2015. szeptember 11., péntek

Jennifer Lawrence nem kívánja a Hírnév Viadalát

A New York Times cikkét olvashatjátok. Színtiszta Jennifer Lawrence interjú. Érdemes elolvasni.

LOS ANGELES - Úgy képzelem magam, mint aki fuldoklik. 

Jennifer Lawrence nagyot nyelt és így folytatta. - Úgy képzelem magam, mint aki fuldoklik. Kívülről úgy tűnik, mintha épp valami robbanáson mennék át és bizonyos szinten ez tényleg így is van. Nemrég még egy kicsi lány voltam Kentucky-ból, akit felfedezett a jóóó öreg Hollywood. Belül azonban meg vagyok rémülve. Egyetlen pillanat alatt - bumm - mindenki rám figyel, mindenki engem néz.

A 25 éves Lawrence kisasszony megpróbál visszaemlékezni arra, amikor 2011 őszén, Az Éhezők Viadala promóciós kampányának kezdetén még fiatalabb volt. A felé irányuló figyelem nem volt teljesen új, hiszen 2011-ben már részt vett az Oscar Gálán, ahol a Hallgatás Törvénye című komor hangulatú független filmben nyújtott teljesítményéért a Legjobb Színésznő díjára jelölték. Ez azonban semmi volt ahhoz a részletekbe menő figyelemhez képest, ami azóta övezi őt, mióta aláírt Katniss Everdeen - Az Éhezők Viadala sorozat főhősének - szerepére.

És most? Hogy érzi magát Lawrence kisasszony, aki búcsút készül mondani Katnissnek? A Kiválasztott 2. része, a negyedik és egyben (legalábbis egyelőre) utolsó Éhezők Viadala film november 19-től látható a [magyar] mozikban.

A válaszra - Kris Jennerrel közös képe; hogy mindig túl fiatal a David O. Russel által felajánlott szerepekhez, mégis mindig elvállalja azokat; és Éhezők Viadala szereplőtársaival való álomszerű kapcsolata mellett - múlt hónapban a Four Seasons Szálloda egyik lakosztályában zajló egy órás beszélgetés során derült fény. Jennifer úgy érkezett a délutáni interjúra, hogy teljesen kicsípte magát a fotósorozat készítése kedvéért (fekete tűsarkú, oldalt cipzáras fehér szűk miniszoknya) és azonnal átvette a parancsnokságot: határozott kézfogás, ki lehetne-e kapcsolni a légkondit, kérem és így tovább. Nem sokkal később azonban kényelmesen elhelyezkedett a kanapén, feltette a lábát, kicsomagolta az édességet, nevetett és úgy tűnt, élvezi, hogy pletyka tárgya lehet. Íme a beszélgetés részletei:





Mostanra Katniss sok mindenen átment. Akarata ellenére gyerekekre kellett vadásznia. Többször felbosszantotta egy átkozott macska.
Ha Katniss meg volt rémülve az előző filmben, akkor mostanra teljesen lezsibbad. Tényleg sok minden van már mögötte.

Ugyanez érvényes rád is? Te is elég sok mindene mentél keresztül az elmúlt években. Ellopták a privát képeidet és megosztották az interneten. Az Amerikai Botrányért kapott gázsid bekerült a köztudatba, amikor meghack-elték a Sony-t. Elestél az Oscar-gálán.
Lehetne, hogy még több megalázó dolgot felsorolj rólam? (nevet)

Ne haragudj. Hogyan változott a személyiséged az első Éhezők Viadala film óta?
Úgy érzem, most már nem lehetne bármibe belerángatni. Sokkal inkább kontrollálom a dolgaimat. Sokkal nyugodtabb vagyok. Tudom, hogy semmi értelme álló nap folyamatosan idegeskedni, úgyhogy megpróbálok nem idegesnek lenni. Még mindig félek, de már más dolgoktól, mint korábban. Most amiatt aggódom - [elhallgat és megpróbál kicsit kényelmesebben elhelyezkedni a kanapén] na jó. Lazíts, Jennifer, nem pszichológusnál vagy.


Ó, de akkor is. Szóval másfajta ez a félelem.
Kíváncsi vagy, milyen irányba változtam? Mostanra félek bármit is kimondani. Látom, hányféleképpen képesek kiforgatni szavaimat az emberek, de nem szeretném, ha azt hinnéd, panaszkodok. "Ó, mennyire öntelt lett. Máris megcsömörlött." Ez valószínűleg azért van, mert még mindig ráguglizok magamra. Ha rajtam múlna, nem szólalnék meg. Csak a színészettel foglalkoznék.

Te ráguglizol magadra? Ígérd meg, hogy soha-soha többé nem teszel ilyet!
Próbálj meg 22 évesen hosszabb időt távol tölteni az internettől. Egyszer rákerestem arra, hogy "Jennifer Lawrence csúnya". (nevet) Most gonosz vagyok?

Nem egyáltalán. Ezt bárki mondhatná.
El sem tudom képzelni, mi lenne nagyobb időpazarlás annál, mint hogy emiatt aggódok. Miért is érdekel engem, hogy mit gondolnak az emberek? Mégis érdekel. Egyszerűen nem tudok úgy tenni, mintha nem érdekelne. Tényleg nagyon bizonytalan vagyok emiatt. A világ anélkül alkot véleményt valakiről, hogy akár találkozna az illetővel. Ennek nem kellene, hogy érdekeljen, mégis érdekel. [Iszik egy korty vizet.]
Amikor majd elmegyek innen, azon fogok agyalni, hogy miért nem tudtam laza és magabiztos lenni.

Hogyan küzdöd le ezt az idegességet?
Írtak fel rá gyógyszert. (nevet)
Akkor már ketten vagyunk!
Megtalálom a magam belső békéjét, ha arra gondolok, hogy amit a nyilvánosság lát belőlem, az a kirakati-verzióm. Ti ott kinn az én kirakati-verziómat látjátok. Igazi önmagamat megtartom magamnak. És megpróbálom elfogadni, hogy ez a rám irányuló minden részletbe belemenő figyelem nyomasztó. Bárki számára az lenne. Szóval megpróbálok nem foglalkozni ezzel és próbálok önmagam maradni és a fontos dolgokra koncentrálni, például, hogy összeszedjem [a kutyám után] a kutyagumit.

Összeszedni a micsodát?
Van egy kis korcs kutyám, akivel nemrég költöztünk új házba. Ő azt hiszi, hogy a folyosó, ahol a vendégszoba van, elveszett világ számomra, ahol soha nem járok, ezért ő azt saját WC-jeként használhatja.


Hogyan lettetek barátok Amy Schumerrel?
Miután megnéztem a Kész Katasztrófát, írtam neki egy e-mailt, és azt írtam benne: "Nem is tudom, hogy kezdjem. Azt hiszem, egyszerűen csak annyit kellene írnom: imádlak." E-mailezni kezdtünk, majd a levelezés sms-ezgetésbe váltott. Van valami kettőnkkel kapcsolatban, amit nagyon szeretnék elmondani a nyilvánosságnak, de nem tudom, megtehetem-e. Hadd kérdezzem már meg a publicistámat. [Gépelni kezd az iPhone-ján.]

Azt írja, elmondhatom: Amyvel filmet írunk együtt! Testvérpárt fogunk benne alakítani és már majdnem kész vagyunk a történettel. Ez csak úgy jött belőlünk. Már vagy 100 oldalnál tarunk.

Hűha. Mit árulhatsz még el róla?
Amy-vel mi egymás kreatív felei vagyunk. Különböző az ízlésünk. Ez [a filmírás] volt életem legnagyobb élménye. Úgy kezdjük a napot, hogy a telefonon lógunk és nevetünk. Aztán oldalakat küldözgetünk egymásnak. Aztán bekattanunk. Holnap Chicagoba utazok, hogy meglátogassam.

Hadd írjam már meg Amy-nek, hogy elmondtam! [Gépelni kezd. A válasz azonnal érkezik.] Azt írtam: "Kitálaltam a New York Times-nak. Nem baj?" Mire Amy: "Elmondtad, hogy leszbi vagy? Nagyon tuti! Izgi!!"

Néhány évvel ezelőtt azt mondtad egy interjúban - látod, újra kísértenek a szavaid - hogy kevésbé érzed nyomasztónak a hírnevet, ha otthon maradsz, ezért sokszor nem hagyod el a lakásodat. Úgy tűnik, ez azóta megváltozott.
Egy adott ponton rájöttem, hogy élhetem ezt az életet a magam módján, hogy megvan a módja annak, hogy úgy csatlakozzak Hollywoodhoz, hogy közben önmagam maradok. Például nem feltétlenül kell nekem a születésnapomat a Chateau Marmont-ban ünnepelnem. Megtehetem azt a saját házamban is.


Ha már itt tartunk, nemrég volt a születésnapod. Mit keresett ott Kris Jenner? Az internetet elárasztotta a közös képetek
Szívesen elmesélem. Két legjobb barátom egy meglepetés születésnapot tervezett, egy hatalmas meglepetéssel a meglepetésben. Szóval ott vagyok, az emberek elkezdik énekelni a Boldog Szülinapot! Megjelenik Kris Jenner, kezében a tortámmal. Majdnem elájultam a döbbenettől! Fogalmam sem volt róla. Soha nem találkoztunk azelőtt, de én mindig is néztem a Keeping Up With the Kardashians-t [amelynek szereplője]. Aztán Kris Jennerrel elénekeltük a Build Me Up Buttercup című számot és elkészült az a kép is.

Úgy hangzik, hogy nagyon jól éreztétek magatokat!
Csodálatos életem van. Nagyon szeretem az életemet. Szeretem a barátaimat.

Lehet, hogy ez amiatt van, hogy idővel egyre könnyebb a szupersztár élet?
Sokkal jobban hiszek magamban, és ez megkönnyíti a dolgokat. Korábban olyan ruhákat vettem fel, amiket nem akartam, vagy egy gyorsinterjúban olyan válaszokat adtam, amit szintén nem szívesen mondtam, de megtettem, hogy ne legyek nyers vagy közönséges. De egy idő után az ember úgy érzi, mintha báb lenne. Szóval most már kinyitom a számat. "Nem, tudom, milyen lesz a hajam, ha ezt csinálod vele és az nem tetszik. Nem, nem fogjuk csak kipróbálni. Már kipróbáltuk." De a dolgok ezáltal nehezebbek is.

Mire gondolsz?
Elérem, hogy zöld utat kapjanak a filmek, amelyben szerepelek és több száz ember olyasvalamire áldozza több évét, ami egyébként nem történne meg. Ez vajon jó dolog? Kizárt, hogy én legyek az egyetlen, aki nem így gondolja.
Nagyon félek, hogy ez úgy hangzik, mintha panaszkodnék, pedig egyáltalán nem arról van szó. Csak magyarázok.


Hogy választod ki, milyen filmekben szerepelj? A következő Éhezők Viadala után a Joy-ban láthatunk, amelyben ismét David O. Russell rendez téged, majd ezt egy világűrben játszódó film követi.
Tudod, elolvasom a forgatókönyveket. Megkérdezek másokat, hogy ők mit gondolnak és meghallgatom őket. De végülis ez egy szerencsejáték, ami a munkánk része. Azokat a filmeket vállalom el, amelyek elindítanak bennem valamit és megpróbálom nem túlgondolni ezt.

Ez a nem túlgondolni ugyanazt jelenti, mint hogy a jeleneteidet sem szoktad elpróbálni magadban a forgatás előtt?
Örülök, hogy ezt intellektuális szintre emelted, és ez nagyon hízelgő, de valójában egyszerű lustaságról szól. Akkor tanulom meg a szövegem, amikor a sminkem és a hajam csinálják.

Két gyereked van abban a filmben, ugye? Elég időnek érzed magad ehhez?
Davidnek megvannak a maga látomásai. Ő a saját csodálatos világában él. És ezek az ostoba kérdések nem érdeklik őt. Ez nem arról szól, hogy elég idős voltam az Amerikai Botrányhoz. És hogy túl fiatal voltam a Napos Oldalhoz. Én ezt szinte sose értem.

Mi fog legjobban hiányozni Az Éhezők Viadala élményből? A szereplőtársaid? Tudom, hogy különösen közel kerültél Josh Hutchersonhoz és Liam Hemsworth-höz. 
Az utolsó forgatási napon úgy elérzékenyültünk, hogy nem tudtuk elengedni egymást. Kiakadtunk, hogy vége. Aztán egy héttel később Liam-éknél lógtunk. Akkor azt gondoltuk: "Jó, rendben. Most már lehetünk csak barátok."


Amikor láttuk, hogy semmi nem változott hármunk - vagyis Woody-val együtt négyünk, de ő Hawaii-on él, szóval vele macerásabb találkozni - között, kicsit megnyugodtunk. Arra gondolok, hogy tegnap például Woody rám írt, hogy velem álmodott. Mire én: "És jó voltam?" Aztán Josh felhívtott és elmondta, hogy ő pedig Woody-val álmodott. Aztán egy barátnőm átjött hozzám és elmesélte, hogy erotikus álmai voltak Liam-mel.

Én ugyan nem álmodtam senkivel, de mindig ott a ma este.
Forrás: New York Times

3 megjegyzés:

  1. Ezdetetszett,foleg a vegee :)) köszi hogy hoztad!

    VálaszTörlés
  2. Ja, nagyon jó, hogy újra egy igazi, hamisítatlan Jen-interjút olvashatunk. Ugyanakkor én most picit csalódtam - szerintem elég tiszteletlen dolog sms-ezgetni (vagy nyilván valamilyen alkalmazáson belül üzengetett ott Jen), miközben egy másik emberrel beszél.
    De annak örülök, hogy azért kicsit jobban megtalálja a helyét ebben a közegben.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó volt Köszi Szeretem az ilyen interjúkat.

    VálaszTörlés