Nemrégiben a New York Times blogjának olvasói tehették fel kérdéseiket Gary Rossnak, aki kiválogatta ezek közül a legjobbakat és válaszolt rájuk.
Mi volt a legnagyobb kihívás a film szerkesztése során? Illetve - mivel nagyon szeretem a szülőhazámat - hogyan tetszett Észak-Karolina? Visszatérne más jövőbeli munkái kapcsán is?
Véleményem szerint az volt a legnagyobb kihívás, hogy a film első felében valóságosnak hasson a rettegés és a feszültség. Egyszerű lett volna, ha ezt a Viadalt elvont fogalomként kezeljük (hiszen a film első felében a Kiválasztottakat nem fenyegeti KÖZVETLEN veszély), mégis a karakterek hamarosan bekövetkező halálukkal kell, hogy szembesüljenek. Az Aratás hangulatának megalapozása elengedhetetlen volt ebben. Steven Mirrione-vel [a film egyik szerkesztője] egy kicsit változtattunk a film első felének szerkezetén annak érdekében, hogy a feszültség egy pillanatra se hagyjon alább.
Ami pedig a szülőhazádat illeti, IMÁDTAM. Nagyon-nagyon hiányzik Asheville, és alig várom, hogy visszatérhessek!
Nyilván hatalmas volt a nyomás, hogy a film kasszasiker legyen, emiatt aztán a megszokottnál még nagyobb lehetett a feszültség azügyben, hogy a filmben milyen arányban szerepeljen a művészi látásmód és a kereskedelmi megfontolások. Mennyit kellett változtatni a művészi elképzeléseken amíg a film elért ide, ahogyan végül láthattuk?
Igazából úgy éreztem, hogy csak akkor lehet a film igazán sikeres, ha teljesen szubjektív (Suzanne ezt ugye az egyes szám első személyű, jelenidejű leírással érte el). Úgyhogy megpróbáltam a reklámfogásokat teljesen kizárni az elmémből. Úgy nem lehet filmet gyártani, ha végig a piac miatt aggódik az ember, én pedig végig úgy éreztem, hogy a történet életre keltésének egyetlen lehetősége, ha olyan személyessé varázsolom, amennyire csak lehet. Azt is éreztem, hogy nem érhetjük el ugyanazt az érzésvilágot és megjelenést, mint más sorozatok, anélkül, hogy feláldoznánk azt a természetességet, amelyet a történet igényelt. Ebben nagy segítségünkre volt, hogy Hollywoodtól távol egy erdő közepén forgathattunk.
Miután megnéztem a filmet, úgy éreztem, hogy néhol különleges hatásokat használt a filmben, hogy ezzel is befolyásolja a film tempóját. Hogy döntötte el, hogy melyek azok a pillanatok, amelyeket ki kell emelni, és melyek azok, amelyeken tovább kell lépni?
Némely ezek közül benne volt a forgatókönyvben, némelyek pedig a szerkesztés során kerültek bele. Amikor az ember befejezi a forgatást, egyértelművé válik, hogy hol kell gyorsítani, és hol kell lassítani a film tempóján. Például hosszasan elidőzünk az Aratáson, ám a film harmadik harmada gyorsabb lett, mint ahogy a forgatókönyvben volt. Ezek a dolgok csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha kész a vágás. Mindig érnek meglepetések, de ez csak jó. Ettől lesz az ember elkötelezett a forgatás lezajlása után is.
Sokat gondolkodtak azon, mennyire lehet hangsúlyozni a történetben előforduló irónikus elemeket anélkül, hogy az veszélyeztetné Katniss utazásának valós érzelmeit? Engem igazán lenyűgözött a [kialakult] egyensúly.
Igen, szerintem egy könyv filmadaptációjának elkészítése során a hangulat eltalálása jelenti a legnagyobb kihívást. Néhány dolog jól hangzik, ha az ember könyvben olvassa (gondolok itt a Kapitólium túlzásaira), ám a filmben kialakult feszültséget csökkentheti, ha túl sokat mutatunk belőle. Egy regényben (mivel ott minden az olvasó képzeletére van bízva) több tér jut a hangulatok ábrázolására, mint egy filmben. Nagyon óvatosan kellett bánnom a Kapitólium túlzásainak bemutatásával, nehogy túl sok legyen belőle, vagy ahogy te mondtad, nehogy túl irónikusnak tűnjön a képernyőn. Nehéz dolog fenntartani ugyanazt a feszültséget és rettegést, amelyet a könyv olyan jól ábrázolt.
Honnan jött az ötlet, hogy egy NASA-típusú vezérlőközpontot alakítsanak ki az Aréna irányítására? Erről nincs szó a könyvben, de szerintem ez egy nagyon fontos és jó kiegészítés a filmben.
A könyvben Katniss sokat agyal azon, hogy manipulálják a játékmesterek az eseményeket, míg zajlik a Viadal. A filmben nyilván nem láthatunk bele Katniss fejébe, de megvan a lehetőségünk arra, hogy kitekintsünk, és megmutassuk, hogyan manipulálja a Kapitólium a Viadalt a színfalak mögött. Én hoztam létre a vezérlőközpontot, és én találtam ki azt is, hogy Seneca szerepe hangsúlyosabb legyen. Úgy voltam vele, hogy a film hangulata szempontjából ez fontos. Mivel a film nagy része erdőben játszódik, így könnyű megfeledkezni arról, hogy ez egy futurisztikus társadalom, amely befolyásolja az eseményeket a közönség kedvéért. Annak, ahogyan kinéz az irányító központ, ennek a steril érzetnek, a hologramok használatának az volt a célja, hogy akkor is érezzük, hogy ez az Aréna megépített, amikor éppen nem látjuk a vezérlőközpontot.
Mesélne nekem arról, hogyan használták a számítógépes hatásokat a filmben úgy, hogy azok így illeszkedjenek Katniss tapasztalataihoz és az emberi léptékhez? Engem lenygözött a Kapitólium pompájának ábrázolása összehasonlítva azzal a meghittséggel, amit akkor érzünk, amikor Katnisst látjuk az erdőben a 12. körzetben vagy az Arénában. Láttam már olyat (A Mátrix-ban vagy a Traffic-ben), hogy egyes részeket különböző színárnyalatokkal különítenek el egymástól, de ritkán látom, hogy ez ennyire hatékonyan működne [mint itt]. Ez tudatos döntés vagy a Katniss nézőpontjából történő ábrázolás természetes eredménye?
Az, hogy a 12. körzet és a Kapitólium között ekkora a kontraszt, azért létfontosságú ábrázolni, mert Katnissnek azt az idegenkedését mutatja be, amit akkor érez, amikor megérkezik a Kapitóliumba. És igazad van, sok közülük hatalmas léptékű. Fontos volt, hogy a Kapitóliumból sugározzon a tekintélyelv, miközben impozáns és lenyűgöző is legyen ugyanakkor. Nyilván azt akartuk érzékeltetni, hogy Katniss milyen jelentéktelennek érzi magát ebben a környezetben. Phil Messinával (díszlettervező) rengeteg anyagot átnéztünk az építészet különböző olyan időszakaiból, amelyeknek a hatalom és az önkényuralom fenntartása volt a célja. Ha így nézzük, igazából nem a színezésen múlnak a különbségek - film végig ugyanolyan színűre van beállítva. De a 12. körzet hangulata sokkal sivárabb, mint a Kapitólium színpompája. De ezt egyszerűen meg lehet oldani a színpaletta teljes filmre történő beállításával és a jelmeztervezés felhasználásával is.
Ha hozzátehetett volna még fél órát a filmhez - anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lett volna, vagy hogy bárki panaszkodott volna miatta - lett volna valami, amit még belerakott volna a filmbe? Mi maradt a vágószoba padlóján?
Őszintén szólva semmi. Beletettem mindent a filmbe, amit akartam, és nem növelném semmivel a játékidőt. Ugyanezen elv mentén soha nem csinálnék túl rövidre egy filmet, csak azért, hogy beleférjen az időbe. Szerintem a rendezőnek ki kell állnia a vágás mellett. Ugyanezen okokból nem teszek majd kimaradt jeleneteket sem a DVD-re. Valóban igaz, hogy volt pár dolog, ami már a forgatókönyvbe sem kerülhetett bele a lineáris történetvezetés miatt. Jó példa erre a regényben az Avoxokról szóló kitekintés. Tetszett, hogy Suzanne beleírta a könyvbe, de nem találtam helyet neki a filmben, így le se lett forgatva.
