Ezt a cikket már régóta kerülgettem, mert egyrészről nagyon izgalmasnak tűnik, másrészről pedig annyira nem tűnt sürgős-fontosnak. Mostanra már elég sok olyan anyagot kitettem, amit mielőbb akartam, ami még félre van téve, az szintén időtálló.
Ebben az anyagban a Kiválasztott filmek két szerkesztőjével, Alan Bell-lel és Mark Yoshikawa-val olvashattok interjút a két Kiválasztott film szerkesztésének háttérmunkálatairól. Bár én már sok mindent láttam a sorozattal kapcsolatban (a Kökörcsint alakító macskától a legmellékesebb mellékszereplőkig), róluk sosem olvastam még, ezért én magam is izgatottan fordítottam a cikket. Mondjuk kicsit túl szakmaiasra is sikerült az anyag, küzdöttem is vele, ez lett belőle. Az érdeklődők és az elszántak úgyis elolvassák.
A szerkesztés a történetmesélés lényege.
Hogy elmeséljük, hogy Alan Bell és Mark Yoshikawa hogyan vágták/szerkesztették Az Éhezők Viadala: A Kiválasztott 2. részét, kezdjük a legelső döntéssel, amelyet Francis Lawrence hozott meg: a Suzanne Collins által írt utolsó Éhezők Viadala kötetből két filmet készítenek. [A pontos igazsághoz hozzátartozik, hogy több interjú - például a legutóbbi Forbes-os szerint is, ezt a döntést nem Francis Lawrence hozta.]
Miért kezdjünk olyasmivel, ami annyira vitatható? Mert az azzal kapcsolatos döntésből, hogy hogyan meséljük el a történetet, következik, hogy hogyan mesélték el végül a történetet, ami pedig annak következménye, hogy miképp szerkesztették meg a filmeket, beleértve a felhasznált technikákat és igen, a szerkesztők/vágók számát.
- Tisztában vagyok vele, hogy a kritikusoknak könnyű azt mondani, hogy az egész lényege a pénzhajhászás - mondja Alan - de ránézek erre a két filmre, megnézem ezt az utolsó könyvet és egyszerűen nem tudom, hogy egy ilyen méretű történetet hogyan lehetett volna jó szívvel két órába sűríteni. De még azt sem, hogy háromba hogy fért volna bele. Azt tudom, hogyan lehetett megoldani négy órában, mert végül így sikerült.
Ahogy Alan rávilágít, a fő probléma az, hogy a Kiválasztott könyvváltozatában két különböző történetet olvashatunk, két teljesen különböző helyszínen, amelyek narratívája is teljesen ellentétes hangulatú. Az első helyszín és az elbeszélés hangulata is szinte teljesen belső/beltéri. A föld alatti 13. körzetben játszódik és nagy része Katniss Everdeen belső utazását írja le.
A Kiválasztott 1. része során megtudjuk, hogy (kivételesen erősen ábrázolt) poszttraumatikus stressz állapotában van és további terheket kap a vállára, miközben azt próbálja kideríteni, kicsoda is ő pontosan és miért érdemes megküzdenie.
Mit él át Katniss? Emellett nem mehetünk el szó nélkül. Az 1. rész, ami egy szokatlanul csöndes film egy ilyen epikus sorozat során, emiatt szükséges.
És a Kiválasztott 2. rész? Na, az már nem ilyen csöndes.
- Klausztrofób érzés volt. - mondja Alan Bell, aki már a második Éhezők Viadala film, a Futótűz szerkesztési munkálataiban is részt vett. - Ezek az emberek csapdába kerültek, de mi szerettük volna jelképezni, hogy ez a bezártság nem csak a körülmények által adott, hanem Katniss érzéseinek egyfajta visszatükrözése is.
Mark Yoshikawa a Kiválasztott filmek szerkesztésére csatlakozott Alan-hez, és - olyasvalakiként, aki maga is rajongója volt Az Éhezők Viadala könyveknek - nagyra becsülte a Kiválasztott 1. részében fennálló csöndes feszültséget.
- A hangulata a forgatókönyvből is adódik, de Francis számos második világháborús filmre is utalt, például A tengeralattjáróra, míg A Kiválasztott 2. része konkrétan a harcmezőn játszódik. Kimegyünk és követjük a katonákat. A Kiválasztott 1. rész csöndesebb és persze, hogy részben az a célja, hogy előkészítse a 2. részt. - mondja Mark. - Katniss nemrég szabadult ki a Nagy Mészárlás Arénájából, nem tudja, hol van Peeta és az ember az ő szemszögéből látja az eseményeket a 13. körzetben. A világ felépítése önmagában is izgalmas, de én szeretem azt a csöndességet, azt a fortyogó, belső feszültséget.
Nézőként és Éhezők Viadala rajongóként az ember érzi, hogy a Kiválasztott könyv csúcspontja (amely valójában az egész sorozat csúcspontja is egyben) értelmetlen lenne, ha nem ismernénk a 13. körzet minden apró részletét, ahogyan azt megtehettük az első film által.
Alan azt mondja: - Ha ezt a két filmet egyben kellett volna elkészítenünk, a történet ezen részének nagyját elveszítettük volna.
MÉG EGY SZERKESZTŐ
Miután Az Éhezők Viadala világsiker lett és annak népszerű színésznője, Jennifer Lawrence épp akkoriban nyerte meg az Oscar-díjat a Napos Oldalban nyújtott teljesítményéért, egyértelmű volt, hogy bármilyen mércével is nézzük, a Futótűz még inkább felülmúlja majd elődjét. Alan, aki épp egy másik sikeres film, A Csodálatos Pókember munkálatait fejezte be, készen állt, hogy csatlakozzon a sorozathoz.
- Azt a filmet [a Futótüzet] nagyjából egyedül szerkesztettem - mondja Alan - de mivel tudtuk, hogy A Kiválasztott 1. és 2. részét közvetlenül egymás után forgatjuk, és ezekben van néhány nagyszabású akció, ráadásul az első filmet már a második forgatása során vágni kellett, Francis-szel úgy döntöttünk, leszerződtetünk egy másik szerkesztőt is. Itt került képbe Mark.
- Egy nap Alan felhívott, hogy ismerem-e Az Éhezők Viadala filmeket - meséli nevetve Mark - Úgy gondoltam, Alan nagyszerű munkát végzett a Futótűzzel, így, amikor megkért, hogy csatlakozzak, nagyszerű lehetőségnek tűnt.
Beszélgetésünk során többször felvetődik, hogy ők ketten teljesen jól tudtak dolgozni a másik által korábban megvágott anyagokkal. Így aztán a végére többé-kevésbé minden jeleneten rajta volt mindkettejük keze nyoma.
- A film emiatt sokkal erősebb lett - mondja Alan.
A sűrű menetrend miatt ez aztán nagyon fontos volt, különösen A Kiválasztott 1. rész esetében, amelyet már akkor vágni kellett, amikor a 2. résszel együtt közben párhuzamosan a forgatás is zajlott még.
TÖBB KIVÁLASZTOTT
Hogy még nehezebb legyen, a forgatás több helyszínen zajlott. A forgatás első hét hónapja során mindenki Atlantában volt, ám míg Mark és Jennifer [Vecchiarello, asszisztens] egy vágószobában voltak, Alan egy vágószobának berendezett kamionban dolgozott a forgatáson, amit az eredetihez a lehető leghasonlóbb módon alakítottak ki.
- Sokat beszéltünk Francis-szel arról, hogy már a forgatás helyszínén el lehetne kezdeni a vágást, ahol én egy vágószobának berendezett kamionban dolgozhattam. A filmgyártás egyik problémája manapság, hogy a forgatás során a stáb hosszú órákon keresztül dolgozik, és míg a forgatás maga zajlik, a rendezőnek nemigen van ideje a szerkesztésre is. Még amikor ebéd során meg is néztük a napi felvételeket, akkor is csak egy félórás ebédszünetünk volt, és ha azt vesszük, hogy naponta 2-3 órányi anyagot leforgattunk, akkor ezeken csak végigszaladni bírtunk, esetleg minden felvételből a legutolsót megnézni. [...] Szerettem volna ott lenni a forgatás helyszínén, ahol közvetlenül beszélhettem Francis-szel a nap során. Voltak napok, amikor nem volt rá szükség, hogy bezéljünk, máskor viszont egy nap többször is. Létrehoztam egy vágószobát egy kamionban, ami gyakorlatilag megegyezett a kihelyezett vágószobámmal, és Marknak is volt egy vágószobája, és ezen három helyszínen azonos volt a szerkesztés, a vetítés és a hangok.
Alan, Mark és Alan régi asszisztense, Jennifer Vecchiarello Atlantában voltak: Alan a kamionjában A Kiválasztott 1. részére koncentrált, amint megkapta a felvett nyers mozgóképeket, Mark pedig Jenniferrel együtt a Kiválasztott 2. részén dolgozott, amikor a nő nem a napi frissen felvett anyagokkal foglalkozott.
Együttműködésük szívét a Avid Media Composer és az Avid ISIS programok jelentették. A négy film felvételei folyamatosan fenn voltak egy hálózaton, hogy a különböző szerkesztők, asszisztensek és számítógépes effektek készítői elérhessék őket.
Azon hét hónapig, míg a forgatás Atlantában zajlott, a kamionban dolgozó Alan és a két kihelyezett vágószoba közötti együttműködés meglehetősen egyszerűen zajlott.
Míg a két Kiválasztott filmmel párhuzamosan dolgoztak, az első két Éhezők Viadala film folyamatosan elérhető volt a hálózaton egy olyan felbontásban, amivel gyorsan tudtak dolgozni. Alan nagyon örült, amiért kihasználhatta média szerkesztő programjának kezelési lehetőségeit, de azért is, mert a program fejleszthető volt. Ha nagyobb teljesítményre volt szüksége, akkor felturbózta.
- Írtam néhány programkódot, amivel fejleszthettem a filmes anyagainkat, így ahányszor megkaptam projekt legfrissebb verzióját, akkor megkaptam Mark összes munkáját is anélkül, hogy az felülírta volna az enyémet.
KIVÁLASZTOTT ÉJJEL-NAPPAL
Bár a cél az volt, hogy a jeleneteket nagyjából sorrendben forgassák le, az azonos helyszíneken logikátlan volna, ha nem veszik fel mindkét film jeleneteit. Mivel a produkció Európába költözött, hogy rögzítsék a Kiválasztott 1. rész végén és a 2. rész elején lévő jeleneteket, ami azt jelentette, hogy Alannek fel kellett hagynia azzal, hogy Európában is azonnal azokkal az anyagokkal kezdjen dolgozni, amit aznap felvettek valamelyik film számára.
Mark gyorsan váltott a Kiválasztott 1. részére, hogy segítsen Alannek az egyik legnagyobb horderejű jelenet szerkesztésében, Peeta Kapitóliumból való mentőakciójában.
És ez tényleg nagyszabású volt: csupán a szabadítási akció első vágása önmagában fél órás volt. Ezt végül 9 percesre csökkentették, anélkül, hogy bármi konkrétat kivágtak volna belőle, inkább csak egyre szűkebbre és szűkebbre vették az egyes jeleneteket.
Alan így mesél: - A Kiválasztott 1. részének befejezésében az volt az egyedi, hogy nagyon sok különböző helyszínen fogattuk és a 9 hónapos forgatás nagyon sok napján vettünk fel jeleneteket időben nagyon elszórva. Mivel nagyon sok volt benne számítógépes effektus is - gyakorlatilag minden egyes képkockán - nagyon gyorsan kellett vele dolgoznunk és küldeni tovább a másikunknak.
A trükkjük az volt, hogy kihasználták Alan európai és Mark Los Angeles-i időzónája közötti eltérést és hogy könnyedén meg tudták osztani egymással a félkész munkákat, a kivágott részeket és egyéb médiaanyagokat, így éjjel-nappal tudtak dolgozni.
- Nagyon klassz volt - nevet Alan - Amikor épp befejeztem volna a munkanapomat, tartottunk egy videobeszélgetést: "Én ezt és ezt csináltam és azon gondolkodtam, hogy szerintem ezt lehetne még csinálni.", majd ezt megismételtük az ő munkaidejének végén, amikor pedig én mentem dolgozni. Mark megosztotta velem a jegyzeteit, és én is vele az enyéimet és így küldözgettük egymás között az anyagokat, ahogyan egyre jobb és jobb nem lett az adott filmrészlet.
- Azon viccelődtünk, hogy olyan, mintha az Avid szerkesztőmanói segítettek volna nekünk az éjszaka. - nevet Mark. - Amikor reggel az ember felkelt, csak elindította a programot és megnézte, hogy áll a dolog, majd folytatta. Az időeltolódás miatt tökéletes volt a köztünk lévő váltás. A rendelkezésre álló idő szűkössége miatt pedig szükség is volt erre. Amikor Alan visszatért Európából, ahol A Kiválasztott 2. rész jeleneteit leforgatták, mindössze hat hetünk volt eljutni A Kiválasztott 1. részének végéig.
VETÍTÉS ÉS HANG
A vetítés és a hangok szintén fontos újítások voltak Alan munkafolyamata során.
- Ha bejössz valamelyik szerkesztőirodánkba, úgy fogod érezni, mintha moziban lennél - mondja Alan, feltételezve, hogy a helyi moziban is olyan kényelmes kanapék vannak, mint az ő irodáikban. Mivel ők DNxHD 36 formátumú felvételekkel dolgoztak, ezért viszonylag olcsó HD monitorok is elegendőnek bizonyultak számukra. Persze az eredeti felvételek is jól néztek ki, de a DNxHD 36-ot kifejezetten szerkesztésre és munkavetítésekre találták ki, szóval ez így számukra különlegesen ideális volt.
- Nagyon úgy érzem, hogy így kellett dolgoznunk. A kis képernyő és a szélesvászon között rengeteg különbség van, amikor az ember azt mondja, "Nem is tudom, miért épp itt vágtam meg!" Ezzel elkerültük ezt a problémát.
Alan számára talán még nagyobb változás volt és Marknak is, aki most először dolgozott így, hogy 5.1-es surround [térben hallható] hangokkal dolgoztak.
- Nagyon megváltoztatták egy-egy jelenet hangulatát - mondja Alan. - Ennek egyik legjobb példája, a Mark által vágott jelenetsor A Kiválasztott 2. részéből, a Snow elnök rezidenciája előtti harcjelenet. 5.1-es hangokkal az igazán klasszul hangzott. Enélkül minden hang a terem elejéből érkezne. Amikor az ember olyan jelenettel dolgozik, ahol emberek rohangálnak és golyók repkednek, az, hogy ez ember pontosan fel tudja térképezni, mi zajlik körülötte, még az emberek beszélgetéseit is hallja, az valami óriási. A régi szép időkben mindig úgy csináltuk az akciójeleneteket, hogy a zenét és a hanghatásokat rátettük a párbeszédekre és azt vártuk, ezáltal tisztuljanak le a hangok - ami nem jó megközelítés. Mert ennek a tisztaságnak végig ott kell lennie.
Mark egyetért ezzel, hozzátéve, hogy a világ felépítésének épp olyan fontos része a hanghatások ugyanolyan precíz felügyelete, amit a képi hatásoknál már korábban is megtettek Alannel, különösképp, amikor egy tér méreteit akarták meghatározni.
- Számos beszéd hangzik el ebben a filmben. - jegyzi meg Mark, kiemelve ezek közül Coin elnök beszédeit, amelyek a 13. körzetben és Kapitóliumban hangzanak el, különböző méretű közönség előtt. - Néha egy egyszerű visszhang elég ahhoz, hogy egy tér méreteit jelképezzük, ezt pedig nehéz tisztán hallani egy sztereó hanghatás által.
- Az, hogy egy központi csatornán hallod Coin hangjának visszhangját, azt az érzést kelti, hogy egy barlangszerű teremben vagyunk, de a moziban az is fontos, hogy értsük, amit mond - de így nagyszerű vágni is, mert pontosan azt hallod, amit kell, ami befolyásolja, hogy mennyi ideig maradhatunk egy adott vágáson.
- Pontosan! - helyesel Alan is. - Számunkra nagyon fontos volt, hogy surround/térbeli hanghatásokkal dolgozhattunk. A Kiválasztott 1. részének 90%-a a föld alatt játszódik, de ezek különböző méretű, jellegű terek voltak, különböző alapzajokkal. Amikor a kórházban vagyunk, ott mások a hanghatások, mint az ebédlőben vagy a közösségi területeket.
Alan gyorsan hozzáteszi, hogy Jeremy Peirson hangmérnök, aki korábban már együtt dolgozott Alannel és Francis-szel a Vizet Az Elefántnak!-on is, "rengeteget javított még a hangokon", de azt a mennyiségű munkát, ami neki és Marknak el kellett végeznie, jelentősen felgyorsította, hogy surround hanghatással dolgozhattak.
A KIVÁLASZTOTT 2. RÉSZE
- Végsősoron minden Francis elképzeléseinek megfelelően alakult - mondja Mark - Mi pedig megpróbáltunk ezért dolgozni. Amikor még Európában forgattak, Alannel üzenőfalon keresztül írtunk egymásnak, amikor viszont már Los Angelesben zajlottak az utómunkálatos Francis teljes odafigyelésével, sokkal olajozottabban ment a munka.
Ez már A Kiválasztott 1. rész utómunkálatai végére is igaz volt, de még inkább érvényesült, amikor A Kiválasztott 2. részét fejezték be a következő év elején sokkal könnyedebb tempóban.
Alan egy példát mond arra, amikor Markkal A Kiválasztott 2. részének két leghátborzongatóbb jelenetsorán dolgoztak párhuzamosan. Ez a két jelenet az volt, amikor Katniss és a még életben lévő maroknyi katona a nyakig érő vízben gázol a sötét csatornákban, ahol olyan mutánsok támadják meg őket, amelyekhez képest a Walking Dead zombijai barátságos szerzetek, és a lázadók későbbi végső csapása Snow elnök rezidenciája előtt.
- Én vágtam, majd újravágtam a mutánsos jelenetsort, miközben Mark a Snow elnök rezidenciája előtti rajtaütésen dolgozott. - meséli Alan.
A KÉT KIVÁLASZTOTT FILM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Elkerülhetetlen, de le kell szögeznünk, hogy bármekkora őrületnek is tűnik, hogy egy történetben gyerekek gyilkolják egymást a felső tízezer szórakoztatására, sokkal nagyobb őrület mindebből mozis sorozatot készíteni.
Őszintén szólva nehezen érthető, hogyan lett Az Éhezők Viadala az minden idők legnépszerűbb sorozata, és fogadjunk, az ember nemigen tudatosítja magában, hogy a Scholastic kiadó könysorozata ifjúsági sorozat. Miután a három könyv többmilliós nyomtatásban megjelent, nem lehetett megtenni, hogy felhígítják a filmadaptációt, és bármilyen mércével is nézzük, a két Kiválasztott film bármely korosztály számára nagyon-nagyon zord.
- Kezdetektől fogva az a koncepció - mondja Mark - hogy nem riadnak vissza attól, hogy bemutassák, milyen nehéz témákról szól a sorozat. Ez nem egy popcorn-film.
Bizonyos szempontból ez volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattunk a két Kiválasztott film által. Hogy nem csak a regény történetét, hanem a teljes sorozat témáit is megőrizték.
Katniss számára az a központi mondanivaló, hogy egy Viadal győzelemnek felmérhetetlen ára van, és hogy a győztesek ezt az árat életük végéig törlesztik. Az első film végén még a Győztesek Faluja is egyfajta börtönként jelenik meg, ahol olyan emberek élnek, akik rémálmai soha nem múlnak el. Három filmmel később rájövünk, hogy a dolgok még rosszabbak is lehetnek, mint sejtettük, ám a két Kiválasztott film lehetőséget biztosít a sorozatnak arra, hogy belefáradjunk a cinizmusba vagy hogy túlbeszéljük a győzelem jelentőségét.
- Meg kell, hogy mondjam, ezek a filmek fokozatosan építik fel a dolgokat - mondja Alan - Katniss Everdeen nem egy szupernő, aki bármire képes, hanem olyasvalaki, aki sérül az általa átélt élmények során, aki szemtanúja lesz annak, hogy a hatalom hogyan rontja meg az embereket és hogy a háború mire képes az emberiséggel. Szerintem ez a történet megállja a helyét napjaink világában.
- Számomra ezek a filmek igen figyelemre méltóak. Szórakoztatnak, szóval megvannak a popcorn-pillanatok is, ám olyat kérnek a közönségtől, amit más kasszasiker filmek nem, hogy elgondolkodjanak ezekről a dolgokról, és megpróbáljanak azonosulni azokkal a dolgokkal, amin ezek az emberek keresztülmentek. Rengeteg olyan veterán katona van, aki hasonló poszttraumatikus stresszel küzd, mind Katniss a Futótűz elején és a Kiválasztott 1. rész végén, emberek egész generációja élte át mindezt. Szerintem Az Éhezők Viadala nagyszerű eszköz arra, hogy szórakoztató formában mutassuk meg a fiataloknak, hogy mivel jár a háború.
Mark és Alan számára az a következő kihívás, hogy kitalálják, hogyan tovább. Egyelőre egyikük sem szerződött le semmire.
- Ezt az anyagot nehéz lesz felülmúlni - mondja Alan. - De igyekszem körülnézni és feltenni magamnak a kérdést, hogy milyen filmmel foglalkoznék legközelebb? Mert számomra ez egy fontos utazás volt.
Forrás: Creative Communities Of the World
MÉG EGY SZERKESZTŐ
Miután Az Éhezők Viadala világsiker lett és annak népszerű színésznője, Jennifer Lawrence épp akkoriban nyerte meg az Oscar-díjat a Napos Oldalban nyújtott teljesítményéért, egyértelmű volt, hogy bármilyen mércével is nézzük, a Futótűz még inkább felülmúlja majd elődjét. Alan, aki épp egy másik sikeres film, A Csodálatos Pókember munkálatait fejezte be, készen állt, hogy csatlakozzon a sorozathoz.
- Azt a filmet [a Futótüzet] nagyjából egyedül szerkesztettem - mondja Alan - de mivel tudtuk, hogy A Kiválasztott 1. és 2. részét közvetlenül egymás után forgatjuk, és ezekben van néhány nagyszabású akció, ráadásul az első filmet már a második forgatása során vágni kellett, Francis-szel úgy döntöttünk, leszerződtetünk egy másik szerkesztőt is. Itt került képbe Mark.
- Egy nap Alan felhívott, hogy ismerem-e Az Éhezők Viadala filmeket - meséli nevetve Mark - Úgy gondoltam, Alan nagyszerű munkát végzett a Futótűzzel, így, amikor megkért, hogy csatlakozzak, nagyszerű lehetőségnek tűnt.
 |
| Alan Bell és Mark Yoshikawa, A Kiválasztott filmek szerkesztői |
Beszélgetésünk során többször felvetődik, hogy ők ketten teljesen jól tudtak dolgozni a másik által korábban megvágott anyagokkal. Így aztán a végére többé-kevésbé minden jeleneten rajta volt mindkettejük keze nyoma.
- A film emiatt sokkal erősebb lett - mondja Alan.
A sűrű menetrend miatt ez aztán nagyon fontos volt, különösen A Kiválasztott 1. rész esetében, amelyet már akkor vágni kellett, amikor a 2. résszel együtt közben párhuzamosan a forgatás is zajlott még.
TÖBB KIVÁLASZTOTT
Hogy még nehezebb legyen, a forgatás több helyszínen zajlott. A forgatás első hét hónapja során mindenki Atlantában volt, ám míg Mark és Jennifer [Vecchiarello, asszisztens] egy vágószobában voltak, Alan egy vágószobának berendezett kamionban dolgozott a forgatáson, amit az eredetihez a lehető leghasonlóbb módon alakítottak ki.
- Sokat beszéltünk Francis-szel arról, hogy már a forgatás helyszínén el lehetne kezdeni a vágást, ahol én egy vágószobának berendezett kamionban dolgozhattam. A filmgyártás egyik problémája manapság, hogy a forgatás során a stáb hosszú órákon keresztül dolgozik, és míg a forgatás maga zajlik, a rendezőnek nemigen van ideje a szerkesztésre is. Még amikor ebéd során meg is néztük a napi felvételeket, akkor is csak egy félórás ebédszünetünk volt, és ha azt vesszük, hogy naponta 2-3 órányi anyagot leforgattunk, akkor ezeken csak végigszaladni bírtunk, esetleg minden felvételből a legutolsót megnézni. [...] Szerettem volna ott lenni a forgatás helyszínén, ahol közvetlenül beszélhettem Francis-szel a nap során. Voltak napok, amikor nem volt rá szükség, hogy bezéljünk, máskor viszont egy nap többször is. Létrehoztam egy vágószobát egy kamionban, ami gyakorlatilag megegyezett a kihelyezett vágószobámmal, és Marknak is volt egy vágószobája, és ezen három helyszínen azonos volt a szerkesztés, a vetítés és a hangok.
 |
| Ebben a kamionban volt berendezve Alan Bell vágószobája az atlantai forgatás során. |
Alan, Mark és Alan régi asszisztense, Jennifer Vecchiarello Atlantában voltak: Alan a kamionjában A Kiválasztott 1. részére koncentrált, amint megkapta a felvett nyers mozgóképeket, Mark pedig Jenniferrel együtt a Kiválasztott 2. részén dolgozott, amikor a nő nem a napi frissen felvett anyagokkal foglalkozott.
Együttműködésük szívét a Avid Media Composer és az Avid ISIS programok jelentették. A négy film felvételei folyamatosan fenn voltak egy hálózaton, hogy a különböző szerkesztők, asszisztensek és számítógépes effektek készítői elérhessék őket.
Azon hét hónapig, míg a forgatás Atlantában zajlott, a kamionban dolgozó Alan és a két kihelyezett vágószoba közötti együttműködés meglehetősen egyszerűen zajlott.
Míg a két Kiválasztott filmmel párhuzamosan dolgoztak, az első két Éhezők Viadala film folyamatosan elérhető volt a hálózaton egy olyan felbontásban, amivel gyorsan tudtak dolgozni. Alan nagyon örült, amiért kihasználhatta média szerkesztő programjának kezelési lehetőségeit, de azért is, mert a program fejleszthető volt. Ha nagyobb teljesítményre volt szüksége, akkor felturbózta.
- Írtam néhány programkódot, amivel fejleszthettem a filmes anyagainkat, így ahányszor megkaptam projekt legfrissebb verzióját, akkor megkaptam Mark összes munkáját is anélkül, hogy az felülírta volna az enyémet.
KIVÁLASZTOTT ÉJJEL-NAPPAL
Bár a cél az volt, hogy a jeleneteket nagyjából sorrendben forgassák le, az azonos helyszíneken logikátlan volna, ha nem veszik fel mindkét film jeleneteit. Mivel a produkció Európába költözött, hogy rögzítsék a Kiválasztott 1. rész végén és a 2. rész elején lévő jeleneteket, ami azt jelentette, hogy Alannek fel kellett hagynia azzal, hogy Európában is azonnal azokkal az anyagokkal kezdjen dolgozni, amit aznap felvettek valamelyik film számára.
Mark gyorsan váltott a Kiválasztott 1. részére, hogy segítsen Alannek az egyik legnagyobb horderejű jelenet szerkesztésében, Peeta Kapitóliumból való mentőakciójában.
És ez tényleg nagyszabású volt: csupán a szabadítási akció első vágása önmagában fél órás volt. Ezt végül 9 percesre csökkentették, anélkül, hogy bármi konkrétat kivágtak volna belőle, inkább csak egyre szűkebbre és szűkebbre vették az egyes jeleneteket.
Alan így mesél: - A Kiválasztott 1. részének befejezésében az volt az egyedi, hogy nagyon sok különböző helyszínen fogattuk és a 9 hónapos forgatás nagyon sok napján vettünk fel jeleneteket időben nagyon elszórva. Mivel nagyon sok volt benne számítógépes effektus is - gyakorlatilag minden egyes képkockán - nagyon gyorsan kellett vele dolgoznunk és küldeni tovább a másikunknak.
A trükkjük az volt, hogy kihasználták Alan európai és Mark Los Angeles-i időzónája közötti eltérést és hogy könnyedén meg tudták osztani egymással a félkész munkákat, a kivágott részeket és egyéb médiaanyagokat, így éjjel-nappal tudtak dolgozni.
- Nagyon klassz volt - nevet Alan - Amikor épp befejeztem volna a munkanapomat, tartottunk egy videobeszélgetést: "Én ezt és ezt csináltam és azon gondolkodtam, hogy szerintem ezt lehetne még csinálni.", majd ezt megismételtük az ő munkaidejének végén, amikor pedig én mentem dolgozni. Mark megosztotta velem a jegyzeteit, és én is vele az enyéimet és így küldözgettük egymás között az anyagokat, ahogyan egyre jobb és jobb nem lett az adott filmrészlet.
- Azon viccelődtünk, hogy olyan, mintha az Avid szerkesztőmanói segítettek volna nekünk az éjszaka. - nevet Mark. - Amikor reggel az ember felkelt, csak elindította a programot és megnézte, hogy áll a dolog, majd folytatta. Az időeltolódás miatt tökéletes volt a köztünk lévő váltás. A rendelkezésre álló idő szűkössége miatt pedig szükség is volt erre. Amikor Alan visszatért Európából, ahol A Kiválasztott 2. rész jeleneteit leforgatták, mindössze hat hetünk volt eljutni A Kiválasztott 1. részének végéig.
VETÍTÉS ÉS HANG
A vetítés és a hangok szintén fontos újítások voltak Alan munkafolyamata során.
- Ha bejössz valamelyik szerkesztőirodánkba, úgy fogod érezni, mintha moziban lennél - mondja Alan, feltételezve, hogy a helyi moziban is olyan kényelmes kanapék vannak, mint az ő irodáikban. Mivel ők DNxHD 36 formátumú felvételekkel dolgoztak, ezért viszonylag olcsó HD monitorok is elegendőnek bizonyultak számukra. Persze az eredeti felvételek is jól néztek ki, de a DNxHD 36-ot kifejezetten szerkesztésre és munkavetítésekre találták ki, szóval ez így számukra különlegesen ideális volt.
- Nagyon úgy érzem, hogy így kellett dolgoznunk. A kis képernyő és a szélesvászon között rengeteg különbség van, amikor az ember azt mondja, "Nem is tudom, miért épp itt vágtam meg!" Ezzel elkerültük ezt a problémát.
 |
| Alan Bell a forgatási helyszínen, a kamionban berendezett vágószobában. |
Alan számára talán még nagyobb változás volt és Marknak is, aki most először dolgozott így, hogy 5.1-es surround [térben hallható] hangokkal dolgoztak.
- Nagyon megváltoztatták egy-egy jelenet hangulatát - mondja Alan. - Ennek egyik legjobb példája, a Mark által vágott jelenetsor A Kiválasztott 2. részéből, a Snow elnök rezidenciája előtti harcjelenet. 5.1-es hangokkal az igazán klasszul hangzott. Enélkül minden hang a terem elejéből érkezne. Amikor az ember olyan jelenettel dolgozik, ahol emberek rohangálnak és golyók repkednek, az, hogy ez ember pontosan fel tudja térképezni, mi zajlik körülötte, még az emberek beszélgetéseit is hallja, az valami óriási. A régi szép időkben mindig úgy csináltuk az akciójeleneteket, hogy a zenét és a hanghatásokat rátettük a párbeszédekre és azt vártuk, ezáltal tisztuljanak le a hangok - ami nem jó megközelítés. Mert ennek a tisztaságnak végig ott kell lennie.
Mark egyetért ezzel, hozzátéve, hogy a világ felépítésének épp olyan fontos része a hanghatások ugyanolyan precíz felügyelete, amit a képi hatásoknál már korábban is megtettek Alannel, különösképp, amikor egy tér méreteit akarták meghatározni.
- Számos beszéd hangzik el ebben a filmben. - jegyzi meg Mark, kiemelve ezek közül Coin elnök beszédeit, amelyek a 13. körzetben és Kapitóliumban hangzanak el, különböző méretű közönség előtt. - Néha egy egyszerű visszhang elég ahhoz, hogy egy tér méreteit jelképezzük, ezt pedig nehéz tisztán hallani egy sztereó hanghatás által.
- Az, hogy egy központi csatornán hallod Coin hangjának visszhangját, azt az érzést kelti, hogy egy barlangszerű teremben vagyunk, de a moziban az is fontos, hogy értsük, amit mond - de így nagyszerű vágni is, mert pontosan azt hallod, amit kell, ami befolyásolja, hogy mennyi ideig maradhatunk egy adott vágáson.
- Pontosan! - helyesel Alan is. - Számunkra nagyon fontos volt, hogy surround/térbeli hanghatásokkal dolgozhattunk. A Kiválasztott 1. részének 90%-a a föld alatt játszódik, de ezek különböző méretű, jellegű terek voltak, különböző alapzajokkal. Amikor a kórházban vagyunk, ott mások a hanghatások, mint az ebédlőben vagy a közösségi területeket.
Alan gyorsan hozzáteszi, hogy Jeremy Peirson hangmérnök, aki korábban már együtt dolgozott Alannel és Francis-szel a Vizet Az Elefántnak!-on is, "rengeteget javított még a hangokon", de azt a mennyiségű munkát, ami neki és Marknak el kellett végeznie, jelentősen felgyorsította, hogy surround hanghatással dolgozhattak.
A KIVÁLASZTOTT 2. RÉSZE
 |
| Mark Yoshikawa látogatóban A Kiválasztott, 2. rész forgatásán |
- Végsősoron minden Francis elképzeléseinek megfelelően alakult - mondja Mark - Mi pedig megpróbáltunk ezért dolgozni. Amikor még Európában forgattak, Alannel üzenőfalon keresztül írtunk egymásnak, amikor viszont már Los Angelesben zajlottak az utómunkálatos Francis teljes odafigyelésével, sokkal olajozottabban ment a munka.
