Az idei naptári évben a 21 éves Jennifer Lawrence ismeretlen kezdő színésznőből az év felfedezettje lett. Miután Oscar-jelölt lett a 'Hallgatás törvényé'ben nyújtott alakításáért, amely azonban díjat nyert a független filmek között, az Independent Spirit Awards-on, Lawrence volt az 'X-Men: Az elsők' hősnője és ő lesz a főszereplője a tavasz legjobban várt filmadaptációjának, Az Éhezők Viadalának is. A Vanity Fair riportere Philadelphiában érte el őt, ahol következő filmjét, a 'The Silver Linings Playbook'-ot forgatja. Íme beszélgetésük lényege.
Vanity Fair: Először is, gratulálok a legjobb színésznő jelölésedhez. Azóta megállás nélkül dolgozol. Fel tudtad már dolgozni azoknak az őrült heteknek az élményeit?
Jennifer Lawrence: Nem tudom, hogy azokat valaha is képes leszek egyáltalán feldolgozni, de nagyon hálás vagyok értük.
VF: Mesélj nekem arról, hogyan kerültél bele ebbe a projektbe.
JL: Még azelőtt olvastam a könyveket, hogy egyáltalán megtudtam volna, hogy engem is meghallgatnak a film kedvéért, és nagy rajongója voltam az egésznek. Igazából anyukám olvasta előbb a könyveket, és azt gondolta, hogy ez egy hihetetlenül jó szerep és történet. Ez ugyanígy volt már a Hallgatás törvényénél is, úgyhogy anyukám vagy látnok, vagy csak nagyon jó ízlése van. Katniss fantasztikus karakter: vadász, de nem gyilkos, egy 16 éves lány, akit bekényszerítenek az Arénába. Azok a gyerekek csak azért ölik meg egymást, mert ha nem teszik, ők halnak meg. Ez szükségtelen, értelmetlen, indokolatlan erőszak. Szívszaggató. Amikor meghallgattak, mondtam Garynek [Gary Ross, a rendező], hogy 'Megértem,ha nem engem választanak, de kérem, ne feledje el, hogy akárhányszor kilő Katniss egy nyilat vagy megöl valakit, az arcáról sose sugározhat nagyképűség.' Vagyis hogy egyáltalán nem vagányságból csinálja. Ez nem olyan, hogy ő körbenéz az Arénában és felkiált, hogy 'Igen, megcsináltam!'. Szerintem ő tehetetlen, és csak arra gondol, hogy megígértem a húgomnak, hogy élve kijutok innen, ennek érdekében pedig ölnöm kell.
Nem aggódsz amiatt, hogy a film hasonlóan komoly világjelenséggé válik, mint az Alkonyat, és hogy ez mit fog jelenteni a magánéleted és a szakmai előremeneteledre nézve?
Megpróbálok nem túl sokat gondolni erre. Az Éhezők Viadala nem Alkonyat, és bár valóban hallom én is az összehasonlítást, még nagyon korai bármit is mondani arról, hogy ugyanolyan világjelenség lesz. Nagyon büszke vagyok arra a munkára, amit a filmbe belefektettünk, Gary és a teljes szereplőgárda és a stáb is fantasztikus, és alig várom, hogy életre keljen, mert szerintem ez egy nagyon fontos történet. Ha pedig ez valóban őrült világjelenséggé válik,akkor addig is igyekszem kiélvezni a szabadságomat!
Szerinted a film tetszeni fog a könyv rajongóinak?
Teljes mértékben.
Mi volt a legérdekesebb és legnagyobb kihívást jelentő élmény, amely a film forgatása során ért?
Az a tény, hogy nem úgy éreztem magam, mint egy film forgatásán. Amikor kint forgattunk az erdőkben, az nem volt egy hollywoodi ragyogás - igazi kígyók, valódi medvék, fel-alá rohangálós jelenetek a hegyekben, napi 13 órában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése