Azt hiszem, nem mehetünk el a téma mellett. Az Alkonyattal való összehasonlításról már sokszor olvastunk, a másik, amihez viszont hasonlítják Az Éhezők Viadalát, a Battle Royale. Abban a könyvben egy osztálynyi gyereket egy szigeten eresztenek össze egymással, és addig kell harcolniuk, amíg csak egy marad életben (ha 24 órán belül nem kezdik el az öldöklést akkor pedig mindenki meghal). Ha ezt a részét nézzük tehát, a sztori alapjai ugyanazok. A NextMovie összeállított egy szempontrendszert, amely szerint összehasonlítja a két könyvet [Az Éhezők Viadalának első kötete analóg a Battle Royale-lal]. Aki pedig nem olvasta korábban az Alkonyatos összehasonlító elemzést, amin nagyon remekül felhúztam magam fordítás közben :), az katt a linkre.
A múltkori alkalomhoz hasonlóan, ismét a saját véleményemmel árnyalom a cikk által felhozottakat.
A közönség
Az Éhezők Viadalában egész Panem figyelemmel kíséri a Viadalt, a Kapitólium lakói különösképpen, és ennek a történet szempontjából jelentős szerepe van. A körzetekben élőknek büntetésből és elrettettentésképpen kell végignézniük, amint gyermekeiket elhurcolják és arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Másrészről pedig azok számára, akiknek a gyerekei nem vesznek részt a Viadalban, ez egy showműsor.
A Battle Royale-ban ezzel szemben csak egy tanár [illetve a kormány egyik embere játszotta ennek a szerepét] és egy csapat néma katona követi a történéseket. Kívülállók egyáltalán semmit nem tudnak az egészről.
*****************
Csak annyit, hogy évente zajlik ilyen rendezvény (és talán évente több osztályt is erre kényszerítenek), majd a végén bemutatják a győztest és elmondják a statisztikát, hány diák hogyan halt meg. Tagadhatatlan, hogy ebben a tekintetben különbözik a két történet.
Az előkészületek
Az Éhezők Viadalának nagy része a Viadalra való felkésülésről szól. A Kiválasztottakat több napi program során bemutatják a nézőknek, kiképzik őket, felmérik a tudásukat, és megnézhetik a korábbi Viadalok felvételeit. A könyv fele arról szól, mi történik, mielőtt egyáltalán belépnének az Arénába. Mindenek előtt arról szól az egész, hogy hogyan lehet ebből egy jó show-t gyártani. A Battle Royale-ban azonban ezzel szemben majdnem semmi szó nem esik az előkészületekről. A gyerekek elindulnak egy osztálykirándulásra (legalábbis ők úgy hiszik), ahol elkábítják őket, és amikor felébrednek, rögtön a harci utasításokkal találják szemben magukat.
***************
Tagadhatatlan, hogy az egyik könyvben egy hétig tartanak az előkészületek (de ez alatt valóban el lehet mélyíteni túlélési fortélyokat???), a másikban pedig egyik pillanatról a másikra találják a gyerekek magukat ebben a rémálom-helyzetben, de az nagyon hasonló a kettőben, hogy megdöbbentő belegondolni abba, hogy ezeknek a gyerekeknek szembe kell nézniük saját, hamarosan bekövetkező halálukkal. És ez mindkettőben nagyon fájdalmas.
A játékosok
A Battle Royale versenyzői egy osztály tagjai [a könyv szerint 3.-os középiskolások, amikor az életkorukra utalnak, akkor 14-15 évesnek írják le őket]. Néhányan testvérek, néhányan pedig legjobb barátok voltak lesznek. A feszültség nagy része abból származik, hogy ezeknek a gyerekeknek úgy kell végezniük egymásal, hogy korábban már ismerték egymást.
Nem így az Éhezők Viadalában, amelyben a résztvevőket egy bonyolult rendszer alapján választják ki, és televízióban közvetítik. Mind a 12 körzetből egy fiú és egy lány kerül kiválasztásra. Koruk, alkatuk, hátterük és erejük különböző, a kialakuló szövetségek pedig nagyon ingatagok, mivel a körzeteknek nem nagyon van közös múltjuk.
******************
Azért érdekes volt az is, hogy a Battle Royale kiválasztott osztályában 21 fiú és 21 lány volt. Vagyis az arányok itt is stimmelnek. És hiába alakultak ki erősnek vélt szövetségek, volt olyan, ami egy pillanat alatt omlott össze a helyzetnek köszönhetően. Hiszen hiába akartak bízni egymásban, ha valami váratlan történt, azonnal egymás ellen fordultak.
A fegyverek
Eltekintve a 3. körzetbeli fiú által elaknásított területtől, elég régimódi fegyvereket osztottak szét Az Éhezők Viadalában: késeket, lándzsákat, és Katniss kedvenc íját és nyilát. A harcok fontos eleme a kézitusa, míg a Battle Royale-ban fegyverek, fegyverek és fegyverek mindenütt. Sőt, a Battle Royale-ban a gyerekek egy elhagyatott faluban [szigeten] küzdenek meg egymással, így szállást és élelmet (illetve az ügyesebbek még internet hozzáférést is) találhatnak.
***************
A különbség keresés ebből a szempontból teljesen irreleváns. Mert való igaz, amit a cikk leír, ám azt hozzá kell tenni, hogy a Battle Royale-ban nem mindenki lőfegyvert kap. A történetnek az az egyik lényege, hogy mindenki kap egy hátizsákot, amelyben egy kevés vizen és élelmen kívül mindenki - véletlenszerűen - más fegyvert kap. Van, aki csak egy konyhai villát, van, aki kést vagy lándzsát, és vannak valóban többen, akik különböző pisztolyokat vagy épp géppuskát.
Az indoklás
Az, hogy a Kapitólium miért rendezi meg az Éhezők Viadalát, a történet egyik fontos eleme. A körzeteket egy régi, évtizedekkel korábbi felkelés miatt bünteti meg a Kapitólium. Ennek az az üzenete, hogy Panem vezetése nem tűri, hogy körzetei elégedetlenkedjenek, ezáltal ellenőrzése alatt tartja őket, még gyermekeik életét is. A Battle Royale-ban pusztán csak ezzel a véres módszerrel akarják a gyerekeket az iskolában tartani.
***************
Na, ez a cikk első igazán komoly tévedése. Az eddigiekben legalább nem írt olyat, ami nem igaz. A Battle Royale könyvben ugyanis megfogalmazzák, hogy ennek a rendezvénynek és annak, hogy azért időről-időre mégis hírt adnak erről a médiában, az a célja, hogy az emberek ne bízzanak meg egymásban, és ezáltal ne tudjanak összefogni és fellázadni az ottani szintén diktatórikus rendszer ellen. Hogy ez miképpen vezet ahhoz, (már a megfélemlítéshez) az is meg van fogalmazva a könyvben, de most nem keresném ki.
A hősnő
Katniss képvisel valamit az Éhezők Viadalában. Erős és határozott, tudja, hogy harcolnia kell azért, hogy nyerjen. Győzelme következményekkel jár a Kapitólium számára. A Battle Royale központi lány figurája, Norikó, nagyon szelíd és visszafogott. Túlélése azon múlik, hogy mások megmentik őt.
******************
Ennek az összehasonlításnak azért nincs értelme, mert a Battle Royale-nak nem főszereplője Norikó úgy, mint Az Éhezők Viadalának Katniss. Ő csak egy abból a három figurából, akit végigkövet a történet, karaktere azonban szerethető.
Szerelmi háromszög
Igaz, hogy van a Battle Royale-ban is egy picike szerelmi háromszög, de az elég rövid életű. Az Éhezők Viadalában azonban Gale, Katniss és Peeta kapcsolatrendszere a sorozat egyik központi témája.
******************
LoL. Az elmúlt hatszáz cikkben meg azt írták, hogy az Éhezők Viadalának nem a szerelmi háromszög a lényege. Most meg aztán az lett hirtelen??? Mindenesetre a Battle Royale-ban kialakuló kapcsolat sokkal egyszerűbb és természetesebb, mint az Éhezők Viadalában Katnissé és Peetáé.
Az eredeti cikk is úgy fejezi be, hogy bár vannak hasonlóságok, azért azt semmiképp nem mondhatjuk, hogy Collins lenyúlta a könyvet. Én személy szerint nehezen hiszem, amikor azt olvasom, Suzanne Collins nem olvasta az 1990-ben megjelent japán regényt, mert az alapötlete kísértetiesen azonos. Viszont elég stabil és kreatív világot épített rá, amellyel sok embert megfogott.
Egyre több helyen olvasom azt is, hogy az Éhezők Viadala nem más, mint a Battle Royale és az Alkonyat keveréke. És ebben van is valami.
Ezzel együtt úgy gondolom, hogy Suzanne Collins regényei önmagukban is megállják a helyüket, és nem csodálkozom azon, hogy világjelenséggé válik a sorozat.
