2017. augusztus 6., vasárnap

Woody Harrelson interjú részletek

Komoly csalódást jelentett számomra, hogy Woody Harrelsonnal Az Éhezők Viadala időszaka alatt alig készültek interjúk, olyan komolyabb mélyinterjú, amely a szereplők többségével igen, vele pláne nem. Most pár hete a Majmok Bolygója kapcsán viszont a The Hollywood Reporter egy egészen hosszú, mindenre kiterjedő interjút közöl vele. Miközben egyik szemem nevetett, mikor megtaláltam, a másik sírt, mert bár tudom, hogy jártok még páran erre, de már messze nem annyian, mint az oldal fénykorában. Ráadásul nem vagyok/voltam biztos benne, hogy minden türelmesen végig is olvasná a részletes, hosszú interjút, ezért tettem fel nemrégiben a kérdést, hogy küzdjek-e a teljes anyag fordításával vagy elég, ha részleteket olvashattok az interjúból. Nagyjából fele-fele volt az arány, úgyhogy jöjjenek a részletek, bár kibővítem azért kicsit az eredeti anyagból az izgalmasabb részletekkel. Aki teljes interjúra kíváncsi - eredeti nyelven - az IDE kattintson érte.

Woddy Harrelson a Han Solo előzményfilm forgatásáról jött el rövid időre, hogy élete néhány hihetetlenül izgalmas részletéről meséljen a THR-nek.
Az 55 éves színész interjúja - amely a Majmok Bolygója: Háború című film megjelenése kapcsán készült - vad részleteket is tartalmaz Woody "édes négyes"sel kapcsolatos élményeiről, hogy nemrégiben felhagyott a füvezéssel és hogy volt már rendőrségi ügye is. Szóval kicsit bulváros lett az anyag, de így jártunk.



Első letartóztatásáról:
- Amikor először letartóztattak, a rendőrök igazán brutálisak voltak. 20 vagy 21 éves lehettem és átmentem az úton, ahol nem volt zebra egy barátommal, mire felbukkant egy zsaru és elkérte a személyinket. A barátom felmutatta a személyijét, de én közöltem, hogy nincs nálam, pedig persze nálam volt. Mire ő: "Te ezen bárok valamelyikéből jöttél ki? Akkor nálad kellett, hogy legyen, hogy egyáltalán bemehess." Mire én, "Jogos!", mondtam és előhúztam azt a zsebemből, ő pedig beszólt, hogy "Ne hazudj még egyszer a szemembe, te punk!" Majd megragadott és többször is a szemközti falnak vágott. Én leszedtem magamról a kezeit, eltoltam magamtól, majd futni kezdtem. Ezzel pedig egy elég durva fejezet kezdődött. 


A rendőr erősítést kért, mintha komoly bajban lenne, én pedig hamarosan kék egyenruhásokkal körülvéve találtam magamat, a földre szorítottak és térdüket a torkomba nyomták. Nagyon kegyetlenül bántak velem. Körénk gyűlt néhány egyetemista, és panaszkodtak a zsaruknak, de azok velük is elég bunkón bántak. Engem hátrabilincselt kézzel bevágtak egy rabkocsiba, mire én megkérdeztem az egyik zsarut, hogy "Miért bánnak velem így?" Mire ő akkora pofont adott, hogy a fejem a kocsi oldalának csapódott. Aztán megálltunk, hogy felszedjünk egy másik szerencsétlent, amelyik meg az út szélén vizelt, és amikor kinyílt az ajtó én szélsebesen kiszöktem. 
Kezem megbilincselve, lábamon csizma, és rohanok, mint az őrült. De jó futó voltam, atlétizáltam, meg ilyenek. Olyan gyorsan futottam, ahogy csak bírtam, keresztül a parkolón. Aztán hallom, hogy kiabálnak és rohannak utánam, és egy autó jött keresztben a parkolón. Nekimentem az autónak, csináltam egy szaltót, a fejemre estem, pördültem párat, de már ott is voltak és a sz*rt is kiverték belőlem. Amikor pedig már ütnek, tudod, hogy ennyi, vége. Szóval igen, börtönbe kerültem, ahol még jobban felmérgeltek és az ügy végére már hat vádpontban voltam gyanúsított. Másnap bejött az anyukám. Na, az kemény volt.
Ez aztán felnyitotta a szememet, persze ugyanakkor le is csukta, mert nagyon be volt állva a szemem. Sokáig voltam kénytelen napszemüveget hordani. A testem zúzódásokkal volt teli, vörös volt, duzzadt és nagyon csúnya. Úgy néztem ki, mint valami furcsa hüllő. És ez volt az első találkozásom a törvénnyel és ez komoly hatással volt rám, mert egyfajta rózsaszín szemüveget hordtam azelőtt annak kapcsán, amilyennek a világot képzeltem. Akkoriban még az is felmerült bennem, hogy zsaru legyek: akár sima rendőr vagy FBI-os vagy Titkosszolgálatos. De ezután többé már nem akartam zsaru lenni, az nem kérdés. Viszont valószínűleg ekkor kezdett jobban érdekelni, hogy színész legyek.


Woody Harrelson A Majmok Bolygója: Háború című filmben

Két komoly szerep visszautasításáról:
- Kétszer is visszamondtam Az Éhezők Viadala szerepemet. Elképzelésem sem volt róla, hogy ez valami nagy dolog lesz, de még csak arról sem voltam meggyőződve, hogy ez valami jó szerep lenne. Tévedtem. Egy iszonyú jó szerep volt, és iszonyú nagy dolog, de hála az égnek, Gary Ross [rendező] nem mondott le rólam. És szerencsére Alli Shearmur sem. A Han Solo filmbeli szerepemet is kétszer mondtam le, de Alli nem fogadta el a nemleges választ.

Arról a bizonyos édes négyesről:
- [2002-ben] elmentem egy bizonyos a bárba Londonban, és odajött hozzám két lány, és azt kérdezték: "Nem szeretnél tenni egy sétát a vadság világába?", mire én mondtam, hogy "De, azt hiszem." Aztán beugrottam a kocsiba és beugrott még egy lány, akit egyáltalán nem is ismertem. Aztán elmentünk hozzám és kiderült, hogy egyikük lesifotós volt vagy legalábbis nekik dolgozott. Ő pedig szólt egy hivatásos fotósnak. Az a lány manipulálta a másik kettőt. Amikor elmentek, úgy éreztem magam, mint akit fejbevágtak, mert tudtam, az egész csak egy ócska újságcikk kedvéért történt. A világ hírei, igen. De nem olvastam el, mert nem akartam.
Nem tudom, Laura [a jelenlegi felesége] hogy tudta meg, de megtudta. Pedig reménykedtem benne, hogy nem olvassa majd a hírt. Nem emlékszem a részletekre; kétségtelenül megpróbáltam elfojtani a dolgokat. Laura végül nem olvasta a cikket. De valaki szólt neki róla.
Laura - és ez jól jellemzi, milyen mélyen együtt érzett velem - ezt mondta nekem, amikor megtudta: "Azért ez elég kemény lehet számodra, hogy ez a szarság előkerült." Csak ennyit mondott. Mondjuk ez nyilván nem jelentette azt, hogy nem volt miatta feldúlt. De aztán megbocsátott és még mindig együtt vagyunk.


Hogy miért hagyott fel a marihuánával:
- [14 hónapja] abbahagytam a füvezést. Volt valami furcsa válaszreakcióm rá, aminek utánanéztem és kiderült, hogy valami mellékvese problémát jelenthet. Inni még mindig iszom, de próbálok most már csak hétvégén inni. Mostanában inkább bort iszom, de pár éve rákaptam a konyakra. Én boldog részeg vagyok, de néha képes vagyok odáig eljutni, amikor már nem gondolkodom tisztán. És ez az egyik legrosszabb oldala a hírességnek - amellett, hogy van sok jó oldala is, hogy mindenki le akar húzni veled egy felest. Emiatt pedig aztán veszélyes mindig ugyanabba a bárba elmenni, mert végül hajlamos vagyok túl sok felest inni, ha az emberek azt szeretnék.
[* Hűűű. Most ez engem meglepett, mert korábban mindig olyanokat olvastam róla, hogy Woody mennyire egészséges életet él, vegán, jógázik és hogy annyira nem iszik, hogy eljátszania sem volt könnyű Haymitch-et. Ok, így visszakeresve látom, hogy nem lett megfogalmazva olyan, hogy egyáltalán nem iszik, de na.]
Forrás: THR, TooFab

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése