aki nemrégiben rendezőként is debütált, egy ennek alkalmából készült interjút olvashattok most vele!

- Soha nem voltam célorientált ember. Azt hiszem, sosem egyetlen dologra tettem fel az életem. - vallja be Josh Hutcherson. Publicistájának irodájában találkozunk vele nyugat-Hollywoodban, én pedig megkérdeztem, hogy ha az elmúlt fél évtizedet azzal töltötte, hogy Peeta Mellarkot alakította és promózta Az Éhezők Viadalából, gyakorlatilag ő maga volt Peeta, a 24 éves színész azzal töltötte-e az időt, míg leforgatta a franchise-t, hogy karrierjének következő lépcsőfokát tervezgette. Hutcherson sötét haja kócos, szögletes állát borosta fedi, közelebb hajol, amikor elkezdi részletezni:
- Szerintem a cél meghatározása azt jelenti, hogy az ember arra koncentrál, hogy eljusson oda, ahelyett, hogy a pillanatban élne.

A jó feleség: 10. fejezet - Feladom? - 2. rész

- Borzasztó feleség vagy, drágaságom! - Mivel ma már másodjára hallom és mert magam is úgy érzem, hogy van benne valami, könnyekben török ki. Katniss rájön, hogy a házasélet nem egyszerű. A 12. körzet hamvai sorozat második kötete. - Katniss szemszögéből

Még mindig éneklek, bár már csak rekedt suttogásra futja erőmből, amikor meghallom a hangokat. Valakik kiabálnak és motoszkálnak. Valakik arrébb tolják a fát, én pedig egy halom homokot kapok még a nyakamba a gödör mélyén. Telemegy a szám is homokkal, én pedig gyöngén, szánalmasan, erőtlen hangon köhögni kezdek.
De ez is elég.
- Hát itt vagy, drágaságom? - kérdezi Haymitch a gödör szélén hitetlenkedve.
Amikor elveszítem az eszméletemet, életemben talán utoljára, tudatosul bennem, hogy sosem hallottam még Haymitchet ilyen boldognak és megkönnyebbültnek.

***

Olyan jól esik a testemet átjáró melegség, hogy soha nem akarok felkelni, bár ezúttal nem a szokásos okokból. A hideg után nincs jobb érzés, mint a meleg, amely a kéz- és lábujjaim legvégéig sugárzik. De aztán felébredek, fészkelődöm az engem szorosan ölelő másik test melegében. Meztelen vagyok, testem a másik testnek nyomódik. Ez az én ágyam? Most már tényleg meghaltam? Nem tudom pontosan, mi is valódi és mi nem. Lassan kinyitom a szemem, elvakít a ragyogó fény, ami úgy tűnik, bevilágítja az egész szobát. Ahogy a világ lassan kitisztul körülöttem, meglátom, hogy Peeta fölém hajol, kócos fürtjei arany koronaként ragyognak a nap fényében.
Szemei könnyben áznak.
- Nem jöttél vissza vacsorára - fulladozik a zokogástól, aztán fejét a nyakamba temeti, úgy kapaszkodik belém, mint aki sosem akar már elengedni.
Megpróbálom felemelni a karomat, hogy átöleljem Peetát, de olyan nehéznek érzem őket, helyette csak azt suttogom rekedten, hogy: - Ne haragudj!
Sokáig megint csak fekszünk. Magamba szívom Peeta testének melegét. Olyan különleges boldogság jár át ezt érezvén, hogy többé soha-soha nem tekintem majd magától értetődőnek.

Louisville-ben lesz látható legközelebb Az Éhezők Viadala Kiállítás

A néhány hete Ausztráliában botrányos körülmények között bezárt Éhezők Viadala Kiállításról egészen eddig nem lehetett hallani, ám a héten kiderült, hogy a Kiállítás áprilistól szeptemberig Jennifer Lawrence szülővárosában, Louisville-ben lesz megtekinthető.

Gyakorlatilag a lényeg a képen van, hosszabban nem is fordítanék cikket úgysem olvassa már senki. ;) Viccet félretéve, a Kiállításról sokat olvashattatok már az oldalon, azon kívül pedig az általam talált cikkek is csak azt taglalják néhány mondatban, mekkora boldogság ez mindenki számára, hogy Jennifer Lawrence szülővárosába érkezik a Kiállítás.

Részletek, jegyárak és minden egyéb a helyszín, vagyis  Louisville-i Frazier Történelmi Múzeum honlapján található!