Bevallom, még nem olvastam a Battle Royalt, kicsit elijesztett tőle osztálytársam, mikor beszámolt róla. De most már szívesen elolvasnám, sőt szerintem meg is fogom tenni.
VálaszTörlésén olvastam a Battle Royale-t. jó könyv volt, de számomra messze nem közelíti meg azt az élményt, amit az Éhezők Viadala nyújtott. az egymás célszerű megölése és az erre való kényszerítés az, amiben egyezik az THG-vel, de komoly üzenet nincs a hátterében. ettől függetlenül nem lehúzni akarom, mert a maga nemében egy jó könyv. csak akadnának le ezekről az összehasonlítgatásokról :D
VálaszTörlésÚúú, ebben nagyon igazad van: öncélú a könyv. Én nagyon kíváncsi voltam (pont az összehasonlítások miatt), azért olvastam el. Abban is vannak azért megható pillanatok is, de az sokkal konkrétabb és legtöbbször érzelemmentesebb. Mindenesetre a BR nem lett a kedvenc regényem. De megláttam a cikket, és ki kellett írnom magamból a véleményemet :))
TörlésMár vártam egy ilyen összehasonlítást. Egyetértek azzal amit a végén írtál, nem hiszem, h Collins ne olvasta, vagy legalább ne hallott volna a BR-ról. Még régebben olvastam a BR-t és szerettem, persze, nem egy akkora élmény mint az Éhezők viadala, de szerintem nem is az élmény a lényeg. Az, hogy barátok, osztálytársak öldöklik egymást a túlélésért, számomra sokkal durvább, mint az, h a THG-ben ismeretlenek ölik egymást a világ szeme láttára. Egyébként, ha már összehasonlítás a történet mesélést is összehasonlíthatták volna, hisz a BR-ban mindenki történetét, halálált külön külön megismerjük, ami szerintem nagyon jó, hisz megtudunk olyan dolgokat egy egy osztálytársról, amit nem is hittünk volna. Megismerjük az ő lelkivilágukat is, nem csak egy szereplőét. Persze van három főszereplőnk, de nem csak őket ismerjük. Illetve a BR-ban az, h az egyik -elfeljetettem a nevét- fiú már másodszorra vesz részt egy öldöklésen, akár ezt is összehasonlíthatnánk... (a BR filmet nem említve, amiben a 2. részben -ha jól tudom- visszakerülnek a szereplők)
VálaszTörlésEgyéként nem látom értelmét rámutogatni az Éhezők viadalára, hogy koppintás. Egy teljes komplex világ lett felépítve az Éhezőkben, a BR-ban ezt a komplexitást nem kapjuk meg. Legalábbis nem ilyen szinten.
(Egyébként muszáj megjegyeznem, hogy soha nem jutott eszembe olvasás közben, hogy Alkonyat koppintás lenne, amig nem google-ztam rá, nem is tudtam, h összehasonlítják...)
Nos, én is olvastam mindkét könyvet; először a BR-t és csak azután a THG-t. És meg kell mondjam mikor elolvastam a THG tartalmát rögtön a BR jutott eszembe. (Meg az In Time című mozifilm (vessetek meg érte (: )). Mindenesetre nem alaptalan szerintem a két könyv összehasonlítása, de tényleg nem ugyanaz a világ.
VálaszTörléshipp: a szereplőt, aki kétszer vett részt a játékban Kavada Sógo-nak hívják. :)
Hipp!
VálaszTörlésIgazad van, a nézőpontok közötti különbség nem is volt tárgyalva. A filmet nem láttam, nekem azért vérből bőven elég, ahogy én elképzelem, és a BR film nem 12-es karikás, ha jól sejtem. Illetve azt olvastam róla, hogy nagyon gáz, úgyhogy nem is volt kedvem megnézni.
Amúgy érdekes dolog, hogy mire mennyi reakció érkezik. Máskor tök sokat dolgozok valamivel, és senkit nem érint meg a téma. Most azt hittem, kicsit magamnak fordítom ezt az összehasonlítós cikket, ahhoz képest sokan leírtátok a gondolataitokat róla :)
nem magadnak dolgozol, én személy szerint nagyra értékelem a cikkeket :)
VálaszTörlésén is nagyra értékelem a cikkeket, természetesen, de személy szerint én csendes megfigyelő vagyok. csak akkor kommentelek ha vmit nagyon meg akarok osztani másokkal is, vagy ha a felhozott témáról kiforrott véleményem van, vagy az uccsó lehetőség h szimplán nagyon fel vagyok pörögve, de annak csekély az esélye :D
VálaszTörlés/bazd írtam egy rakat kilónyi szöveget és mikor elküldtem majd bezártam a lapot, látom h nem voltam bejelentkezve..nincs kedvem újra leírni mert marha hosszú volt szval rövidítve:
VálaszTörlésrégen olvastam a BR-t sztem az gyerekesebb mint a THG, de nagyon jó a saját műfajában. Szeretem
aki hasonló könyvet akar annak tudom ajánlani a Truancy-t ott gyerekek öldösnek felnőtteket a szabadságért.
(elég nyers komment le de kiadtam picit most xD )
Úúú, sajnálom, van ilyen :( Mondanám, hogy írd újra, örömmel olvasnám, de nem írom, tudom, hogy én se valószínű, hogy újraírnám :))
VálaszTörlésén most olvasom a battle royale-t és messze a legjobb könyv amit valaha olvastam az éhezők viadala terbben van de te olvastad már?
VálaszTörlésMindkettőt olvastam, hát persze :))
Törlésjó dolgokat hallottam az éhezők viadaláról szóval az lesz a köbetkező könyv(könyvek) amit kiolvasok :D nemsokára befejezem a battle royale-t de eddig a legjobb könyv amit olvastam :D meg egy apró hibát észrevettem az összehasonlításban azt h a battle royale filmjében volt úgy h a felnőttek ezzel akarták őket az iskolában tartani mert a könyvben ez egy "kísérlet" amit a honvédelem szervez :)
TörlésIgen, ez az iskolában tartás nekem is feltűnt, írtam is, hogy más célja volt. Magának ennek a kísérletnek is volt egy még távolabbi célja: hogy az emberek ne tudjanak/akarjanak megbízni egymásban, hogy ne tudjanak összefogni a rendszer ellen.
TörlésAz Éhezőket pedig mielőbb olvasd el, sokkal többet nyújt érzelmileg, mint a BR, ami nekem kicsit túl rideg volt. Aztán a jövő héten már a filmet is bemutatják, szóval várlak vissza :)
Remélem tényleg olyan jó mint amilyennek mondják:) Meg szerintem az a jó könyv ami érzelmeket vált ki az olvasóból és amin lehet izgulni és nálam a BR-nek sikerült remélem az Éhezőknek is sikerülni fog:)
Törlésnekem iszonyatosan tetszett a Battle Royale könyv. Kedvenc könyvem, és nem is fog lekerülni a kedvencek közül!^^ Viszont a belőle készült film borzasztó lett..:S Teljesen érzelemmentes volt, és tipikusan japán film.. az éhezők viadalát még nem láttam, de tervbe van.(:
VálaszTörlésÉn szerettem Norikót, meg nem hinném, hogy csak a megmentett lány szerepe volt az övé, ahogy a cikkben írják, bár tény, hogy a fiúk átvették az irányítást (a filmben ellenben tényleg csak a megmentett lány, legalábbis azok alapján a jelenetek alapján, amiket láttam, mielőtt olvastam volna a könyvet. Nem is volt szimpatikus; a regényben ellenben nagyon szerethető). A végén ő is igyekezett segíteni, ráadásul valamilyen érzelmi-lelki támasz volt, ami még többet számít, mint hogy harcol-e vagy sem.
VálaszTörlésAmúgy abban teljesen egyetértek, hogy Collins egy teljesen komplex világot körített az azonos téma köré (ezért nem tartom koppintásnak), sokkal többet megmutatott, mint Kósun, ő csak sejtetett. De az ő könyvét pedig Stephen Kingéhez és A legyek urához szokták hasonlítani... Örökös spirál ez.
(Tényleg teljesen másképp vizsgálja ez a cikk a két művet, mint én.:D Ez ilyen adatos lett, az enyém meg olyan, amilyet az irodalom óráimon tanultam anno. (Imádtam az irodalom óráimat!:D))
Ha már elemzünk, akkor idevaló a Stephen King-féle A menekülő ember is. Szándékosan nem írok történetet, ha valaki ír emailt, elküldöm neki. Ja, és nem a film, hanem a könyv.
VálaszTörlésÉrdekes módon viszont a filmes Battle Royale 2. része (A megtorlás) azért fő tartalmát tekintve megelőlegezi Az éhezők viadala 2. részének eseményeit.
Nem elemeztem (illetve nem én), hanem fordítottam.
TörlésAmúgy úgy rémlik, mintha valahol érintve lett volna a Menekülő ember témája is, alkalomadtán szívesen elolvasom, címet az oldalsávban találsz. :)