Ez már A Kiválasztott 1. rész utómunkálatai végére is igaz volt, de még inkább érvényesült, amikor A Kiválasztott 2. részét fejezték be a következő év elején sokkal könnyedebb tempóban.
Alan egy példát mond arra, amikor Markkal A Kiválasztott 2. részének két leghátborzongatóbb jelenetsorán dolgoztak párhuzamosan. Ez a két jelenet az volt, amikor Katniss és a még életben lévő maroknyi katona a nyakig érő vízben gázol a sötét csatornákban, ahol olyan mutánsok támadják meg őket, amelyekhez képest a Walking Dead zombijai barátságos szerzetek, és a lázadók későbbi végső csapása Snow elnök rezidenciája előtt.
- Én vágtam, majd újravágtam a mutánsos jelenetsort, miközben Mark a Snow elnök rezidenciája előtti rajtaütésen dolgozott. - meséli Alan.
A KÉT KIVÁLASZTOTT FILM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Elkerülhetetlen, de le kell szögeznünk, hogy bármekkora őrületnek is tűnik, hogy egy történetben gyerekek gyilkolják egymást a felső tízezer szórakoztatására, sokkal nagyobb őrület mindebből mozis sorozatot készíteni.
Őszintén szólva nehezen érthető, hogyan lett Az Éhezők Viadala az minden idők legnépszerűbb sorozata, és fogadjunk, az ember nemigen tudatosítja magában, hogy a Scholastic kiadó könysorozata ifjúsági sorozat. Miután a három könyv többmilliós nyomtatásban megjelent, nem lehetett megtenni, hogy felhígítják a filmadaptációt, és bármilyen mércével is nézzük, a két Kiválasztott film bármely korosztály számára nagyon-nagyon zord.
- Kezdetektől fogva az a koncepció - mondja Mark - hogy nem riadnak vissza attól, hogy bemutassák, milyen nehéz témákról szól a sorozat. Ez nem egy popcorn-film.
Bizonyos szempontból ez volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattunk a két Kiválasztott film által. Hogy nem csak a regény történetét, hanem a teljes sorozat témáit is megőrizték.
Katniss számára az a központi mondanivaló, hogy egy Viadal győzelemnek felmérhetetlen ára van, és hogy a győztesek ezt az árat életük végéig törlesztik. Az első film végén még a Győztesek Faluja is egyfajta börtönként jelenik meg, ahol olyan emberek élnek, akik rémálmai soha nem múlnak el. Három filmmel később rájövünk, hogy a dolgok még rosszabbak is lehetnek, mint sejtettük, ám a két Kiválasztott film lehetőséget biztosít a sorozatnak arra, hogy belefáradjunk a cinizmusba vagy hogy túlbeszéljük a győzelem jelentőségét.
- Meg kell, hogy mondjam, ezek a filmek fokozatosan építik fel a dolgokat - mondja Alan - Katniss Everdeen nem egy szupernő, aki bármire képes, hanem olyasvalaki, aki sérül az általa átélt élmények során, aki szemtanúja lesz annak, hogy a hatalom hogyan rontja meg az embereket és hogy a háború mire képes az emberiséggel. Szerintem ez a történet megállja a helyét napjaink világában.
- Számomra ezek a filmek igen figyelemre méltóak. Szórakoztatnak, szóval megvannak a popcorn-pillanatok is, ám olyat kérnek a közönségtől, amit más kasszasiker filmek nem, hogy elgondolkodjanak ezekről a dolgokról, és megpróbáljanak azonosulni azokkal a dolgokkal, amin ezek az emberek keresztülmentek. Rengeteg olyan veterán katona van, aki hasonló poszttraumatikus stresszel küzd, mind Katniss a Futótűz elején és a Kiválasztott 1. rész végén, emberek egész generációja élte át mindezt. Szerintem Az Éhezők Viadala nagyszerű eszköz arra, hogy szórakoztató formában mutassuk meg a fiataloknak, hogy mivel jár a háború.
Mark és Alan számára az a következő kihívás, hogy kitalálják, hogyan tovább. Egyelőre egyikük sem szerződött le semmire.
- Ezt az anyagot nehéz lesz felülmúlni - mondja Alan. - De igyekszem körülnézni és feltenni magamnak a kérdést, hogy milyen filmmel foglalkoznék legközelebb? Mert számomra ez egy fontos utazás volt.
Forrás: Creative Communities Of the World
Nagyon jó, érdekes cikk volt, köszönjük a fordítást!
VálaszTörlésSokat gondolkoztam azon az utóbbi időben, a film megjelenésekor, hogy jó ötlet volt-e a kettévágás és az az igazság, hogy nem vagyok benne biztos és erre ez a cikk világított rá. Mindig elhangzik, hogy a könyv két felének mennyire más a hangulata, világa, stbstb. Viszont ezzel az indokkal a Futótüzet és az Éhezők viadalát is ketté lehetett volna szedni, mindig a viadalok kezdeténél. A Futőtűznél pláne. Szóval lehet jobb lett volna egy film,soha nem fogjuk megtudni milyen lenne, de én kiváncsi lennék.