2015. december 15., kedd

Hogyan kezelte Francis Lawrence a sorozat ezen hat jelenetét?

Avagy Francis Lawrence kulisszatitkaiból sosem lehet elég. :)

Amikor az emberek Az Éhezők Viadala filmek sikereiről beszélnek, ritkán ismerik el igazán Francis Lawrence munkásságát. Ő rendezte a sorozat utolsó három filmjét - A Futótüzet, a Kiválasztott 1. és 2. részét - és mindegyikben, akárcsak a Constantine, a Démonvadászban, a Legenda vagyok-ban és az NBC kisebb nézettségű sorozatában, a Királyságban is magas színvonalú munkát végzett, és olyan szinten figyelt oda a legapróbb részletekre is, amilyet nagyobb stúdiók filmjeinek rajongói csak nagyon ritkán látnak. Most, hogy Az Éhezők Viadala a végéhez közelít, a Vulture a sorozat utolsó három nagy filmjének hat legnagyobb kihívást jelentő jelenete forgatásáról és arról beszélgetett Francis Lawrence-szel, milyen megjelenítésbeli kihívásokkal és összetett kaszkadőrmunkával kellett szembenéznie.

A Mérgező Köd (Futótűz)


- A ködös jelenet kifejezetten nehéz volt, mert IMAX kamerákkal forgattuk. Szóval míg az Arénás részek 25-30 percét IMAX felbontással rögzítettük, a többit pedig nem. Ez néhány különleges nehézség elé állított minket, főleg, mivel itt nagyobb területen kellett mozognunk, ellentétben mondjuk a mutáns majmok támadásával, amely egy helyre korlátozódott. A ködös jelenetben tehát több helyszínen forgattunk és  közben az emberek rohannak végig az erdőn át. Ki kellett találnunk az időzítést és magának a ködnek a természetét: milyen legyen a sebessége, honnan érkezik, hogy éri őket utol és azt a jelenetet is meg kellett koreografálnunk, amikor Mags megáll és feláldozza magát azáltal, hogy belesétál a ködbe. Időt kellett hagynunk rá, hogy Lynn Cohen átadja Mags érzéseit, miközben fenntartjuk az egyre terjedő köd okozta feszültséget. Ez pedig nehéz volt.

A Kapitóliumi lakosok felvétele (Futótűz)

- Az Éhezők Viadala sorozatban a Kapitóliumi lakosok különcsége kezdettől fogja jelen van, azonban a történet egyre inkább a komorság felé mozdul. Én eredetileg csak a Futótűz rendezésére szerződtem le. Még csak az előkészületeknél tartottunk, amikor megkértek, hogy maradjak a folytatásokra is. Ekkor elkezdtem az utolsó könyv - amiből végül két film készült - hangulatára gondolni. Rájöttem, hogy a Futótűz az, ahol a hangulat kezd megváltozni. Szóval innen kellett kezdenem a munkát. Nyilvánvalóan nem akartam kiiktatni minden felszabadultságot. Meg kell tartani némi fényűzést és vidámságot, hiszen ez különbözteti meg a Kapitólium lakóit a körzetekben élőktől. De határozottan szerettem volna visszafogni az energiákat, hogy belevághassunk majd A Kiválasztott filmekbe, amelyek hangulatilag teljesen más jellegűek.


Szerintem a legnagyobb változást Caesar Flickerman és Effie Trinket esetében láthatjuk. Az első filmben ők inkább házigazdák. A második filmben azonban, amikor Katniss kiáll a színpadra és a töübbi Kiválasztott már elkezdte manipulálni a műsort, Flickermannak felemás érzései vannak. Az övé egy sokkal árnyaltabb előadás, immáron egy olyan fickó bőrébe bújik, aki egyre idegesebb, szemben az előző filmmel, ahol egyszerűen csak felszabadultan vezette a műsort. Effie-vel ugyanez a helyzet. Az első filmben még felszínes, a másodikban azonban ő is végigjárja a körzeteket, és a gyerekek, akikkel korábban találkozott, mára mind halottak. Most azonban van két gyerek, akiket elkezd megkedvelni. Sokkal több emberi érzést mutat ki, ami annak köszönhető, hogy a karaktere nagyon sok borzalmat lát.

Mivel a Kapitóliumi jelenet nagyon nagyszabású, nincs sok próbalehetőség. Mindenki annyira össze-vissza dolgozik időben, hogy volt olyan, amikor le kellett ülnöm egy-egy színésszel és átbeszélni, hogy karaktereik min mennek keresztül vagy beszélgettünk az egyes jelenetekről. Tényleg csak az érzelmi dolgokról beszéltünk: mit érez Effie, milyen büszke a film elején, mennyire megtörik a Nagy Mészárlás bejelentésekor, és milyen ellentmondádos lehet számára látni a kapitóliumi emberek érzéketlenségét.

Támadás a gát ellen (A Kiválasztott, 1. rész)


- Ezt a jelenetet csak futólag említik meg a könyvben, így a Kiválasztott 1. részében, de végülis a három film során többször is ki kellett terjesztünk a könyv világát. Ebben az esetben Peter Craig forgatókönyvíró ötlete volt, hogy mutassuk be a gátszakadásos jelenetet. Eltartott egy darabig, mire kidolgoztuk az ötletet, de idejében rájöttünk, hogy ez a lázadó sereg, amely megrohamozza a gátat, kész feláldozni magát. A Békeőrök géppisztolyokkal a kezükben próbálják útjukat állni. Ezt a jelenetet tbb helyszínen vettük fel és nagyon gondosan meg kellett tervezni a megjelenítését, ezért nagyon részletes vázlatok készültek róla. A gát bizonyos részeit fel kellett építenünk. Forgattunk az Atlanta közelében lévő kőfejtőben. Hatalmas mennyiségű digitális munkát végeztünk el a ScanlineVFX nevű céggel együttműködésben, akik hasonlóan nagy szabású és vizes munkákban vesznek részt. Igazából ez az egyik kedvenc jelenetem A Kiválasztott 1. részében. Nagyon tetszett, hogy Katniss épp azt az Appalache-ből származó népdalt énekli, amikor felbukkan ez a jelenet, amelynek szövegét Plutarch kissé megváltoztatta, aztán megszakad a közvetítés. Ez ahhoz vezet, hogy a körzetek lázadói maguk is ezt a dalt éneklik, miközben a halálba menetelnek. Ezt nagyon nagy hatásúnak éreztem.

Katniss és Prim ölelése Finnick esküvőjén (A Kiválasztott, 2. rész)


- Ez a rész kicsit más, mint a könyvben. A filmben Katniss itt határozza el, hogy ő maga is lázadó lesz és hogy elmegy a körzetből, hogy megküzdjön a Kapitólium ellen. Ezért aztán, amikor az esküvőn együtt táncolnak Primmel, rájön, hogy lehet, ekkor látják egymást utoljára. Úgy terveztem, hogy a kamera a tömegben együtt mozogjon Katniss-szel. Ez azt a hatást kelti, mintha mi is ott lennénk köztük, az elején statikus, mintha állókamerát használnák. Aztán, amikor Katniss megáll és átöleli Primet, mindketten megállnak, a kamera azonban mozog tovább, mintha még mindig táncolnának. Vagyis a kamera továbbra is körülöttük köröz és fokozatosan az arcukra közelít. Nagyon szép eszköz volt ez arra, hogy elszigeteljük őket a körülöttük ünneplő emberektől.

Az olajos massza támadása (A Kiválasztott 2. része)


- Tudtuk, hogy ennek a jelenetnek benne kell majd lennie a filmben, ezért ki kellett találnunk, hogy fog ez működni. Tudtuk, hogy ez a jelenet a Kapitóliumban zajlik, és hogy azt nem Atlantában fogjuk felvenni, ahol más jelenetsorokat rögzítettünk. Ezért végigvettük a klasszikus és a brutalista építészet remekeinek listáját. Találtunk néhány nagyszerű épületet Berlinben és sokkal többet Párizsban. Részben Párizs külvárosában forgattunk. Amikor erre rátaláltunk, tudtuk, hogy ez tökéletes lesz az olaj számára. Teljesen zárt helyen forgattunk, szinte olyan volt, mint egy akvárium. Aztán elkezdtük megtervezni a jelenetet a kiválasztott helyszínt figyelembe véve. Mind a képregényvázlatok, mind pedig az előzetes vizualizációk a helyszínen alapultak, ahogyan azt már korábban is csináltam akciójelenetek tervezésekor. Vázlatokkal kezdtük, majd igazi emberek játszották el, mire megtaláltuk az alkalmas koreográfiát és a megfelelő kamerabeállásokat is.

Harc a csatornában (A Kiválasztott 2. rész)


- A gyíkmutánsok támadásának forgatásakor néhány olyan trükköt vetettem be, amelyet még a Legenda vagyok forgatásakor tanultam. Imádom az ilyen félelmetes jelenetek, jelenetsorok forgatását. Már kezdettől fogva világossá kell tenni, hogy itt valami történni fog. Az általunk tervezett csatornák nagyon szűkek lettek, ezért az Alien egyik jelenete inspirált, amelyen Dallas a légcsatornában keresi az egyik lényt. Az a jelenetsor még klausztróbiásabb érzetet kelt, mint a miénk. De a mi csatornánkban olyan alacsonyan volt a plafon, hogy az osztag legmagasabb emberének össze kellett görnyednie, hogy végig tudjon menni benne. Amikor pedig a lények megjelennek, betöltik a csatornát és a képernyőt is.

Ezért aztán nagyon-nagyon sötét csatornákat építettünk és azt az érzetet keltettük, hogy a mutánsok kívülről jönnek. Aztán szórakoztató volt eljátszani a várakozásokkal, létrehozni azokat a jeleneteket, amikor a szereplők azt várják, hogy ezek mindjárt felbukkannak. A zene elcsendesedik, Katniss pedig keresztülmászik azon a szűk átjárón. Ezalatt folyamatosan a nézők várakozásaival várakozunk, ami növeli a feszültséget.

Végül aztán a lények előugranak és elkezdődik a harc. Ez egy nagyon összetett jelenet volt, sok kreatív fordulóval. El akartuk érni, hogy egyértelmű legyen, ki kivel van, amikor elkülönülnek az emberek, hogy milyen érzés (vajon belülről is kaotikus?) hogy honnan érkeznek ezek a lények és hogy mi a cél (feljutni a létrán). Ezeket a részeket is képregényvázlatokkal készítettük elő, majd végigmentünk a previzualizációs szakaszon, és nehéz volt megkapni a megfelelő jelenetsort. Itt hatalmas hasznunkra voltak a kaszkadőrök, akik a saját előkészületi anyagaikat is felhasználták itt.

Meg kellett terveznünk a csatornát és a kaszkadőr srácok felépítették annak a térnek a makettjét, ahol a csata zajlik, majd néhányan a lényeket alakították, míg mások a mi karaktereinket. Aztán segítségként felhasználták az előkészületek során készített vázlatokat. Kaszkadőr koordinátorunk, Sam Hargrave készítette el mindhárom filmünk csatáinak koreográfiáját. Néhány napig az ideiglenes díszletekben és az elkészített makettben forgatott a kaszkadőrökkel, majd elhozta megmutatni a felvételeket. Végigszálaztuk, átbeszéltük a látottakat, változtattunk rajta. Így aztán, mire a tényleges forgatásra került a sor, már tudtuk, mi hol van, a színészek ismerték a koreográfiát, és az egész teljesen jól szervezett volt.
Forrás: Vulture

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése