2012. május 1., kedd

Olvassuk újra a Futótűzt! - 1. fejezet

Az első fejezetről az az érzésem, hogy olyan ismeretlen ismerős.

Ismerős, hiszen nagyon hasonlóképpen indul, mint az első kötet. Katniss az erdőben, a Zugban. Mégis ismeretlen, hiszen ezúttal nem nyár van, hanem tél, Katniss pedig túlélte és Peetával együtt megnyerte a Viadalt. Katniss ezúttal nem Gale-lel, hanem egyedül járja az erdőt: egyiküknek sem kell iskolába járnia. Gale a bányában dolgozik, Katniss viszont csak az erdőben érzi igazán jól magát. Annak ellenére vadászik, hogy a Viadal megnyerése okán rengeteg pénze van, ám hiába szeretne segíteni Gale-en és családján a fiú nem fogadja el tőle a pénzt, ám a friss vadhúst nem utasítja vissza. Gale-lel furcsa a kapcsolata a Viadal befejezése óta, és a fiú munkája miatt csak vasárnaponként tudnak együtt vadászni.


Visszafelé Katniss beadja a húst Gale édesanyjának, Hazelle-nek. Szerintem ő elég sokat szerepel majd ahhoz, hogy kiválasszanak egy őt alakító színészt, ám róla még rajongói rajzot sem találtam, úgyhogy egyelőre a fantáziánkra kell hagyatkoznunk. 
Szeretem a fejezetben, de az egész könyvben a Viadalra történő visszautalásokat, illetve azt, hogy most megtudunk olyan dolgokat, amelyeket az első kötetben nem. Hogy a riportereknek azt mondják, Gale Katniss unokatestvére, hogy a Körzet lakói gyűjtést rendeztek, hogy valamilyen ajándékot küldhessenek Katnissnek és Peetának. Valamiért azt tudom elképzelni, hogy a leves, amit a barlangban ettek, azt a Körzet küldte :)
Katnisst újra látjuk a Zugban is, régi és új szereplőkkel egyetemben. A filmben is látott Greasy Sae mellett megismerhetünk két békeőrt: Crayt, a főbékeőrt, és Dariust, akinek később komolyabb szerepe lesz, olyan jó, hogy ilyen oldott a hangulat, mintha nem is lenne diktatúra és nyomorúság. Katniss egy Ripper nevű nőtől szerzi be Haymitchnek szánt fehérszeszt és teszi mindezt anélkül, hogy akadályokba ütközne.


Katniss családjával együtt már nem régi otthonukban lakik, hanem a Győztesek falujában Peeta és Haymitch szomszédságában. Felejteni próbálnak mindannyian, ezt szimbolizálja a már többször látott és sokak által kedvelt idézet: "Én vadászom. Peeta süt. Haymitch vedel." Nyoma sincs annak a Haymitchnek, aki legalább fenntartani kívánja a józanság látszatát, Haymitch folyamatosan bódult állapotban van. A három Viadal-győztes között valamiféle kimondatlan szövetség alakul ki, kivéve Peeta és Katniss között, akik nem keresik egymás társaságát. Mivel aznap kezdődik a Győzelmi Körút, Katnissnek kell felébreszteni Haymitchet, aki a hagyományos próbálkozásokra nem reagál, ezért Katniss nemes egyszerűséggel nyakon önti egy lavór vízzel. Jaaaj, ezt ne hagyják ki a filmből, pls, úúúgy megnézném :)


A gyors látogatás után Katniss hazafelé veszi az útját. Édesanyja várja, de látszik, hogy nincs egyedül. Miközben örülök, hogy végre újra helyreáll anya és lánya között a viszony, egyre inkább érezni, hogy valami nincs rendben. Az anya zavart, ideges, hiszen olyasvalaki látogatja meg Katniss-t, akire a lány rémálmaiban sem számított. Maga Snow elnök. 


Részemről ez volt az első olyan pillanat, amikor el mertem hinni, hogy lehet valami ebből a könyvből. Szeretem, ahogyan Collins a legváratlanabb helyzetekben a legváratlanabb megoldásokat húzza elő, és imádom a karaktereit.

Kíváncsi vagyok, Ti hogyan éltétek meg ezt az első fejezetet? Van-e olyan idézet, ami tetszett? Milyen gondolataid voltak? És írjátok, ha kihagytam valami fontosat!

7 megjegyzés:

  1. Hát én is nagyon szerettem azt ahogy te is fogalmaztál,hogy Collins a legváratlanabb helyzetekben a legváratlanabb megoldásokat húzza elő. Ez teszi igazán izgalmassá ezt az 1. fejezetet. Idézet...hát szintén amit írtál..Hogy ,,Én vadászom.Peeta süt. Haymitch vedel." Számomra ez egy nyerő idézet.. :)

    VálaszTörlés
  2. Az a baj, hogy nem igazán emlékszem, hogy milyen érzések voltak bennem, mivel több mint 1 éve olvastam és még csak az érettségi után tervezem újraolvasni a könyvet. Mindenesetre szeretem, hogy Suzanne nem hagy minket egy percig sem unatkozni, rögtön hozza a váratlan eseményeket és izgalmakat. Ezt nagyon szeretem benne:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért hetente egy fejezet akár bele is férhet ;)
      Más kérdés, hogy én mondjuk le tudom tenni, de emlékszem tavaly nyáron az első olvasáskor, ööö voltak 50 perces olvasva fürdések meg majdnem lekésett csatlakozások, annyira lekötött a könyv :)

      Törlés
    2. Az a baj, hogy én az a fajta vagyok, aki ha elkezd egy könyvet akkor egyhuzamban ki is olvassa max. még úgy hogy egyik nap az egyik fele, másik nap a másik fele. Én fejezetenként képtelen lennék:D

      Törlés
  3. Igen..most erről amit barbyca94 mondott , az ugrott be ,hogy tényleg egy percig sem hagy minket nyugodni..hisz mindig jönnek az események és nem lehet letenni a könyvet :D :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezért lesz érdekes egy könyv, hisz a fejezetek végén mindig van valami, ami nem hagy minket nyugodni. Én is kb. úgy olvasok el egy könyvet, mint barbyca94.
      A Futótűz első fejezetére nem igazán emlékszem. Halványan azért dereng annyi, hogy a fejezet végén azt mondtam "Mit keres ő itt?" majd tovább olvastam.

      Törlés
    2. Így van, de én meg nem akarom letudni az egész könyvet 3 hét alatt ;)
      De igen: bennem is felmerült, hogy micsinál Snow elnök a 12. körzetben, és a másik, hogy nagy fenyegetést is hordoz a jelenléte, ami miatt nem lehet letenni a könyvet.

      Törlés