Egyfajta átmenet tapasztalható [napjainkban] a hagyományos filmgyártás és a digitális forma között, alapjaiban kezd megváltozni a filmek és a TV-műsorok esztétikája. Miért döntött úgy, hogy hagyományos filmre forgatja Az Éhezők viadalát és nem digitális formában teszi ezt meg?
Ennek több oka van. Egyrészt szeretem a film[szalag] látványát és ennek a filmnek a látványvilága megkövetelte a hagyományos filmgyártásban rejlő gazdagságot és aprólékosságot. Másrészt nagyon távoli helyeken (és alkalmanként nagy hőségben) forgattunk, és szükségem volt a film[szalag] megbízhatóságára. Ezt a filmet nagyon szűk időbeosztással kellett elkészítenünk és fél napokat esett az eső. Nem akartam megkockáztatni semmiféle technikai problémát, amely gyakran előfordul a digitális forgatás során, mivel nem csúszhattunk meg az idővel. A legtöbb rendszer nagyon megbízható, de még így is, hogy ez egy távoli lehetőség volt, nem akartunk kockáztatni, mert nem lett volna több időnk a forgatásra.
Forrás
Miután megnéztem a filmet, úgy éreztem, hogy néhol különleges hatásokat használt a filmben, hogy ezzel is befolyásolja a film tempóját. Hogy döntötte el, hogy melyek azok a pillanatok, amelyeket ki kell emelni, és melyek azok, amelyeken tovább kell lépni?
Némely ezek közül benne volt a forgatókönyvben, némelyek pedig a szerkesztés során kerültek bele. Amikor az ember befejezi a forgatást, egyértelművé válik, hogy hol kell gyorsítani, és hol kell lassítani a film tempóján. Például hosszasan elidőzünk az Aratáson, ám a film harmadik harmada gyorsabb lett, mint ahogy a forgatókönyvben volt. Ezek a dolgok csak akkor válnak nyilvánvalóvá, ha kész a vágás. Mindig érnek meglepetések, de ez csak jó. Ettől lesz az ember elkötelezett a forgatás lezajlása után is.
Sokat gondolkodtak azon, mennyire lehet hangsúlyozni a történetben előforduló irónikus elemeket anélkül, hogy az veszélyeztetné Katniss utazásának valós érzelmeit? Engem igazán lenyűgözött a [kialakult] egyensúly.
Igen, szerintem egy könyv filmadaptációjának elkészítése során a hangulat eltalálása jelenti a legnagyobb kihívást. Néhány dolog jól hangzik, ha az ember könyvben olvassa (gondolok itt a Kapitólium túlzásaira), ám a filmben kialakult feszültséget csökkentheti, ha túl sokat mutatunk belőle. Egy regényben (mivel ott minden az olvasó képzeletére van bízva) több tér jut a hangulatok ábrázolására, mint egy filmben. Nagyon óvatosan kellett bánnom a Kapitólium túlzásainak bemutatásával, nehogy túl sok legyen belőle, vagy ahogy te mondtad, nehogy túl irónikusnak tűnjön a képernyőn. Nehéz dolog fenntartani ugyanazt a feszültséget és rettegést, amelyet a könyv olyan jól ábrázolt.
Honnan jött az ötlet, hogy egy NASA-típusú vezérlőközpontot alakítsanak ki az Aréna irányítására? Erről nincs szó a könyvben, de szerintem ez egy nagyon fontos és jó kiegészítés a filmben.
A könyvben Katniss sokat agyal azon, hogy manipulálják a játékmesterek az eseményeket, míg zajlik a Viadal. A filmben nyilván nem láthatunk bele Katniss fejébe, de megvan a lehetőségünk arra, hogy kitekintsünk, és megmutassuk, hogyan manipulálja a Kapitólium a Viadalt a színfalak mögött. Én hoztam létre a vezérlőközpontot, és én találtam ki azt is, hogy Seneca szerepe hangsúlyosabb legyen. Úgy voltam vele, hogy a film hangulata szempontjából ez fontos. Mivel a film nagy része erdőben játszódik, így könnyű megfeledkezni arról, hogy ez egy futurisztikus társadalom, amely befolyásolja az eseményeket a közönség kedvéért. Annak, ahogyan kinéz az irányító központ, ennek a steril érzetnek, a hologramok használatának az volt a célja, hogy akkor is érezzük, hogy ez az Aréna megépített, amikor éppen nem látjuk a vezérlőközpontot.
Mesélne nekem arról, hogyan használták a számítógépes hatásokat a filmben úgy, hogy azok így illeszkedjenek Katniss tapasztalataihoz és az emberi léptékhez? Engem lenygözött a Kapitólium pompájának ábrázolása összehasonlítva azzal a meghittséggel, amit akkor érzünk, amikor Katnisst látjuk az erdőben a 12. körzetben vagy az Arénában. Láttam már olyat (A Mátrix-ban vagy a Traffic-ben), hogy egyes részeket különböző színárnyalatokkal különítenek el egymástól, de ritkán látom, hogy ez ennyire hatékonyan működne [mint itt]. Ez tudatos döntés vagy a Katniss nézőpontjából történő ábrázolás természetes eredménye?
Az, hogy a 12. körzet és a Kapitólium között ekkora a kontraszt, azért létfontosságú ábrázolni, mert Katnissnek azt az idegenkedését mutatja be, amit akkor érez, amikor megérkezik a Kapitóliumba. És igazad van, sok közülük hatalmas léptékű. Fontos volt, hogy a Kapitóliumból sugározzon a tekintélyelv, miközben impozáns és lenyűgöző is legyen ugyanakkor. Nyilván azt akartuk érzékeltetni, hogy Katniss milyen jelentéktelennek érzi magát ebben a környezetben. Phil Messinával (díszlettervező) rengeteg anyagot átnéztünk az építészet különböző olyan időszakaiból, amelyeknek a hatalom és az önkényuralom fenntartása volt a célja. Ha így nézzük, igazából nem a színezésen múlnak a különbségek - film végig ugyanolyan színűre van beállítva. De a 12. körzet hangulata sokkal sivárabb, mint a Kapitólium színpompája. De ezt egyszerűen meg lehet oldani a színpaletta teljes filmre történő beállításával és a jelmeztervezés felhasználásával is.
Ha hozzátehetett volna még fél órát a filmhez - anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lett volna, vagy hogy bárki panaszkodott volna miatta - lett volna valami, amit még belerakott volna a filmbe? Mi maradt a vágószoba padlóján?
Őszintén szólva semmi. Beletettem mindent a filmbe, amit akartam, és nem növelném semmivel a játékidőt. Ugyanezen elv mentén soha nem csinálnék túl rövidre egy filmet, csak azért, hogy beleférjen az időbe. Szerintem a rendezőnek ki kell állnia a vágás mellett. Ugyanezen okokból nem teszek majd kimaradt jeleneteket sem a DVD-re. Valóban igaz, hogy volt pár dolog, ami már a forgatókönyvbe sem kerülhetett bele a lineáris történetvezetés miatt. Jó példa erre a regényben az Avoxokról szóló kitekintés. Tetszett, hogy Suzanne beleírta a könyvbe, de nem találtam helyet neki a filmben, így le se lett forgatva.
Egyfajta átmenet tapasztalható [napjainkban] a hagyományos filmgyártás és a digitális forma között, alapjaiban kezd megváltozni a filmek és a TV-műsorok esztétikája. Miért döntött úgy, hogy hagyományos filmre forgatja Az Éhezők viadalát és nem digitális formában teszi ezt meg?
Ennek több oka van. Egyrészt szeretem a film[szalag] látványát és ennek a filmnek a látványvilága megkövetelte a hagyományos filmgyártásban rejlő gazdagságot és aprólékosságot. Másrészt nagyon távoli helyeken (és alkalmanként nagy hőségben) forgattunk, és szükségem volt a film[szalag] megbízhatóságára. Ezt a filmet nagyon szűk időbeosztással kellett elkészítenünk és fél napokat esett az eső. Nem akartam megkockáztatni semmiféle technikai problémát, amely gyakran előfordul a digitális forgatás során, mivel nem csúszhattunk meg az idővel. A legtöbb rendszer nagyon megbízható, de még így is, hogy ez egy távoli lehetőség volt, nem akartunk kockáztatni, mert nem lett volna több időnk a forgatásra.
Forrás
Nagyon érdekes interjú. Köszi a fordítást!
VálaszTörlés(Bár annak nem nagyon örülök, hogy a DVD-n nem lesznek kimaradt jelenetek :(
Annak amúgy én sem. De bízzunk abban, hogy lesznek benne színfalak mögötti jelenetek, bakiparádé, életképek, és reméljük, hogy érdemes lesz megvenni a duplalemezes DVD-t. Én legalábbis szinte biztos, hogy arra fogok beruházni :)
Törlés